Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-19 / 192. szám, szerda
KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. augusztus 19., szerda 15. oldal Balogh József büszkeségét, melyet elmondása szerint az álmai alapján alakítgatott, néhány éve elbontották (Leczo Zoltánfelvétele) •-TVW FÓKUSZBAN Nyoma sincs a mézeskalácsháznak Perbenyik. Balogh József per- benyiki susztermester „mézeskalácsháza” - melyet a tulajdonosa több mint harminc esztendeig díszítgetett, alakítgatott - tagadhatatlanul a bodrogközi község egyik, ha nem a leghíresebb látványossága volt. Az alkotásról Peter Kerekes filmet készített, de többek közt Chris- topher Steele-Perkins, a Magnum ügynökség művésze is fotózta, amikor a párizsi Pompidou központban megrendezett, Szlovákiát bemutató tárlatához gyűjtött anyagot. A házhoz rendszeresen eljártak a környékbeli óvodások, hogy megcsodálják, de alig akadt olyan turista, aki ne időzött volna el néhány percig a nem mindennapi látványosságnál. Balog József halála után az építménynek senki sem viselte gondját, majd a telek eladását követően a házat lebontották. Ma már hiába keresik az erre járók. (leczo) Világörökség lehetne a herlányi gejzír NÉMETI RÓBERT A gejzír 1875 óta 36 óránként 12 miteres magasságba lövelli a vizet. HERLANY (HERĽANY] Jana Tóthová, Herlány polgár- mestere szerint a másfél évszázada működő hideg vizű gejzírnek az UNESCO Világörökség Listáján lenne a helye. Európa egyik igazi különlegessége ez a természeti jelenség. A Kassától 23 kilométerre található hideg vizű gejzírt a polgármester asszony elmondása szerint már ezelőtt is megpróbálták bejegyeztetni a világörökségek közé. „A víz egy 1875-ben elvégzett fúrás óta tör a felszínre 34-36 órás intervallumokban” - mondta a TASR-nek Jana Tóthová polgármester. A herlányi gejzír Zsigmondy Vilmos magyar geológus 404 méteres fúrása után tört a felszínre a tizenkilencedik század második felében. Evekkel ezelőtt 9, 18, majd 20 órás intervallumokban lövellte ki a vizet 25 méteres magasságba, de napjainkban már csak másfél naponként tör a felszínre mindössze 12 méter magasan. Egy 1995-ös kémiai vizsgálat során kiderült, hogy a gejzír vize közepesen jódos, vasas, szénsavas. A víz a kitörés első pillanataiban csupán 10 Celsius fokos, de perceken belül közel 18 fokosra hévül fel, a 17. században létrehozott fürdőhely gyógyvizeként is használták. „A vizet ma már nem használjuk fürdőzésre, mivel a gyógyfürdőt a második világháború után megszüntették” - zárta Tóthová. Sokan látogatnak el a településre, hogy lássák a gejzírt (A szerző felvétele) A roma integrációról tanácskoztak Füleken A város a helyi Info Rom polgári társulással karöltve vállalt védnökséget és egyben szlovákiai vendéglátói szerepet az Európa a polgárokért uniós pályázati programban, nemzetközi fesztivált és konferenciát is szerveztek. HM 3*11 A projekt négy eltérő kultúrájú és identitású európai országot kapcsol össze. A partneri kezdeményezésbe a házigazda Füleken kívül a magyarországi Nagyecsed, a lengyel Zamoáé, valamint a romániai Oravija és Re$ija önkormányzata és civil szervezetei kapcsolódtak be. A résztvevő egyesületek a marginalizált közösségek társadalmi problémáinak kezelésével, a roma hagyományok őrzésével és az önkéntes kezdeményezések koordinálásával foglalkoznak. A delegációk három hónap alatt több helyszínre is ellátogatnak. Az Európai Unió által finanszírozott pályázat A kisebbségek identitása és integrációja művészeti eszközökkel címen valósul meg. A háromnapos rendezvény ideje alatt a partnerországokból érkező mintegy nyolcvantagú nemzetközi delegáció megismerkedhetett Fülek és környéke gazdag történeti és kulturális örökségével. Nemzetközi konferenciát rendeztek, a tanácskozás szervezői azt tűzték ki célul, hogy az előadások témáin keresztül ismertessék meg a résztvevőkkel az egyes országokban bevált gyakorlatokat, melyek segítségével javulhat a kisebbségekhez fűződő viszony a különböző kultúrák értékeinek megismerésén és összekapcsolásán keresztül. A rendezvényre elfogadta a szervezők meghívását Peter Pol- lák, a Szlovák Köztársaság romaügyi kormánybiztosa is, aki előadásában a szlovákiai romák helyzetét vázolta, és bemutatta az Európai Unió 2014-2020-as programozási időszakában várható pályázati kereteket is. A konferencián felszólalt a romániai és a lengyel vendégeken kívül Nagyecsed polgármestere, aki a régiójukban megvalósuló termelésorientált közhasznú munkát mutatta be. Ravasz Ábel szociológus előadásában a PURT-nak, a gömöri és a nógrádi magyarul beszélő romák érdekképviseleti szervezetének tevékenységét vázolta. A konferenciát követően két workshop munkájába kapcsolódhattak be a meghívottak. Az egyiket Furugh Switzer Magyarországon élő iráni származású szociológus — a kisebbségi lét kérdéseinek elismert kutatója - vezette. Fő kutatási területe az interkulturális nevelés. Világszerte ismert a Meséd elnevezésű programja, melynek keretében mesék segítségével hátrányos helyzetű roma asszonyokat, és rajtuk keresztül a gyerekeiket vezeti rá a rendszeres olvasásra. A másik műhelyt Vasik János, a Pátria rádió szerkesztője vezette, melynek témája a romákkal való együttélés képe a szlovákiai sajtóban. A program keretében felléptek a partnerországok népzenei és néptáncegyüttesei. A fesztiválon egyebek mellett romániai szerb, szlovákiai magyar és magyarországi roma táncokat is láthatott a közönség. (ú)
