Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-14 / 212. szám, hétfő
o N en A gyógyító cékla 2015. szeptember 14., hétfő, 13. évfolyam, 36. szám A friss kutatás főbb megállapításai: • minden negyedik európai felnőtt és öt serdülőkorúból négy fizikailag inaktív • az ülő életmód egészségre káros következményei több mint 80 milliárd euróba kerülnek az európai gazdaságnak, ami 5 milliárddal több, mint ameny- nyit rák elleni gyógyszerekre költünk • a fizikai inaktivitás nagyobb egészségiig}! kockázatot jelent, mint a dohányzás, de a kutatás azt mutatja, hogy olcsó és hatásos lépésekkel az embereket mozgásra lehet ösztönözni, amivel Európa eurómilliárdokat spórolhatna meg A kutatás arra mutat rá, hogy évente félmillió ember hal meg a mozgásszegény életmód következtében. A halmozás leggyakoribb okai között a fizikai inaktivitással kapcsolatos betegségek szerepelnek, úgy mint a szívkoszorúér-betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a végbél- és az emlőrák. » Az aktív életmód csökkenti a depresszió, a szorongás és az érzelmi stressz hatását. Olcsó és hatásos eszközökkel Ha semmi nem történik, ami rábírja az embereket, hogy mozogjanak és napról napra aktívabban éljenek, a fizikai inaktivitás a jövőben nagyobb egészségügyi veszélyt jelenthet, mint a dohányzás. A hatalmas pénzügyi terhek és egészségügyi következmények ellenére olcsó és hatásos lépésekkel az embereket mozgásra lehet ösztönözni, amivel a vállalatok és az egészségbiztosítás több milliárd eurót spórolhatnak meg Európa-szerte. Az aktív életmód csökkenti a depresszió, a szorongás és az érzelmi stressz hatását. Az Európában felvázolt jelenségek nálunk is nagyon aktuálisak, a hazai lakosság magas százalékaránya sosem, vagy csak elvétve sportol, ezzel szemben a passzív időtöltések (mint a tévénézés) egyre tekintélyesebb részt hasítanak ki a szabadidőnkből. Csak napi 20 perc mozgás Több mozgásra van szükségünk. Ez tényleg ilyen egyszerű. Napi 20 percnyi mérsékelt intenzitású testmozgás már hatalmas változáshoz vezetne. Ha a fizikai inaktivitás jelenlegi szintjét csak az ötödével tudnánk csökkenteni, azzal 100 000 életet és több mint 16 milliárd eurót tudnánk évente megmenteni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) heti két óra mérsékelt intenzitású testmozgást javasol. Ez a napi húsz perc mozgás nagyon egyszerűen teljesíthető. Elég egy megállóval előbb leszállni a buszról vagy a vonatról, vagy egy tempós sétát tenni munkába menet; a lift használata helyett lépcsőzni, vagy csupán a parkban vagy a kertben együtt játszani a gyerekekkel. Ezzel már sokat tettünk az egészségünkért. A kutatás azt is kimutatta, hogy a mozgásszegény életmód a mentális állapotra is negatívan hat. Az európaiak negyedét (83 millió embert) érintik a mentális betegségek. A jelentés szerint az ülő életmóddal kapcsolatos hangulati és szorongásos zavarok közvetett költségei a becslések szerint több mint 23 milliárd eurót tesznek ki évente. Ugyanakkor a fizikai aktivitásról kimutatták, hogy csökkenti a depresszió, a szorongás, az alacsony önértékelés, a pszichés és az érzelmi stressz hatását. A fenti megállapítások egy 16 hetes kísérlet eredményeit tükrözik, amelyben arra vették rá az embereket, hogy aktívabbak legyenek. Akik ezt betartották, azok jobban aludtak, produktívabbak voltak, valamint egészségesebbnek és kevésbé stresszesnek érezték magukat a munkahelyükön. Ritkább az agyvérzés és a csontritkulás A rendszeres testmozgás a halálozást 10%-kal csökkenti. Ha evvel összevetjük azt, hogy egészségügyi ellámint a dohányzás Az inaktív életmód évente félmillió európait öl meg, következményei több mint 80 milliárd euróba kerülnek. Az angol Centre fór Economics and Business Research által közzétett tanulmány rávilágít az európaiak mozgásszegény életmódjának egészségkárosító hatásaira és valós költségeire.-v ■ A tásnak a halálozást befolyásoló szerepe nem éri el a 20%-ot, a rendszeres testmozgás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Hacsak a szív- és keringési betegségek okozta halálozást nézzük, a testmozgás még kifejezettebben, 20%- kal csökkenti (tehát annyival, mint az összes gyógyszer és szívműtét együttvéve). Ebben közrejátszik a testsúly, a vérnyomás, az LDL- koleszterin csökkenése, továbbá a HDL-koleszterin emelkedése. Hozzájárul ehhez még az, hogy a rendszeres mozgás késlelteti a cukorbetegség kialakulását is. Bebizonyosodott, hogy a rendszeres testedzők között az agyvérzés és a csontritkulás ritkábban fordul elő, a szorongást és a depressziót is enyhíti. Azt talán említeni sem kell, hogy a rendszeresen végzett, az ízületeket nem agyongyötrő mozgás milyen jótékonyan hat az izomzatra és az ízületekre. A napi lótás-futás nem elég Bár a fentiek alapján a testmozgás jelentősége óriási, sokszor nem is tudjuk, hogy mennyi az elegendő testmozgás. Általában úgy gondoljuk, hogy lótunk-futunk mi éppen eleget, nem is nagyon hisszük el, hogy tényleg keveset mozgunk! Egy amerikai fölmérés döbbenetes adatokat tárt fel. Már a 12-13 éves gyerekeknek is csak 69%-a mozog eleget, a 18-21 éves korosztálynak már csak 38%-a. És az ennél idősebb korosztályban ez az arány még alacsonyabb! Minél idősebbek vagyunk, minél több osztályt végeztünk el tanulmányaink során, általában annál rosszabb ez az arány. A terhelés helyes mértéke Néhány betegség esetén a fizikailag megerőltető testedzés veszélyes is lehet, de ezek a betegségek orvosi vizsgálattal tisztázhatók, továbbá a veszélyek a terhelési szabályok betartásával elkerülhetők. Rendszeresnek akkor nevezhető a testedzés, ha legalább a hét 3 napján megvalósul, és egy-egy napon legalább 20 percig tart. Ha ennél többször és többet mozgunk, az előnyünkre válik. Ha nincs lehetőségünk egyszerre 20-30 percet mozogni, akkor ez több részletben is elvégezhető, de egy periódus 10 percnél ne legyen rövi- debb. A mozgás lényegében bármi lehet: gyaloglás, kocogás, futás, úszás, tornázás, kerékpározás stb., lényeges azonban, hogy a szervezetünket kellő intenzitással megterhelje. A hangsúly a mozgáson és nem a teljesítménynövelő szereken van, hiszen pl. az anabo- likus szteroidok súlyos egészség- károsodáshoz, akár halálos szövődményhez is vezethetnek. (hazipatika, vitalitás)