Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-08 / 207. szám, kedd
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2015. SZEPTEMBER 8. NEMZETKÖZI LABDARÚGÁS 11 meg a nagy trófeákat. Vagyis arról van szó, hogy a fociban a befolyt pénzek legnagyobb részét a játékosokra fordítják. Még azt is megkockáztathatjuk, hogy a klubok nem egyebek, mint alfélé csatornák, amelyeken keresztül a pénz a játékosok felé iramlik. „A játékosok teljesen szabadon mozoghatnak” - így Emmanuel Hembert, a londoni A. T. Kearney üzleti tanácsadója, aki évtizedek óta szoros kapcsolatban áll Európa különböző futballklubjaival. „És ők jelentik a kulcsot a győzelemhez - illetve a szurkolók elkápráztatásához is. Ráadásul mindegyikük oldalán ott van egy rafinált ügynök, aki nagyon is érti a módját, hogyan kell az alkupozícióikat a lehető legerősebbé tenni.” És ami még ennél is rosszabb: a média és a szurkolók gyakran le- hetedenné teszik, hogy a klubok átgondolt, logikus döntéseket hozzanak. Állandóan hajszolják kedvenceiket, ha pedig az együttes elveszít néhány meccset, a szurkolói kórus máris az edző kirúgását és új játékosok beszerzését kezdi követelni; egyszóval rendre szétzilálják azokat a terveket, amiket a klub adott esetben már hónapok óta szövögetett. A szurkolók is sárosak a buliban A világ legdrágább játékosainak becsült értéke a svájci CIES Intézet adatai szerint ▼ Érvényes szerződés Kor Becsült érték millió euróbán I 1. Ltonel Messt jö*celunai jói a 2? 2SS 3-280 8 2020 135 4-348 9 4. Meymar Junior (Barcelona) 2018 23 89.6-98.5 5. Sergio Agüero (Manchester GtyS 2019 27 782-86.0 6. Raheem Sterling (Manchester Gtyl 2017 20 73.7-81.C 7. Paul Fogba (Juventus) 2019 22 703-773 S. Dieqo Costa {ChelseaJ 2019 26 69.9-76.9 9. Alexis Sánthez (Arsenal | 2018 26 67.8-74.6 10. James Rodriguez {Real Madrid) 2020 23 62.5-68.8 1!. luis Suárez (Barcelona) 2019 28 60.0-66.0 12. Antoine Griezmann (Atlético Madrid) 2020 24 59.0-64.9 13. Francesc FábregasíCheiseai 2019 28 58.7-64.5 14. Isco Álarcon (Real Madrid) 2018 23 57.2-629 15. Hany Kane (Tottenham) 2020 21 53.5-58.9 16. Gareth Bale {Real Madrid» 2019 2S 51.3-56.4 17. Philippe Coütinho (Liverpool) 2020 22 50.4-5 S.5 18. Tnibaut Courtois (Gleisea) 2019 23 5Ü.3-SS 3 19. Oscar dos Sanios (Chelsea) 2019 23 47.5-523 20. Karim Senzema (Real Madrid) 2019 27 44.6-49.1 » Tony Fernandes, a maláj üzletember, aki az AirAsia kiváló irányításával szerzett magának hírnevet, a QPR elnökeként merőben más helyzettel találta szembe magát. ,Áz AirAsiához képest két jelentős különbséget látok - mondta 2013- ban. - Áz egyik, hogy az AirAsia esetében mindent én irányítok, ezzel szemben a fociban, bár akármit megléphetek, végső soron minden a pályán lévő tizenegy emberen múlik. A másik különbség, hogy a fociban az ember nyakán van egy nagy rakás, igen hangos részvényes- vagyis a szurkolók Mindenkinek megvan a maga véleménye. Ha pedig az ember veszít pár mécsesét, a terveit máris kidobhatja az ablakon. Az a lázas izgatottság, ami a győzelmet követi, leírhatatlan. Másrészt azonban, amikor az ember veszít, legszívesebben megölné magát.” „Ebben az iparágban extrém méreteket ölt a fogyasztói aktivitás”- ért vele egyet az A.T. Kearney Playing fór Profits (Játék a haszonért) című jelentésében. Hembert szerint „az üzleti tervünket máris dobhatjuk a kukába, amint valaki igazol egy játékost tíz-húsz millió fontért. A kereskedelmi munkatársaknak valósággal küzdeniük kell egy 100 ezer fontos kiadás miatt, erre a klub hirtelenjében kiad több tízmilliót...” Vagy többet. Sven-Göran Eriksson egy alkalommal Zürichbe repült, hogy az International Football Arena egy konferenciáján megosszon egy „jó sztorit” a laziós időszakából. „A klubnak kiváló elnöke volt - idézte fel a többnyire svájci üzletemberekből álló közönség előtt a római napokat. - Ha szemet vetettem egy játékosra, ő azonnal megpróbálta megszerezni nekem. Egy nap felhívtam, és csak annyit mondtam: »Vieri«.” Akit szem-száj megkíván Christian Vieri akkortájt az Atlético Madridban játszott. Eriksson és a Lazio elnöke, Sergio Cragnotti így hát Spanyolországba repült, hogy ajánlatot tegyeA legnagyobb csalódás Fernando Morientes volt. Mindig mindenről egy méterrel le volt maradva. nek rá. Az Atlético közölte velük, hogy Vieri ára 50 milliárd olasz líra lenne - 1998-ban ez nagyjából 26 millió eurónak felelt meg. „Ez akkoriban a világ legnagyobb pénze volt. Senkiért se adtak ki még eny- nyit” - meséli Eriksson. Elmondása szerint ezután a beszélgetés nagyjából így alakult: Cragnotti: Ez egy jó nagy rakás pénz. Eriksson: Tudom. Ezen a ponton az Atlético megjegyezte, hogy talán az ár egy részéért cserébe néhány Lazio-játékost is elfogadna. Cragnotti: Ebben benne vagyunk? Eriksson: Nem, ezeket a játékosokat nem engedhetjük el. Cragnotti: Akkor mit kellene tennünk? Eriksson: Meg kéne vennünk. Cragnotti: Oké. Eriksson itt megjegyezte Zürichben: „Meg sem próbálta legalább Sven-Göran Eriksson mindent megkapott a Laziónál csődbe is ment a klub Jamie Carragher szerint a sokmilliós igazolások sokszor öt métert nem tudtak passzolni 49-re lealkudni az árat. Egyszerűen kifizette az 50-et.” Kilenc hónappal azután, hogy Vieri a Lazióhoz csatlakozott, az Inter bejelentkezett érte. Eriksson ezt a beszélgetést is felidézte: Cragnotti: Mit kérjek érte? Eriksson: A dupláját. Kérj 100-at. Cragnotti: Azt nem lehet. Eriksson így folytatta: „Úgyhogy 90-et kért érte. És meg is kapta. Ez jó kis üzlet volt.” (Vagy éppen a „Ki a nagyobb hülye?” kérdés egyik legékesebb példája.) A zürichi közönségből ekkor valaki megkérdezte Erikssont, szerinte normálisnak, ésszerűnek mondha- tó-e az efféle viselkedés. Végül is a Lazio 2002-ben, amikor Cragnotti élelmiszer-ipari vállalata, a Cirio befuccsolt, kifutott a pénzből. Cragnotti később börtönben is ült, ami még az olasz futballviszo- nyokat tekintve is kissé durvának mondható. Eriksson így válaszolt a kérdésre: „Nem mondanám. És ha a Lazio egészét vesszük, semmi se volt ésszerű. De megnyertük a bajnokságot. És a KEK-et. Mindent megnyertünk.” A lényeg az, hogy a fociklubok, engedve a média és a szurkolók szüntelen nyomásának, pénzügyileg irracionális, azonnali döntéseket hoznak; jóllehet szeretnének távlatosabban gondolkodni, a hírműsorok állandó szereplőiként végül mégis a rövid távú szemléletekben rekednek. Amint a brit író, Arthur Hopcraft írja The Football Man című, 1968-ban megjelent könyvében: ,A futballban mindig minden sürgős.” Az üzleti világ szabályai a fociban nem léteznek Amikor egy üzletember a focivilágra tekint, megrökönyödik, látván mennyire nem üzleti alapokon működnek a klubok. így hát bármelyikük kerül is vezetői pozícióba, rögtön megígéri, hogy a továbbiakban „mint üzletet” fogja vinni az adott klubot. A vagyonát a számítógépiparban megalapozó Alán Sugár 1991-ben a Tottenham Hotspur elnöke lett. Minden igyekezetével azon volt, hogy a Spurs működését a valós lehetőségekhez igazítsa. Sosem adott volna ki 50 milliárd lírát Vierire. Később mégis rálépett sgy-két aknára ő maga is. Miután a Newcastle 1996-ban 23 millió euróért megvette Alán Shearert, Sugár úgy kommentálta a bejelentést: ..Pofozeatóm magam, de egyelőre csak nem tudom elhinni”. Pedig többé-kevésbé mindvégig hű maradt az elveihez; tízéves elnöksége alatt a Spurs a reális lehetőségeihez szabva működött. Csakhogy a szurkolók gyűlölték ezt. A Spurs abban az évtizedben mindössze egy Ligakupát tudott nyerni, és többnyire a Premier League középmezőnyében tanyázott, messze lemaradva szomszédjától, az Arsenaltól. w Ha a vetélytársak bármennyit hajlandóak elkölteni a győzelemre, akkor neked is azt kell tenned. És még túlságosan sok pénzt se szerzett mindeközben. Sugár első hat évében nagyjából évi 3 millió dollár profitot hajtott, ami túl azon, hogy csupán a fele az Arsenal hasznának, egy ilyen méretű cég esetében önmagában sem túl nagy teljesítmény, sőt. A Sugar-féle Spurs tehát mind a pályán, mind a pályán kívül csalódást okozott. Ez az eset jól illusztrál egy bizonyos paradoxont is: ha egy üzletember mint üzleti vállalkozást próbál vinni egy klubot, annak olykor nemcsak a foci látja kárát, de végül maga az üzlet is. Míg az 1991 és 1998 közötti időszakban a Premier League mérkőzéseinek átlagos nézőszáma 29%-kal emelkedett, addig a Tottenhamé 5%-ot csökkent. A fegyverkezési verseny A helyzet, például, Spanyolországban sem jobb: bármennyi pénz kerüljön is a klubok kezébe, elköltik. Á spanyol közgazdász, Pedro García dél Barrio (az Universidad Internacionál de Catalunáról) kimutatta, hogy 1993 és 2005 között a spanyol első osztály (Primera Division) klubjainak átlagos árbevétele közel 14-szeresére emelkedett: 4,3 millió euró volt 1994- ben, 59 millió 2004-ben. (2011-re ez az összeg már 85 millió euróra rúgott.) Igen ám, csakhogy a bevétel játékosbérekre fordított százalékrésze alig csökkent a vizsgált időszakban: az első osztályban szereplő klubok bevételük átlagosan 62%-át fordították játékosbérekre ebben az évtizedben. Másként szólva: a klubok nem voltak képesek a pluszbevétel megtartására - avagy más irányokba terelésére, úgy is, mint stadionépítés, jegyárcsökkentés. A pluszbevételek - ismét - egyenesen a játékosok bankszámláira vándoroltak. A másodosztályban a bevételek még sokkal elképesztőbb hányada: 93%-a ment el játékosbérekre! Ezek a klubok valóban csatornák voltak csupán, amelyeken át a pénzek nyugodtan vándorolhattak el a játékosokhoz. És bizonyos értelemben muszáj is volt ezt tenniük. Ha egyszer a ve- télytársak bármennyit hajlandóak elkölteni a győzelem érdekében, akkor neked is hasonlóan kell tenned. Bármely klub, amely a lehető legnagyobb nyereség elérését irányozta, lejjebb csúszott egy osztállyal: nem költött eleget jó játékosokra. Ha pedig egy csapat lecsúszik a másodosztályba, rengeteg bevételtől esik el. A foci tehát afféle fegyverkezési versennyé válik: a többiektől való félelmében mindenki túlköltekezik. Hegedűs Henrik
