Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-25 / 197. szám, kedd
www.ujszo.com I 2015. augusztus 25. KÖZÉLET 3 Bontani fogják a illegális épületeket Utólag engedélyeztetni kell az engedély nélküli épületeket, bírság és bontás vár arra, aki Sok helyen engedély nélkül bővítik az épületeket (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) B. SZENTGÁLI ANIKÓ Pozsony. Be nem jelentett vagy engedély nélküli építmények - kerítések, garázsok, fürdőmedencék, fedett teraszok, kocsibeállók stb. - szinte minden községben vannak. Az új építési törvény ennek próbál majd véget vetni: bizonyos feltételek mellett az illegális épületeket utólag legalizálhatják, esetenként pedig le is rombolhatják majd. A kormánynak nem tetszik, hogy az országban sok engedély nélküli építmény áll, ez ellen a politikusok szigorúbb építési törvénnyel akarnak harcolni. Ha a parlament ősszel elfogadja, akkor a jelenlegi vagy a közeljövőben épülő illegális építmények tulajdonosainak 2019 júniusáig lesz lehetőségük utólag engedélyeztetni a vitatott objektumokat. Az építési hivatal kezdeményezésére erre még 2024-ben is lesz lehetőség, a szegényebb régiókban fekvő településeken pedig a területrendezési terv elfogadásától számított 3 éven belül lesz mód az utólagos legalizálásra. Az utólagos engedélyeket a jelenlegi szabályok szerint kell majd kérni, vagyis alacsonyabb büntetéseket szabhatnak ki. Az új építési törvény hatályba lépése után keletkezett engedély nélküli építményekre viszont már szigorúbb feltételek fognak vonatkozni: ami illegális lesz, azt le kell bontani - az utólagos engedélyeztetés intézménye jövő nyártól megszűnik. A községeknek tetszik Jankóšik Zoltán, Sajógömör polgármestere nem bánja, ha az illegális épületeket lebontják. „Szerencsére minket ez a probléma nem érint, nálunk nincsenek illegális épületek, vagy ha vannak is, azok még a hetvenes évekből származnak, de akkor le kellene bontani a fél országot” - nyilatkozta lapunknak. Dunaszerdahelyen már jelenleg is próbálnak tenni az illegális építkezések ellen. „Készítettünk egy orto- foto térképet, azaz feltérképeztük, hol vannak illegális épületek. Egyfajta előzetes amnesztiát adtunk a tulajdonosaiknak, s kértük őket, hogy jelentkezzenek. Nincs mitől tartaniuk, hiszen mindössze 1 eurós büntetést szabunk ki. Aki nem jelentkezik, az ellen hivatalos eljárást indítunk, legalizáljuk az adott építményt, de akkor már komolyabb büntetésre kell számítani” - fejtette ki az Új Szónak Hájos Zoltán, Du- naszerdahely polgármestere. Rigó László Rimaszombat alpolgármestereként, az elmúlt választási ciklusban pedig a helyi építésügyi bizottság elnökeként szinte naponta foglalkozott az utólagos ingatlanrendezés kérdésével. „Sokan azt hiszik, bármit felépíthetnek, és majd utólag telekkönyvileg is rendezik. Amikor Horvátországban a feketén épített gyönyörű villákat sorban lebonttatták, az memento volt. Őszintén szólva hasonló megoldást nálunk is örömmel fogadnék. Kérdéses azonban, a gyakorlatban ez mennyire kivitelezhető. A kommunizmus idejében nem figyeltek oda az emberek, hogy tervet készítsenek, hogy mindent pontosan bemérjenek, nem voltak pontos mérőműszerek sem. Annak idején a telekrendezés sem úgy működött, mint ma, a hivatalok is hibáztak. A nagyon régi épületek esetében az utólagos engedélyeztetés a járható út, az újabbak esetében azonban a lebontás is szóba jöhet” - magyarázta érdeklődésünkre Rigó László. 20 évnél idősebb A kormány elképzelése szerint azok az épületek, melyeket a tulajdonosaik már 20 éve használnak, külön kategóriába tartoznának: a hivatalok nem követelnék a hatósági használatbavételi engedélyt, építési engedéllyel azonban kell rendelkezniük. Az engedély nélküli épületek felkutatása az építési hivatal, vagyis a község feladata lesz. Ha a község tétlen marad, és az épületet a tulajdonosa sem legalizálja, a kezdeményezést átveszi a megerősített építésügyi inspekció. „Az új jogszabály egyebek mellett meghatározza azt is, ki felel majd az illegális építmény eltávolításáért, valamint hogy a tulajdonosától hogyan hajtsák be a lebontás költségeit“ - olvasható az építésügyi tárca állásfoglalásában. Ha a tulajdonos a hivatalok utasítására az építményt nem rombolja le, a hivatal megteszi helyette - e célból a tulajdonos költségére megbíznak egy céget, és büntetést is kiszabnak. Aki bejelentés nélkül valósít meg egyszerűbb vagy apró építkezést, 100 euróra büntethetik meg. Ezzel szemben, ha egy vállalkozó engedély nélkül fog építeni, 5-30 ezer euró bírságot szabhatnak ki. Az ismételt törvénysértésért dupla büntetés jár. Nemcsak a tulajdonost, hanem az építkezés kivitelezőjét és felügyelőjét is megbírságolják. Akinek nem lesz pénze büntetésre, az ellen végrehajtói eljárást indítanak. ezt nem teszi meg r Építésügyi eljárás az illegális épület elbontatása során ♦ Az eljárást az építési hivatal hivatalból haladéktalanul elindítja. Kijelöli az illegális építmény eltávolításának határidejét, és meghatározza, mekkora összeget kell letétbe helyezni az építkezés eltávolítási költségeire. ♦ A tulajdonost levélben szólítják fel az építmény eltávolítására. A levél átvételének elmulasztása vagy elutasítása nincs hatással a végrehajtásra. A község határozatát a nyilvános hirdető- táblán, valamint az interneten is közzéteszik. A hivatal kiszabja a büntetést. ♦ Ha az építményt a felszólítás ellenére sem távolítják el, sőt folytatják az építkezést, az építési hivatal megtiltja, hogy a kivitelező az építkezés helyszínére menjen, a telket lezárják, őrizni fogják, a gépeket lefoglalhatják, kezdeményezhetik az építési vállalkozó engedélyének bevonását - mindezt a tulajdonos költségére. + Ha a tulajdonos a meghatározott időn belül nem távolítja el az építményt vagy egy részét, az építési hivatal javaslatot tesz az építésügyi inspekció döntésének a végrehajtására, vagyis elkezdődik a végrehajtói eljárás. Feljelentést tesznek a büntetőjogi szerveknél is.' ♦ Építkezés engedély nélküli megvalósításáért és hivatali döntés végrehajtásának a hátráltatásáért kettőtől négy évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság (ez nem vonatkozik az egyszerű és apró építményekre, pl. fedett teraszokra, melléképületekre stb.). a csalóhoz jutott-e a pénz Danka Kapucianová, az MPC igazgatója (SlTA-felvétel) Feladta magát az adóhivatal vezetője Nem tudni, Egyelőre nem tudni, hogy e Pedagógiai ós Módszertani Központ valóban kifizette-e a közel 460 ezer eurót egy csalónak, vagy sikerült leállítani a hamis számlára történő átutalást. Pozsony. Egy ismeretlen elkövető csalás útján hozzá jutott a Pedagógiai és Módszertani Központ (MPC) egyik beszállítójának adataihoz, amelyekkel visszaélve 459 555 eurót utaltatott át a központtal egy hamis számlára. A központ két nappal később fedezte fel, hogy a pénzt rossz számlára küldték. Danka Kapucianová, az MPC igazgatója fel- j elentést tett az ügyben, és a bank bevonásával igyekeztek megakadályozni, hogy a csaló hozzá jusson a pénzhez. A Markíza televíziónak Danka Kapucianová azt mondta, hogy az államkincstár még nem utalta át az összeget a hamis számlára. Az oktatási minisztérium viszont ezt az információt nem erősítette meg. Beáta Dupal’ová Ksenzsighová, a tárca szóvivője lapunknak azt mondta, a vizsgálat lezárásáig nem adnak bővebb tájékoztatást az ügyben. A csaló néhány héttel az átutalás előtt - a meg nem nevezett - beszállító nevében elektronikus levélben jelezte a központnak, hogy megváltoztatta a bankszámlaszámát. A központ munkatársai nem ellenőrizték le a számlaszám módosítását. A központ alkalmazottai azért nem gyanakodtak, mert a csaló elektronikus levele a beszállító minden adatát tartalmazta. Kapucianová állítása szerint az MPC gazdasági osztályának munkatársa, aki felelős a történtekért, péntektől nem dolgozik a központban. (ie) Pozsony. Vizsgálati fogságba küldte a Specializált Büntetőbíróság Zoltán M.-et, a nagyszombati adóhivatal ellenőrzési osztályának vezetőjét, aki közel három hónapig bujkált a rendőrség elől, majd múlt héten önként feladta magát. A bíróság azzal indokolta a döntést, hogy a gyanúsított esetében fennáll a veszélye annak, hogy folytatná bűnözését illetve kerülné az igazságszolgáltatást. A gyanúsított panaszt nyújtott be a döntés ellen, erről a Legfelsőbb Bíróság fog dönteni - tájékoztatott Katarína Kudjáková, a specializált bíróság szóvivője. A rendőrség két másik férfival, Gabriel B.-vel és Marek M.-mel együtt szervezett bűnbanda létrehozásával és áfacsalással gyanúsítja. Zoltán M.-nek nyár elején sikerült elmenekülnie a betervezett rendőrségi razzia elől, így a belügyminisztérium belső vizsgálatot indított hogy kiderítse, kitől szivárgott ki az információ a bevetésről. A gyanúsítottak legalább 13 (Képarchívum) cég hálózatát építették ki, ezek egymással fiktív üzletelést folytattak, a törvényellenes áfavisszaigénylés elérte a 8,1 millió eurót, ebből 6,5 milliót ki is fizettek. - (TASR, dp)
