Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-24 / 220. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2015. szeptember 24. KULTÚRA 9 Az empátia színpada Kérdéseket tesz fel, szembesít, provokál - ma kezdődik a Színházi Nyitra fesztivál Jelenet a fesztivál ma esti nyitóelőadásából, a varsói NowyTeatr Apokalipsziséből (Képarchívum) LAKATOS KRISZTINA Nyitra. Amikor a szervezők jó egy évvel ezelőtt kitalálták az idei Színházi Nyitra vezér­motívumát és elkezdték összeállítani a programot, még nem sejtették, hogy az Európát hatalmas kihívás elé állító menekültáradat hatására mennyire aktuálissá válik majd az üzenet a nemzetközi színházi fesztivál idejére, 2015 szeptemberének végére. Empátia: megosztani és adni - így szél a ma kezdődő szemle mottója. 4 hazai és 9 külföldi előadást kínál a fesztivál föprogramja. Valamennyi előadás a szerzői színházat képviseli, vagy a darabok kifejezetten az adott társulat számára íródtak. Olyan pro­dukciók, amelyek sem a tartalmukat, gondolatiságukat tekintve, sem pedig formailag nem hagyják kényelmesen a zsöllyébe süllyedni a nézőt. Kérdé­seket tesznek fel, szembesítenek, provokálnak. Áttételesen arra keresik a választ, van-e szerepe ma a szín­háznak a társadalom formálásában. Hazai és magyar Magyarországi társulat ezúttal nem kapott meghívást Nyitóra, ott van vi­szont a föprogramban a kassai Thália Színház előadása, Kerékgyártó Ist­ván Rükverc című drámája, amely­nek főszerepéért Gál Tamás szín­művész a napokban megkapta a szlo­vákiai színikritikusoktól a 2014/ 2015-ös évad legjobb férfi alakításá­ért járó Deszka díjat. A Színházi Nyitó szervezői azzal ajánlják a kö­zönség figyelmébe Czajlik József rendezését, hogy a közel négyórás előadás két alapvető témát kínál. Az egyik a született lúzer főhős, Vidra Zsolt élettörténete, amely az ókori mítoszok egyfajta szomorú parafrá­zisaként is olvasható. A másik, az előadás szövetében rejtetten megbú­vó téma az egyre fogyó szlovákiai magyarság kérdése. „Ez az érzékeny téma, amely más körülmények kö­zött nacionalista, átpolitizált vagy egyenesen militáns felvetésként hat­na, az alkotók érzékeny megközelí­tésének köszönhetően általánosabb nézőpontból tárul elénk. Milyen ki­sebbség tűnik el itt, milyen értékek vesznek el vele együtt, és milyen többségbe olvad be ez a kisebbség?” - olvasható a Rükverc nyitói ajánló­jában. A kassaiak előadását holnap láthatja a fesztivál közönsége. Van magyar vonatkozása a nyitói Andrej Bagar Színház előadásának is: Daniel Majling Ágota Kristóf A nagy füzet című regényéből készített szín­padi adaptációt - abból a regényből, amelynek 2013-as filmes feldolgo­zásával Szász János elhozta a Kris­tályglóbuszt Karlovy Vary nemzet­közi filmfesztiváljáról. Ján Luterán nyitói rendezése elsősorban arra összpontosít, mennyit kell feladniuk a humánumból, az érzelmekből a má­sodik világháború idején játszódó történet főszereplőinek - a tízéves ikerpárnak - a túlélés áraként. Beválogatták a Színházi Nyitó programjába a Szlovák Nemzeti Színház egyik előadását (a II. Moj­mír, avagy a birodalom alkonyát egyebek mellett a legjobb előadás és a legjobb rendezés Deszkájával is­merték el a kritikusok), valamint a nyitottság és sokszínűség jegyében képviselteti magát az alternatív teát- rumi közeg is (a pozsonyi Med a prach független színházi műhely előadása izgalmasan teszi átjárhatóvá a képző­művészet, a bábszínház, a perfor- mansz és a koncert határait). Apokalipszis - most? Ma este a fesztivál nyitóelőadása­ként a varsói Nowy Teatr Apokalip­szise látható: a darab kiindulópontja két izgalmas személyiség, két Európa-vízió modellezett találkozása a színpadon. Egyikük Pier Paolo Pa­solini, a világhírű olasz rendező, aki számára a másság az európai kon- zumtársadalom megvált(oztat)ásá- nak a lehetőségét hordozta. Másikuk Oriana Fallaci, a politikai újságírás olasz nagyasszonya, aki 2001. szep­tember 11. után nagy visszhangot keltett nézeteivel: az iszlámot totali­tárius erőként jellemezte, melynek a nyugati civilizáció elpusztítása a cél­ja, a muzulmán országokból érkező bevándorlókban pedig ennek eszkö­zét látta. Erre a kétféle világlátásra ra­kódnak rá az előadás további rétegei, amelyek az európai kultúra „idegen­ről” alkotott archetipikus képeiig nyúlnak vissza. Melyik ösztön mű­ködik erősebben bennünk, ha valami ismeretlennel találkozunk: a félelem vagy a megismerés vágya? Hogy va­lami biztatót mondjunk: a Nowy Te­atr értelmezésében az apokalipszis nem a világ végét, csak az általunk is­mert világ átalakulását jelenti. Németh Ilona táblái A Színházi Nyitra kísérőrendezvé­nyei tovább árnyalják az empátia fo­galmát. A koncertek, beszélgetések, előadások mellett olyan képzőművé­szek, fotósok, építészek munkái lát­hatók Nyitón ezekben a napokban, akiknek a munkásságában hangsú­lyosan vannak jelen az empatikus megközelítést igénylő témák, például a bevándorlás, a kisebbségek, a sze­génység vagy a környezetvédelem. Ebbe a sorba illeszkedik Németh Ilona NR Public Art című installáci­ója, amelyet korábban Dunaszerda- helyen láthatott az utca embere, Bu­dapesten pedig betiltottak 2007-ben. A 40 darab többnyelvű, sárga infor­mációs táblán szeptember 15-étől Nyitón, a belvárosban akadhat meg a járókelők tekintete. Németh Ilona toleranciát vizsgáló köztéri táblái az etnikumok közötti távolságok méré­sére alkalmas, a szociálpszichológi­ában alkalmazott Bogardus-féle ská­la elemeit tartalmazzák. Kérdéseket sorolnak szlovák, magyar, cigány és vietnami nyelven: elfogadna-e pél­dául városa lakosaként, munkatárs­ként, családtagnak, házastársnak egy más etnikumhoz tartozót? Szomba­ton 17.30-tól Németh Ilona és Ra­vasz Ábel szociológus tart rendhagyó tárlatvezetést Nyitón. PENGE Mozaika Europa Sok évvel ezelőtt jelen sorok írója figyelmesen hallgatta a szlovákiai magyar irodalom jeles képviselői­nek panaszát, hogy fájdalom, de „a” szlovákiai magyar regény még nem született meg. Talán egy olyan műre gondolhattak, mint a Zentán szüle­tett Danyi Zoltán regénye, mely egyszerre közvetít egy jól körülha­tárolható regionális tapasztalatot és fölmutatja az emberi létezés szen­vedéseit. A dögeltakarító a délszláv háború tapasztalatának a földolgozhatósá- gára és elbeszélhetőségére keresi a választ; a háború következménye­ivel való szembesülés elkerülhe­tetlenségének a regénye. Fontos szerepet kap a test emlékezete is: a remegő belek és a vizelési problé­mák kínos terheinek traumatikus előzményeire is fény derül. A nar­rátor vajdasági magyarként elve­szíti az otthonnal történő azonosu­lás lehetőségét. Fölerősödik az el­vágyódás, Berlin és Amerika jele­nik meg olyan helyként, ahol a ráncok kisimulnak, a viseltes ideg- rendszer megpihen, az emlékek fölszívódnak. SÁNTA SZILÁRD KRITIKAI ROVATA A szerző megpróbál nyelvet találni az elbeszélhetetlenhez - eközben a megváltozott narrátori pozíció de- stabilizáláshoz, identitásválsághoz vezet -, hosszú, hömpölygő mon­dataiban sodródik az emlékezet hordaléka. Egy eltűnt rendszer, vi­lág itt maradt, bűzös öröksége gő­zölög tovább. Hogyan lehet együtt élni a háborúban elkövetett gazem­berséggel, hogyan lehet tovább élni, ha beálltunk a sorba, és katonatár­sainkkal nőket erőszakoltunk meg? Mit jelent „ex-jugónak” lenni? A fojtogató kérdések közé finom, jól adagolt humort csempészett a szer­ző. Az egyik legmulatságosabb tör­ténet egy nagy csevappartin kitört vita ecsetelése, amely arról szól, hogy kinek a nemzeti étele a csevap, a szerbeké, a horvátoké vagy a bos- nyákoké. Olyan ügyek ezek, me­lyekért komoly európai férfiak ké­pesek ölre menni. A nagy nemzeti narratívákba beil- leszthetetlen személyes történetek drámáját csak a művészet képes ilyen megrendítően érzékeltetni. Danyi Zoltán: A dögeltakarító. Magvető, 2015.264 oldal. Értékelés: 9/10 RÖVIDEN Húszéves a zsinagógagaléria Somorja. Húszéves lett az At Home Gallery, vagyis a somor- jai zsinagógagaléria. Az évfor­duló alkalmából retrospektív kiállítással készültek a galéria tulajdonosai, Kiss Suzanne és Kiss Csaba. A két évtizedre emlékező nagyszabású ünnep­ség részeként olyan kiállítást nyitnak meg ma a zsinagógá­ban, amely a galéria húszéves tevékenységét mutatja be fotó­kon és videókon. A rendezvény fővédnöke Andrej Kiska szlo­vák és Áder János magyar köz- társasági elnök. Az esten felol­vassák a dalai láma jubileumra megfogalmazott üzenetét, be­szédet mond Andrej Kiska köz- társasági elnök és Czimbal- mosné Molnár Éva, Magyaror­szág pozsonyi nagykövete is. Az esten fellép Szemző Tibor és Daniel Matej. Az At Home Gallery eddigi történetét felele­venítő kiállítás október 11 -ig tekinthető meg. (tb) A Semmelweis ikon Pozsonyban Pozsony. A budapesti Semmel­weis Orvostörténeti Múzeum a magyar Külgazdasági és Kül­ügyminisztérium felkérésére készítette a Semmelweis ikon című kiállítást, amelyet tegnap a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Kara aulájában Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagy­követe, Eliška Kubíková, a po­zsonyi Orvostudományi Kar dékánhelyettese és Gerber Gá­bor, a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem dékánja nyitott meg. Az anyák megmentője- ként világhírűvé vált magyar orvos halálának 150. évfordu­lójára készült kiállítás anyaga Semmelweis Ignác alakját és felfedezésének törénetét idézi fel. Czimbalmosné Molnár Éva a megnyitón elmondta, Sem- melweisről megemlékezve nemcsak az ő életére és mun­kásságára, hanem a magyar tu­dományra is fel kívánják hívni a figyelmet. Ez ugyanis Magyar- ország tudományos és kutatás- fejlesztési kapcsolatainak meg­erősödését segítheti elő. (tb) Mihalkov-filmet neveztek Oscarra Moszkva. Ismét Nyikita Mi- halkov egyik filmjét, a cári Oroszországról szóló, Napszú­rás című alkotást nevezi Oscar- díjra az illetékes orosz • filmművészeti bizottság, annak ellenére, hogy a színész-rendező kedden úgy vélte: „semmilyen esélye sincs elnyerni a díjat”. „Mintegy hatvan film közül esett a választásunk Nyikita Mihalkov alkotására” - mondta az AFP francia hírügynökség­nek a bizottság elnöke, Vlagyi­mir Mensov rendező. Most ötö­dik alkalommal nevezik Nyikita Mihalkov valamelyik filmjét a legjobb idegen nyelvű filmek Oscar-mezőnyébe. A neves orosz filmes 1994-ben már el­nyerte a díjat Csalóka napfény című alkotásával. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents