Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-22 / 195. szám, szombat
6 KÜLFÖLD 2015. augusztus 22. I www.ujszo.com RÖVIDEN Kolostort romboltak le a dzsihádisták Zavargások a senki földjén A macedón köztársasági elnök elrendelte a hadsereg bevetését a határövezeti zónákban Damaszkusz. Leromboltak egy keresztény kolostort az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet fegyveresei Szíriában. A szélsőséges iszlamisták buldózerekkel rombolták le az épületet a közép- szíriai Homsz tartományban található el-Kaijatein városban. A sziriai hadsereg harci gépei eközben az IÁ állásait támadták a körzetben. Az Iszlám Állam fegyveresei heves harcok után augusztus elején foglalták el a fontos el-Kaij atein várost. (MTI) Bangkok: nagyobb nyomravezetői díj Bangkok. Megháromszorozták a thaiföldi hatóságok a hét eleji bangkoki robbantás tetteseinek nyomára vezetők számára kitűzött jutalmat, így az elkövetők elfogásában döntő segítséget nyújtó információért már 3 millió thai bahtot (kb. 77 ezer euró) fizetnek. Videofelvétel alapján a rendőrség korábban egy sárga pólós, hátizsákos - feltehetően nem thaiföldi - fiatalember képét mutatta be a 20 áldozattal járó robbantás tetteseként, de azonosítani nem tudták őt, és a nyomára bukkanni sem sikerült. (MTI) Kizárták Jean- Marie Le Pent Nanterre. A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) kizárta a pártból alapítóját, a 87 éves Jean- Marie Le Pent, aki 1972-ben alapította a pártot és közel 40 éven át volt az elnöke, mielőtt 2011-ben átadta az irányítást lányának, Marine Le Permek, aki azóta a Nemzeti Front politikájának szélesebb körű elfogadtatására törekszik. Az apa nem értett egyet az irányváltással, és nyílt háborút indított lánya ellen. (MTI) Horvátország erősíti a határvédelmét Zágráb. Horvátország fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be Szerbiával közös határán -jelentette be Ranko Ostojic belügyminiszter. „Új fejlemény a magyar határkerítés megépítése, amely Horvátország felé terelheti a migránsokat” - mondta. Hozzátette, az ország eddig sikeresen megvédte határait, és ez a közeljövőben is így marad. A miniszter utalt rá, hogy Horvátország és Szerbia között létezik egy szerződés, amely szerint Zágráb visszaküldheti az illegális határsértőket abba az országba, amelyből jöttek. (MTI) Novemberben választ Törökország Ankara. Törökországban ajúni- usi voksolás után, új koalíció híján előrehozott parlamenti választást tartanak november elsején -jelentette be tegnap Recep Tayyip Erdogan államfő. Addig az ideiglenes kormány vezetője Ahmet Davutoglu jelenlegi miniszterelnök lesz, és parlamenten kívüli erőket is bevonnak. (MTI) A több ezer bevándorló tegnap többször is megpróbált áttörni a macedón rendőrök sorfalán. Az összetűzésekben többen megsérültek. (sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szkopje/Gevgyelija. A macedón rohamrendőrség könnygázt és riasztógránátokat vetett be tegnap, hogy feloszlasson egy bevándorlókból álló tömeget a görög-macedón határon. Szkopje a hadseregét is kószenlótbe helyezte. A több ezer főből álló menekültcsoport a senki földjén rekedt, miután a macedón vezetés - épp a mig- ránsválság miatt - csütörtökön rendkívüli állapotot hirdetett az ország déli részére, s közölte: megpróbálják megakadályozni a menekültek tömegeinek bejutását. A mintegy 3000 bevándorló a hideg éjszakát a szabad ég alatt töltötte, s tegnap reggel többször is megpróbált áttömi a rendőrök sorfalán. Áz összetűzésekben legalább nyolc ember megsérült. Szkopje ismét beenged bevándorlókat, de csak annyit, amennyit el tud látni és el tud szállítani -jelentette be délután egy belügyi szóvivő. „Nem értem, miért csinálják ezt velünk” - nyilatkozott Mohamed Vahid, aki Irakból menekült el. „Nincs útlevelem vagy más személyi okmányom. Nem tudok visszafordulni, nincs hova mennem. Itt maradok a végsőkig” - tette hozzá. „Mi Németországba akarunk menni egy jobb élet reményében, mert Szíriában mindent leromboltak” - mondta Amina Aszmani, miközben 10 napos kisfiát nézte, akit útközben, egy görög szigeten szült meg. A családnak mintegy 250 sziriai menekülttel együtt sikerült keresztüljutnia a határon, és el tudtak jutni a határhoz közeli Gyevgyelija vasútállomására, ahol felszálltak egy vonatra, amely közelebb viszi őket a célhoz. „Á rendőrség csak azért engedett fel minket a vonatra, mert megsajnálták a babánkat” - jegyezte meg. Á gyev- gyelijai állomásra az utóbbi napokban ezrével érkeztek a migránsok. Állítólag megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a rendőrök ideiglenes dokumentumokat állítottak ki az érkezőknek, hogy folytathassák útjukat észak felé. „A rendőrök már nem adnak nekünk papírokat. Talán vissza akarnak küldeni Görögországba” - panaszkodott egy szír fiatalember, hozzátéve: „Nem akarunk visszafordulni. Kimerített minket az utazás, és belefáradtunk a sziriai helyzetbe.” A macedón államfő elrendelte a hadsereg bevetését országa illegális bevándorlók által használt két határőrizeti zónájában, valamint az ezek közötti közlekedési folyosón - közölte tegnap Somogyi Gyula, a szkopjei magyar nagykövetség diplomatája. Szkopjéban csütörtökön jelentették be, hogy a kormány kihirdette a rendkívüli állapotot az ország déli és északi határsávjában a balkáni államba érkező migránstö- megek miatt. Nikola Gruevszki macedón kormányfő hangsúlyozta: országának nincs kapacitása arra, hogy ellássa és segítse a naponta az országba érkező mintegy kétezer migránst. Hamarosan tovább nő a számuk, napi 3^1 ezerre - fűzte hozzá. Csak júliusban majdnem 39 ezer migránst regisztráltak Macedóniában, többségük Szíriából indult útnak. Ciprasz testcsele: lemond, hogy visszatérhessen Alekszisz Ciprasz görög kormányfő bejelentette, lemond, mivel az Európai Stabilitási Mechanizmus által nyújtott 3. mentőcsomag első részlete után kötelessége új felhatalmazást kérnie a polgároktól a programjához. Az általa vezetett kormánypárt, a Sziriza felbomlóban. Athón/Brüsszel. „Most a népnek kell állást foglalnia. Önök fogják szavazatukkal eldönteni, jól tárgyaltunk- e vagy sem” - mondta lemondásakor Ciprasz miniszterelnök, hozzátéve: a görög népnek kell megválasztania azt apolitikai erőt, amely tovább vezeti az országot nehéz útján. „Erős mandátumot kérek egy stabil kormánynak”- fűzte hozzá Ciprasz. Az Európai Bizottság Ciprasz lemondása után is azt várja Athéntól, hajtsa végre azokat a belső reformokat, amelyekben a 86 milliárd eurós új pénzügyi mentőcsomag fejében megállapodtak - mondta tegnap Annika Breidthardt, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője. Emlékeztetett arra, hogy a reformintézkedésekről hozott görög döntéseket az athéni parlament jóváhagyta, és ezen nem változtat az a körülmény, hogy Ciprasz ezután lemondott tisztségéről. Árra utaló információk láttak napvilágot, hogy kettészakad az eddigi kormánypárt, a Ciprasz vezette Sziriza. A görög állami televízió arról számolt be, hogy a párt balszámyát képező 25 képviselő kilép a Szirizából és Panajótisz Lafazanisz volt energiaügyi miniszter irányítása alatt egy új pártot akar létrehozni Népi Egység néven. Ha ez megtörténik, akkor a most kormányalakítási megbízást kapott konzervatív Új Demokrácia (76 mandátummal bír) után ők alkotnák a harmadik legerősebb tömörülést a 300 fős törvényhozásban. A januárban megválasztott Ciprasz gyakorlatilag elvesztette parlamenti többségét, így sokak szerint várható volt, hogy benyújtja lemondását. Július 15-én és július 22-én pártja, a Sziriza baloldali radikálisai nem támogatták őt, a párt 149 képviselője közül több mint 30-an tagadták meg azoknak a törvényjavaslatoknak megszavazását, amelyek elfogadása volt a feltétele annak, hogy a kormány elkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel az euróövezeti mentőalap keretében indítandó új, 85 milliárd eurós programról. Ciprasz akkor csak ellenzéki pártok segítségével tudta megszerezni az elfogadáshoz szükséges szavazatokat. A harmadik mentőcsomag feltételeként Athénnak komoly gazdasági megszorításokat kell véghezvinnie, ami érzékenyen érinti az állam szociális kiadásait is. Januári hatalomra kerülésekor a baloldali Sziriza azonban azt ígérte, nem enged az európai hitelezők nyomásának. A Metrón Analysis friss közvélemény-kutat-ása szerint a Sziriza 33,6%-on áll, ami a legtámogatottabb párttá teszi. (MTI) Dél-Korea mobilizálja páncélosait. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tegnap teljes harckészültségbe helyezte a két Korea határának térségében állomásozó fegyveres erőket. A Koreai-félszigeten azután éleződött ki a feszültség, hogy a dél-koreai hadsereg Észak-Korea felé kilőtt tüzérségi sorozatokkal válaszolt csütörtökön arra, hogy a területén egy északról kilőtt lövedék csapódott be a phenjani rezsim elleni propagandát terjesztő hangszóróinak irányában. A két Korea hivatalosan máig hadban áll egymással, mivel a koreai háborút lezáró 1953-as tűzszünet után nem kötöttek békeszerződést. (sita/ap) Izrael szír területet lőtt Damaszkusz/Jeruzsálem. Az izraeli légierő tegnap újabb támadást hajtott végre a Golán-fennsík szír ellenőrzés alatt lévő részén, s ebben legalább öt ember életét vesztette - közölte a damaszkuszi állami televízió. A bejelentés szerint fegyvertelen civilek az áldozatok. Az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja nevű emigráns szervezet viszont úgy tudja, hogy a szír kormányt támogató egyik milícia két tagja halt meg a támadásban. Izraeli részről pedig azt közölték, hogy egy légitámadás nyomán legalább négy palesztin fegyveres vesztette életét, olyan emberek, akik felelősek voltak az egyik izraeli falu elleni csütörtöki rakétatámadásért. A konfliktus csütörtökön kezdődött, amikor Szíriából kilőtt rakéták csapódtak be Izrael területén, egy, a libanoni határ közelében fekvő település mellett. Biztonsági tisztségviselők arról számoltak be, hogy négy rakéta csapódott be Galilea északi részén. A támadás bozóttüzeket okozott, áldozatok azonban nincsenek. Izrael szerint a rakétatámadást az Iszlám Dzsihád nevű palesztin iszlamista szervezet hajtotta végre. Az iráni támogatású milícia viszont ezt tagadta. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy a rakétákat a Golán- fennsík sziriai kézben lévő részéről indították. A fegyveres erők közleménye szerint Jeruzsálem „a sziriai kormányt tartja felelősnek a Szíriából indított támadásokért”. A zsidó állam a rakétákra válaszul sziriai célpontokat támadott a fennsíkon, azonban csütörtökön kizárólag anyagi károk keletkeztek. Szíriái felkelők szerint Izrael katonai létesítményeket vett célba a Golán-fennsíkon. Az izraeli légierő tavaly március óta több légi csapást is végrehajtott a sziriai kormányerők és az oldalukon harcoló fegyveresek ellen a Golán- fennsík térségében, amelyet Izrael 1967-ben szállt meg. (MTI)
