Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)

2015-08-22 / 195. szám, szombat

www.ujszo.com I 2015. augusztus 22. RÉGIÓ Ujraszentelték a felújított templomi zászlót V.KRASZNICA MELITTA A kót nép mai napig tartó barátságának jelképe a zászló, amelyet a községben egykor menedékre lelt lengyel hívek adományozták Dunamocsnak. DUNAMOCS A Szent István-napi ünnepségen mutatták be és szentelték újra azt a templomi zászlót, amelyet a máso­dik világháború idején a községben menedékre lelt lengyel hívek ado­mányoztak Dunamocsnak. A zászlót évtizedekig körmenete­ken használták, majd egy padlásra került, ahol az időjárás viszontagsá­gainak következtében nagyon meg­rongálódott. Tíz évvel ezelőtt Orosz Örs bukkant rá helytörténeti kutatá­sai során, ám akkor nem volt lehe­tőség a felújítására. Erre most került sor, mégpedig Németh Zsolt, a Ma­gyar Országgyűlés külügyi bizott­sága elnökének segítségével; a res­taurálást a Magyar Nemzeti Múze­um munkatársai végezték el. Az új- jászentelési ünnepségen részt vett Németh Zsolt, valamint Roman Ko­walski, Lengyelország budapesti nagykövete is. Köszöntőjükben mindketten a magyar és a lengyel nép ezer évre visszanyúló történelmi ba­rátságát hangsúlyozták, amelynek egyik újkori jelképe a most felújított zászló. Németh Zsolt megjegyezte, az értékközösségen alapuló bizalom akkor is fennáll a két nép között, ha A felújított zászló egyik oldalán a csesztohovai Madonna látható (A szerző felvétele) jelenleg bizonyos kérdésekben ér­dekkülönbség mutatkozik is az or­szágok között. Banai Tóth Pál, Du- namocs polgármestere azt a szolida­ritást, emberséges hozzáállást emel­te ki, amellyel elődeink az ínséges időkben befogadták a lengyel me­nekülteket, megosztották velük azt a keveset, amijük volt. „Kérdés, hogy ma, amikor sokkal jobb körűimé­nyek között élünk, mint elődeink, képesek lennénk-e embertársainkért lemondani komfortunkról. Csak ak­kor lehetünk ugyanis méltó utódai őseinknek, ha hozzájuk hasonlóan cselekednénk” - mondta a polgár- mester. Orosz Örs arra is rámutatott, hogy az 1939 és 1942 között a falu­ban menedékre lelt mintegy 100 len­gyel menekült számára ideiglenes iskolát is berendeztek a községben, a templomban pedig lengyelül mi­sézhettek. „Ezt a tiszteletet, toleran­ciát várnák el az államhatalom ré­széről ma is az itt élő kisebbségek számára, nyelvhasználatunk, kultú­ránk iránt” - tette hozzá a zászló res­taurálását kezdeményező Orosz Örs. A felújított zászlót, amelynek egyik oldalán Szent István király, a másikon a csesztohovai Madonna látható, a katolikus templomban he­lyezik el, ahol egy tábla is őrzi a len­gyelek itt-tartózkodásának emlékét. Az 1942-ből származó emléktáblán a következő felirat olvasható ma­gyarul és lengyelül: „Itteni lengyel polgári menekültek kérik a teremtőt, hogy visszatérhessenek a szabad or­szágukba”. A templom falára a új abb emléktábla kerül a zászló felújítását támogatók nevével. Az ünnepség apropóján a duna- mocsi származású, Karván élő Tö­rök Zajos Erzsébet nem mindennapi ajándékkal, nemzeti jelképeink - a Szent Korona, a jogar és az ország­alma - különleges, tésztából készí­tett másolatával kedveskedett szü­lőfalujának. Kevés az óvodai férőhely Vágsellyén és Érsekújvárban SZÁZ ILDIKÓ Az iskola átápításável ás egyházi segítséggel oldják meg a problémát. VÁGSELLYE/ÉRSEKÚJVÁR Szükségmegoldáshoz folyamo­dott Vágsellye és Érsekújvár önkor­mányzata, hogy újabb óvodai cso­portokat nyithasson azoknak a gye­rekeknek, akiket helyszűke miatt nem vettek fel a városi óvodákba. „Az idei behatáskor kiderült, hogy 29 óvodáskorú gyereknek nem ju­tott hely, ezért Vágsellye önkor­mányzata úgy döntött, a Vágvecse városrészben levő Bemolák utcai alapiskola termeiben nyitnak új osz­tályokat” - tájékoztatott Körösi Eri­ka, a városi hivatal nemrég kineve­zett szóvivője. A járási székhelyen szeptembertől speciális óvodai osz­tályt is nyitnak hat autista gyerek számára. A Bemolák utcai alapisko­la két óvodai osztályába 44 gyereket vesznek fel, és hat óvónőt alkalmaz­nak. Körösi Erika elmondta továb­bá, hogy szeptemberig várják azok­nak a szülőknek a jelentkezését, akiknek a gyerekeit eddig nem vet­ték fel városi óvodába. A speciális osztályba több gyereket már nem tudnak fogadni. Nyitra megyében egyedülálló önkormányzati kezde­ményezésről van szó, mert értelmi fogyatékos gyerekekkel csak a me­gyeszékhelyen és Érsekújvárban foglalkoznak. A Bemolák utcai alapiskola külön bejáratú épületré­szének átépítését a napokban fejezik be, és augusztus 31 -én ny itj ák meg az óvodát. Érsekújvár önkormányzata 61 ezer eurós támogatást kapott a Nyitra-part utcai óvoda korszerű­sítésére az oktatásügyi tárcától. Helyhiány miatt száztizenöt kérel­met utasítottak el a járási székhelyen az idei beíratáskor. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere a leg­utóbbi önkormányzati ülésen arról tájékoztatta a képviselőket, hogy legalább 150 ezer euróra lenne szük­ség az épület átépítéséhez. A város korábban a Híd utcai alapiskolában szeretett volna új óvodai osztályokat nyitni. 2014 októberében az egyházi óvoda kért tőlük támogatást. A Néri Szent Fülöp Egyházi Óvodában há­rom osztály működött, az egyikben kommunikációs nehézségekkel küzdő gyerekekkel foglalkoztak. Hozlár Katalin, az Anton Bemolák Egyházi Iskola és óvoda igazgatója elmondta, tavaly szeptemberben a szülők kérésére újabb osztályt nyi­tottak, amihez négyezer euró támo­gatást kértek a várostól. Idén szeptembertől már öt osz­tállyal működhet a Néri Szent Fü­löp Óvoda. Érsekújvárban néhány évvel ezelőtt csökkentették az óvo­dai csoportok számát és az osztály­létszámot. Néhány éve csökkentették az óvodai csoportok számát a városi intézmé­nyekben, most komoly gondot jelent a gyerekek elhelyezése (A szerző felvétele) I 5 Támogatás a - környezetszépítőknek V.KRASZNICA MELITTA KOMAROM A városi képviselő-testület az idei költségvetésben 10 ezer eurót ha­gyott jóvá kömyezetszépítő, a ter­mészeti értékek megóvását célzó pályázatok támogatására. „Miután a júniusi ülésen megszületett a támo­gatás odaítélését szabályozó általá­nos érvényű rendelet is, már lehet benyújtani a kérvényeket” - tájé­koztatta lapunkat Králik Róbert, a városi hivatal szóvivője. A rendelet szerint komáromi székhelyű, illetve illetőségű jogi és fizikai személyek pályázhat­nak, vagy olyanok, akik Komá­romban tevékenykednek. A kér­vényezőnek a projekt értékének legkevesebb 30 százalékát kell önrészként felmutatnia. Ez a hoz­zájárulás civilek által elvégzett munka, vagy más szponzoroktól kapott anyagi támogatás is lehet. Egy kérvény legfeljebb 2 ezer eu­ró városi támogatásban részesül­het. Keszegh Béla alpolgármester korábban úgy nyilatkozott, a ci­vilek számára nagy segítséget je­lent, ha munkaeszközök, például festékek, ecsetek, kesztyűk, szer­számok vásárlására kapnak né­hány száz euró támogatást, mi­közben társadalmi munkában en­nél jóval nagyobb értékű kömye­zetszépítő feladatot végeznek el. Ezért is különítették el ezt a pénz­csomagot a költségvetésben, amelyből a város támogatni tudja a civil kezdeményezéseket. A kérvényeket írásos formában a hivatal iktatójában lehet leadni, vagy postán elküldeni; a szükséges nyomtatvány a városi hivatal hol­napján tölthető le (www.komar- no.sk). A beérkezett kérvényeket a szakbizottságok ajánlása alapján folyamatosan bűálja el a képviselő- testület; a pályázatokat a keret­összeg kimerítéséig fogadják. A komáromi civilek korábban többször szerveztek takarítást az várudvarba (Képarchívum) Melléklet az Új Szóban! Figyeljünk oda a gabona helyes tárolására Az őszi vetést ősszel kelI védeni A tartalomból: Az őszi vetést ősszel kell védeni! Figyeljünk oda a gabona helyes tárolására Jelen és (közel)jövő a gabonatermesztésben Fékezzük a raktári kártevők elszaporodását Augusztus 27-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Ü) SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents