Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)

2015-08-31 / 201. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK egészség ■ 2015. augusztus 31. www.ujszo.com Magnéziumhiánya önnek is lehet! W i A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, számos fontos felada­ta van. Felelős például a vérnyomás szabályozásáért, az izmok és az ide­gek megfelelő működéséért, emellett az immunrendszernek és az emész­tésnek is szüksége van rá. Mi utal arra, hogy nincs belőle elegendő? A magnézium mint­egy 300 különböző biokémiai folyamat­ban vesz részt a szer­vezetünkben, közel fele a csontokban tárolódik, s csak vi­szonylag kis mennyiség kering belőle a vérben. Az, hogy kinek mennyi magnéziumra van szüksége, több té­nyezőtől is függ, például az életkor­tól, a nemtől, vagy attól, hogy egy nő várandós vagy szoptat-e. Bizonyos életkörülmények is indo­kolhatják a fokozott magnézium­bevitelt, például az, ha valaki na­gyon stresszes életet él vagy ha rend­szeresen sportol. Magnéziumhiányt okozhat például a nem kiegyensú­lyozott étrend, az alkoholfogyasztás, a nem megfelelően kezelt cukorbe­tegség, a hányás és a krónikus has­menés is. Milyen tünetek esetén gyanakodhatunk magnéziumhi­ányra? Izomgörcsök és izomfájdalmak A leggyakoribb jel, mely a magnézi­umhiányra utal, az izmok időnkénti görcsös összerándulása (például a lábszárban). A magnézium nagy szerepet játszik az izmok megfelelő működésében, egyebek mellett úgy, hogy a kalcium és a kálium felhasz­nálását is befolyásolja. A magnézi­um emellett képes blokkolni azokat a fájdalomreceptorokat, melyek az izomfájdalmakat érzékelik A mag­néziumhiánnyal összefüggő izom­görcsök közé tartozik az is, mikor a szemhéjunk rángatózik Fejfájás Korábbi kutatások bizonyították, hogy a gyakori fejfájások hátteré­ben időnként a magnéziumhiány is állhat: akiknek nincs elég ebből az ásványi anyagból a szervezeté­ben, annál nagyobb valószínűség­gel alakul ki migrén, ráadásul a ro­hamok nemcsak gyakoribbak, ha­nem erőteljesebbek is lehetnek. Aki hajlamos a migrénre, min­denképpen érdemes magnézium­tartalmú étrend-kiegészítőt szed­nie, akárcsak azoknak a hölgyek­nek, akiknek a menstruáció előtt szokott fájni a fejük. Szívritmuszavarok A magnézium nagy szerepet ját­szik abban, hogy a szív izmai, illet­ve ingerületátvivő rendszere meg­felelően működjön, ezért ha hiány jelentkezik belőle, akkor annak a szívet, illetve az egész kardiovasz- kuláris rendszert érintő kellemet­len hatásai is lehetnek. Ezek közé tartozhat a túl szapora vagy a rendszertelen szívverés. Hangulatingadozás és letargia A magnéziumhiány következmé­nye lehet a depresszió, a rosszkedv, a letargia, a nyugtalanság, az ide­gesség - ha nem tudjuk meghatá­rozni, miért ugrunk a legkisebb dologra is, miért nem alszunk elég nyugodtan, vagy miért vagyunk folyton letörtek, akkor annak a hátterében a túl kevés magnézium is állhat. A magnéziumszint növe­lése javíthat a lelkiállapotunkon, csökkentheti az idegességet és a szorongást, emellett pedig a hatásá­ra sokkal jobban tudunk aludni is. Gyengeség és fáradékonyság Már a nagyon enyhe mértékű magnéziumhiány is okozhat gyen­geséget, fáradékonyságot, általános rosszullétet. Tapasztalhatunk fizi­kai erődenséget is, és úgy érezhet­jük, hogy még a legkisebb feladat elvégzéséhez is komoly erőbefekte­tésre van szükség. Ennek a hátteré­Már enyhe magnézium- hiány is okozhat gyenge­séget, fáradékonyságot, általános rosszullétet. ben az állhat, hogy a magnézium­nak nagy szerepe van abban, hogy a glükózt energiává alakítsuk. Vémyomásproblémák A magas vérnyomás kialakulásában számos tényezőnek van szerepe, például az egészségtelen, stresszes életmódnak és a rosszul összeállított étrendnek. Azonban a magnézium­nak is kiegyensúlyozó hatása van, hozzájárul például ahhoz, hogy a vérerek rugalmasak maradjanak, hi­ánya tehát a vérnyomás megemel­kedéséhez is vezethet. Memóriazavarok A magnéziumnak közvedenül is hatása van a tanulási képességekre, az emlékképek alkotására, illetve a » Fontos! Növelje azoknak a táplálé­koknak a mennyiségét, amelyek bővelkednek mag­néziumban. Ilyenek például a tökmag, amiből egy ma­réknyi is 151 mg magnéziu­mot tartalmaz. A teljes kiőr­lésű gabonák, a korpa és a fehér bab is gazdag ebben az ásványi anyagban. A csí­rák, hüvelyesek, gyógynö­vények, továbbá a tengeri halak fogyasztásával is nö­velheti a napi bevitelt. A magnéziumhiány tüne­tei: fáradtság, kimerült­ség, álmatlanság, ideges­ség, remegés, az elme za- vartságára utaló jelek, há­nyás, hasmenés, szívverés szabálytalanná válása. memóriára is. Ha nincs elég mag­nézium a szervezetünkben, akkor az a koncentrációs képességeinkre is hatással van: sokkal rövidebb ideig tudunk például figyelni. Egyes szakemberek szerint az ala­csony magnéziumszint miatt foko­zódhat az agyban bizonyos méreg­anyagok felhalmozódása is, ez pe­dig szerepet játszhat olyan neuroló­giai problémák kialakulásában, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór. (hazipatika) Egyre többen figyelnek az ét­kezésre, a helyes életmódra és az olyan étkezésre, amelyben minden szükséges tápanyag és vitamin megtalálható. Milyen előnyökkel jár, ha na­ponta fogyaszt salátafélét? Összeállításunkból megtud­hatja. Minden salátaféle, de különö­sen a spenót és a piros levelű saláta sok karotenoidot tartal­maz, amely a jobb látáshoz el­engedhetetlenül fontos. Az A-vitamin ráadásul segít a szemnek, hogy gyorsan hozzá­szokjon a fényhez, ha sötét helyről megyünk a napra. A le­veles zöldségben található lutein és zeaxantin olyan anti- oxidáns, amely védi a recehár­tyát az UV sugárzás káros ha­tásától. A fejes saláta és a spenót növel­heti az izmokban a fehérjekép­ződést, amivel feszesebbé és erősebbekké válnak az izmok. Ezenkívül a protein aminosa- vakkal látja el a szervezetet, a saláta csökkentette a kolesz­terinszintet. Nehezen tud elaludni? A fe­jes saláta lectucariumot tar­talmaz, amelyről kiderült, hogy nyugtató hatása van, ezért gyakran használják álmatlanság kezelésére. A salátafélék sok rostot tar­talmaznak, amely lassítja a cukor felszívódását a vérbe. Ennek köszön­hetően a belek gyor­sabban mozognak, és felgyorsul az emésztés. A fejes saláta 0,9 g rostot, a jégsaláta 1,7 a római saláta 2 g rostot tartalmaz. Ezenkívül a salátában sok ásványi anyag és vi­tamin is van, beleértve a folsavat és az A-vitamint. Mint minden zöldség, a saláta­félék is tartalmaznak antioxi- dánsokat, amelyek erősítik az immunrendszert. Fontos E-vitamin- és szeléntartalma is, ami csökkenti a vérnyomást és a szív- és érrendszeri betegsé­gek kialakulásának kockázatát. (zdravie.sk) Egyen salátát, ha élesebben akar látni. amelyek a cson­tok és az izmok építőkövei. A leg­jobb megoldás az, ha a salátát csirke- vagy puly­kamellel, tonhallal vagy lazac­cal kombináljuk. Ha ön vege­táriánus, fogyasszon hüvelyese­ket vagy tojásfehérjét. A saláta hasznos lehet a kolesz­terinszint csökkentésében is, ame­lyeket mint tud­juk, szív- és érrendszeri be­tegségekhez vezet. A magas ko­leszterinszint, főleg az LDL koleszterin magas szintje, az emberi szervezetre káros, in­farktust vagy szélütést okozhat. Egereken több kísérletet végez­tek, és bebizonyosodott, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents