Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-16 / 213. szám, szerda
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2015. szeptember 16 I 5 Szeszélyes áramlatok Az EU a Moszkvához való viszonyulásban is teljesen következetlen TOKÁR GÉZA A menekültválság árnyékában több fontos dolog is elsikkad a sajtóban. Például az, hogy Európa a jövőben honnan kaphat olajat és gázt. Úgy tűnik, pár európai nagy- vállalat és Oroszország kisakkozta Ukrajnát, a németek mindehhez asszisztálnak, az unió pedig nemcsak a menekültügyben, hanem az ugyanolyan fontos orosz kérdésben sem tud következetes maradni - csak a kisebb tagállamokat bírálni, amelyek nincsenek abban a helyzetben, hogy visszaszóljanak. Néha kimondottan felszabadító látni az ideges RobertFicót. Viszont amikor ukrán kollégája, Arszenyij Jacenyuk pozsonyi látogatása idején kijelenti: „hülyét csinált belőlük az Európai Unió”, van némi igaza. Az orosz Gazprom és több nyugati energiaszolgáltató megegyezett az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat kapacitásának megduplázásáról. Mit jelent mindez? A keletről érkező gáz egy része elkerüli Ukrajnát (és Szlovákiát), a két ország elesik a tranzitdíjtól, Németország energiaügyi szerepe és a nyugat-európai energiabiztonság növekedik. Viszont Oroszország tárgyalási pozíciója és zsarolási potenciálja is jelentősen nő Ukrajnával szemben, miközben a két ország gyakorlatilag hadban áll, az Európai Ünió pedig egyértelműen állást foglalt Kijev mellett. Mindeközben a német külügy azzal intézi el a megállapodást, hogy a lépésnek nincs köze a külpolitikához, pusztán üzleti megegyezés. Hol a probléma? A megegyezésre a menekültválság árnyékában, az orosz-uniós gazdasági keménykedés és embargó közepette kerül sor, amikor az egész uniónak egységesen kellene kiállnia bizonyos alapelvek mellett. Ráadásul kísértetiesen hasonló alaphelyzetben találta magát tavaly Magyarország, amikor a végül kudarcba íülladt, méreteiben hasonló Déli Áramlat kapcsán egyezkedni kezdett az oroszokkal egy alternatív, Ukrajnát elkerülő vezetékről. A nyugat-európai véleményformálók és az Egyesült Államok egy emberként estek neki az ukránokat hátba döfő Orbán-kor- mánynak. Most pedig Nyugat-Európa vezető vállalatai tették meg ugyanezt (ami az Egyesült Államoknak nagyon nem tetszik - csak hogy ne tekintsünk egységes masszaként a „Nyugatra”). A Déli Áramlat kudarcba fulladt, az északi bővítése viszont szabad utat kapott. A nyugati nagyvállalatok nyertek, Közép-Európa geopolitikaijelentősége csökken, a hatalmi viszonyok a helyükre kerültek. Az egy dolog, hogy Fico nevetségessé teszi magát, mikor a hiányzó európai szolidaritásra hivatkozik. A menekültügy kapcsán kiderült, hogy alapvető gondok vannak a szolidaritás szó európai értelmezésével. Viszont ennek a játéknak nincs erkölcsi győztese, az EU-t alapjaiban, régiótól és országtól függetlenül áthatja a szolidaritás hiánya - legfeljebb a konfliktusok és a frontvonalak változnak. És ez nagyon nem jó. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Máris új útvonalakat ajánlanak a migránsoknak, de aknára léphetnek Horvátországon keresztül vezető új útvonalat javasló térképeket osztanak a menekülteknek Macedóniában. Az Avoid Hungary - Migration news (Kerüljétek el Magyarországot - Migrációs hírek) elnevezésű Facebook-csoport máris térképeket készített alternatív útvonalakkal, amelyeket szórólap formájában is osztanak az illegális bevándorlóknak a görög-macedón határon - közölte az N1 horvát televízió. A térkép szerint az új útvonal a Vukovártól délre fekvő Tovamikon keresztül vezet egyenesen Zágrábba, majd Szlovénián keresztül Ausztriába. Tovamik Újvidéktől 70 kilométerre, a horvátországi Vinkovcitól pedig 30 kilométerre fekszik. Vinkovciból már menetrend szerint közlekednek a vonatok a horvát fővárosba, és az autópálya is közel van. Az önkéntesek, akik a szórólapokat osztogatják, azért terelik új útvonalra a migránsokat, nehogy „fennakadjanak” a magyar határon, amelyet elmondásuk szerint felfegyverzett rendőrök, valamint helikopterek vigyáznak, és már elkezdték letartóztatni az illegális határsértőket. A horvát határrendészeti igazgatóság hétfőn még azt mondta, nem tart a menekülthullámtól, miután Magyarország szigorúbb intézkedéseket vezet be határán. Tegnap viszont a horvát közszolgálati rádió reggeli műsorában a határrendészet ugyanazon illetékese már úgy nyilatkozott, nagy a valószínűsége, hogy a migránsáradat mégis Horvátország felé veszi az irányt. Mohács polgármestere, Szekó József nem osztja azt a nézetet, hogy új migránsútvonal fog kialakulni Horvátország felől, de elvétve érkezhetnek Magyarországra menekültek abban a régióban. „A horvátokat ismerve nem engedik át őket könnyen a határon, ráadásul Horvátországban még mindig vannak olyan területek a határhoz közel is, ahol aknák lapulnak a föld alatt. Bár a robbanószerkezetekből rengeteget felszedtek már, de helyismeret nélkül aligha kockáztatják meg az átkelést ezeken a részeken” - tette hozzá Szekó József. (MTI) Migrációs mítoszok GÁLZSOLT F igyelembe véve azt, hogy az európai társadalmak elöregednek és egyre romlik a dolgozók és nyugdíjasok közötti arány, a menekültekre szükségünk van a demográfiai válság és az abból következő gazdasági helyzet kezelésére - mondják a bevándorlás támogatói. Ami a dolog tisztán demográfiai részét illeti, szerencsések vagyunk, mert az ENSZ népesedési osztálya 1998-ban 2050-ig terjedő prognózist készített az ún. helyettesítő migrációról néhány fejlett ország és térség számára. A becslések arra vonatkoztak, hogy mennyi bevándorlót kellene befogadni ahhoz, hogy bizonyos forgatókönyvek teljesüljenek. Nézzük meg konkrétan Németország példáján, mire jutottak az elemzők. Az egyik forgatókönyv az volt, hogy mennyi bevándorló kell ahhoz, hogy 1995 és 2050 között ne csökkenjen a lakosság száma. Németországban (a népesség 81,7 milliós szinten tartásához) 17,8 millió bevándorló szük-séges az adott időszakban, miközben az éves „igény” egyre nő az időszak eleji évi 130 ezerről 430 ezerre. Egy másik szcenárió azt vizsgálta, mennyi migráns kell, hogy ne csökkenjen az aktív korú (15-64 éyes) lakosság száma. A becslés szerint 25,2 millió. És most jön a legérdekesebb rész: mennyi bevándorló kell ahhoz, hogy ne romoljon az aktív korúak és a nyugdíjasok (65+) közötti arány (az ún. öregkori támogatási ráta). 188,5 millió! Igen, nem tévedés, csaknem százkilencven millió emberről, a német összlakosság több mint duplájáról beszélünk. Á döbbenetes adat mögött az rejlik, hogy előbb-utóbb maguk a bevándorlók is megöregednek, így az alacsony (jóval a reprodukciós szint alatti) termékenységgel rendelkező államokban, mint Németország, tartósan nagyszámú migránst kellene befogadni, összességében elfogadhatatlanul sokat. így ezekben az országokban a bevándorlás nem megoldás, a magasabb termékenységűeknél (USA, Franciaország, Írország) meg nincs igazán rá szükség, mert érdemben nem befolyásolja az öregedést. Persze a prognózisokon sokat módosíthatna, ha azzal kalkulálnánk, hogy a bevándorlók átlagos termékenysége tartósan jóval magasabb lesz a befogadó ország átlagánál. Ebben az esetben német földön is kevesebb migráns kellene, viszont a végeredmény alig különbözne: a bevándorlók és utódaik többségbe kerülnének az országban. A nemzetközi szakirodalomból egyértelműen az következik, hogy a bevándorlás csak része lehet a demográfiai gondok és gazdasági következményeik megoldásának. A foglalkoztatottság növelésére irányuló munkaerőpiaci reformok, a nyugdíjkiadások növekedését kordában tartó nyugdíjreformok és a termékenység növelését támogató szociálpolitikák enyhíthetnek az öregedés következményein. A feltételes mód itt sem véletlen: enyhíthet, ha a bevándorlók nettó befizetőként jelennek meg költségvetési szempontból. Ez nem lehetetlen, csak ehhez a jórészt muszlim menekültek a lehető legproblémásabb kategóriát jelentik. A menekültek legalább az első években mindenhol inkább terhet, mint hasznot jelentenek az államháztartásnak, és Nyugat- Európában nincs olyan ország, ahol a muszlimok munkaerőpiaci mutatói ne lennének (jóval) átlag alattiak. Ilyen feltételek mellett a menekültáradat nem old meg semmit, inkább tovább mélyíti a problémákat. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója FIGYELŐ Menekültek a jegesmedvók közt Norvég politikusok sarkvidéki otthont ajánlanak a Közel- Keletről menekülőknek. Ezeken a területeken azonban több a jegesmedve, mint az ember. A norvég Zöld Párt Svalbardot, egy jeges-tengeri, norvég fennhatóság alatt álló szigetcsoportot ajánlott alternatív otthonként a menekülteknek. A párt vezetője, Espen Klungseth Rotevatn szerint a térségben befogadóközpontot is létrehozhatnának, és ez jó hatással lenne a foglalkoztatottságra is, a helyi szénbányában - úja a Huf- fmgtonpost. Svalbard a világ egyik legészakibb települése, ahol majdnem minden jegesmedvére jut egy lakos. A településen ugyanis 2 600- an élnek, míg a közeli területeken 3 000jegesmedve található. A párt arra kérte Svalbard kormányzóját, hogy dolgozza ki az ötlet legális megvalósítását. A bevándorlásellenes Norvég Néppárt már korábban felvetette ezt az ötletet, bár később hozzátette: nem gondolta komolyan. (origó) Menekültek a mezeken A német első és másodosztályú labdarúgócsapatok játékosai azzal fejezik ki együttérzésüket a mig- ránsokkal, hogy a hétvégi bajnoki fordulóban „Segítünk, üdvözöljük a menekülteket” feliratú mezekben lépnek pályára. A Hermes logisztikai cég a hétvégére lemondott saját reklámjáról, így a futballisták a bal karjukon ezúttal a Bild című napilap által is támogatott akció üzenetét viselik majd. „A menekültválság mindenkit érint, senki nem teheti meg, hogy nem foglalkozik vele. Nekünk, a Bundesligában szereplő kluboknak pedig ki kell használnunk a népszerűségünket, hatásunkat és lehetőségeinket arra, hogy segítsük a már eddig is sokat szenvedő bevándorlókat” - nyilatkozta Michael Preetz, a Dárdai Pál által irányított Hertha Berlin menedzsere. (MTI)
