Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-08 / 207. szám, kedd

A fegyverkezési verseny miatt nem hoznak hasznot a fociklubok ak a Premier League klubjai 1116 millió eurót költöt­tek a 2015-ös nyári átigazolási szezonban, bár - hogy javítsunk a helyzeten - rögtön tegyük hozzá, hogy ebből mindössze 607 millió volt a nettó költés az eladások levonása után. Elképzelhető, hogy ilyen kiadások mellett - és akkor még nem be­széltünk a labdarúgók fizetéséről - nyereségesen lehet működtetni egy futballklubot? Aligha. Hagyományosan a fociklubok in­kább működtek amolyan kegyes alapítványként, semmint komoly üzleti vállalkozásként. A nem is annyira távoli múltban az angol fut- ballszövetség még egyenesen meg­tiltotta a tulajdonosoknak, hogy befektetésükből profitot termelje­nek. Az igazgatók nem kaphattak fizetést, az osztalékkifizetéseket pe­dig limitálták. A cél az volt, hogy bebiztosítsák, a klubokat olyan „rendes emberek irányítsák, akik a futballt önmagáért szeretik”. Eze­ket a szabályokat 1980-ban végül eltörölték. Ha még léteznének, megakadályozták volna, hogy Tom Hicks és George Gillett a Liver­poolnál, illetve a Glazer család a Manchester Linkednél összesen 1,4 milliárd eurós adósságot termelje­nek pusztán azért, hogy többségi tulajdonlásukat finanszírozhassák. Tragikus igazolások - miliőkért A pocsék igazolási gyakorlat egyik iskolapéldája a Liverpool 1998 és 2010 közötti időszaka. Jóllehet a csapat akkori menedzserei, Gérard Houllier és Rafael Benítez szórták a pénzt a piacon, a Liverpoolnak egyszer sem sikerült bajnoki címet szereznie. Jamie Carragher, aki ebben az időszakban a Liverpool játékosa volt, Cárrá című önélet­rajzában tragikomikus hangulatú kommentárokat írt a csapat leg­inkább elbaltázott igazolásainak margójára:- „Sean Dundee mintha nem is lett volna Liverpool-játékos; alig lépett pályára.”- „Sander Westerveld igazolását so­sem értettem... Átlagos kapus volt, aki ugyanakkor Gordon Banksnek képzelte magát.”- „Josemi? Egy öt méterre lévő társához sem tudott pontosan passzolni. Djimi Traore hasonló cipőben járt...”- „(Christian) Ziege nem tudott védekezni. És akkor most nagyon finom voltam.”- „El Hadji Diouf és Salif Diao neve mindmáig rettegéssel tölti el még a legbátrabb Liverpool-fanati- kusok szívét is. Az első dolog, ami Diouffal kapcsolatban aggodalom­mal töltött el, az a sebessége volt... Tudniillik egyáltalán nem volt neki. Biztos emlékeztek, hogy a sulimeccsek előtt egyesével, felvált­va választottuk be a csapatunkba a játékosokat. Nos, ezt a Liverpool­nál is csináltuk a 4+1-es kispályás meccsek alkalmával. Alig pár hét után nálunk Diouf lett az a bizo­nyos utolsó »választás«. »Tízmilliót adtunk érte, és senki nem akarja a csapatában látni« - üvöltöttem egyszer Gerrardnak.”- „Ha Diouf volt a csalódás, akkor Diao maga volt a katasztrófa... De még így sem ő volt annak az iszo­nyatos nyárnak (2002) a legpocsé­kabb igazolása. Houllier ugyanis Bruno Cheyrout is szerződtette.”- A 28 millió euróért igazolt Djibril Cisséről így ír: „Kemény erőcsatárként harangozták be, igazi gólvágóként. Nos, sem az előbbi nem volt, sem az utóbbi.”- „A legnagyobb csalódás Fernando Morientes volt. Mindig, mindenről egy méterrel le volt maradva.” 2004-ben, amikor Houllier helyé­re Benítez került, a spanyol edző­nek - mint Carragher írja - „egy rakás rossz és túlfizetett játékossal, és ehhez képest óriási elvárásokkal” kellett szembenéznie. De az új ka­pitány se teljesített elődjénél job­ban, jóllehet Carragher könyvében óvatosabban ír Benítezről, mint Houllier-ről - gyaníthatóan azért, mert a könyv írásakor a spanyol még mindig a főnöke volt. Profitról csak álmodni lehet a fociban A fociklubok stabil, profittermelő üzletként való működtetése jófor­mán elképzelheteden. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy az ember körül szüntelenül rivális tulajdonosok ólálkodnak - mint Roman Abramovics vagy Moam- mer Kadhafi, a Juventus egykori többségi tulajdonosa -, akiket egy­általán nem érdekel a haszon, és akik bármilyen pénzt hajlandóak kiadni, ha remény ébred bennük nagy trófeák megnyerésére. A töb­bi klubtulajdonosnak pedig muszáj utánuk mennie. Ha a klubtulajdo­nos nem fizeti meg a hatalmas át­igazolási díjakat és játékosbéreket, akkor valaki más majd megteszi helyette, és akkor ez a valaki szerzi meg a legjobb játékosokat, és nyeri A JÁTÉKOSKERET KIALAKÍTÁSÁRA KÖLTÖTT PÉNZ ' SERIE A millió € 1. Juventus Ilin 301 2. Iftíéf 212 3, Napot 185 4. Soma 180 5. Milan 132 6. Uzk> 92 7, fioreníina él 6. Sassudfct 61 9. Túflftü 57 10. Bologna 55 11, (Jdinese 50 12, $arT??Kfena 4£ 13. Aíalanta 43 14, Palermo 33 15, Gstevo 25 16. VŐSűfta 13 . fftipóli 13 10, öerea 12 19. Carpi iS . Frosrlöfié sS —^^■^rrrTrrrrTrrnrTiTTirTriTmmT-fflTTmTrrrímTTmiTiTBffi^^ ... - * A tavaly a szezon gólját szerző, négyszeres aranylabdás Lionel Messi becsült értéke közel 300 millió euró (Fotók: tasr/ap, képarchívum) A világ legrosszabb üzlete

Next

/
Thumbnails
Contents