Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-15 / 189. szám, szombat
6 | KÜLFÖLD 2015. augusztus 15. I www.ujszo.com RÖVIDEN Általános sztrájk Ecuadorban Kínkeserves görög jóváhagyás Ciprasz kormányfő bejelentette, hogy augusztus 20-át követően bizalmi szavazást kér Quito. Általános sztrájk bénította meg a dél-amerikai Ecuador fővárosát, nagyvárosait és közlekedését, és összecsapások is voltak tüntetők és rendőrök között. Az indián aktivisták, szak- szervezetek és környezetvédők fatörzsekből emelt torlaszokkal lezárták a főutakat. A rendőrség könnygázzal próbálta meg szétkergetni az utat lezáró indiánokat. Az indián vezetők számos letartóztatásról adtak hírt. A 8 éve hatalmon lévő Rafael Correa baloldali elnök ellen az szította fel a szenvedélyeket, hogy a törvényhozásban olyan alkotmánymódosítás készül, amely engedélyezné az elnök korlátlan számú hivatalviselését. (MTI) Líbia: folytatódó forrongások Kairó/Szirt. Harci bevetés közben lezuhant az egyiptomi légierő egyik repülőgépe a líbiai határ térségében; négy ember életét vesztette, két másik megsebesült. A hadsereg hadműveletet folytat iszlamista szélsőségesek ellen a térségben, és eközben zuhant le a gép műszaki hiba miatt. A hadsereg ezzel párhuzamosan megsemmisítette az Iszlám Állam terrorszervezet négy gépjárművét. Katonai szakértők szerint a Líbiából átszivárgó szélsőségesek megpróbálnak együttműködést kialakítani a Sínai-félszigeten szintén a kormány ellen harcoló dzsihá- distákkal. Összecsaptak egymással két szélsőséges iszlamista csoport fegyveresei Líbia középső részén, az Iszlám Állam uralta Szírt városában. A harcban tizenheten meghaltak. (MTI) Kamerunban ölt a Boko Haram Yaoundé. Tíz embert öltek meg a Boko Haram nigériai iszlamista lázadó szervezet fegyveresei egy észak-kameruni, Nigériával és a Csád-tóval határos településen. A támadók megölték a kameruni hadsereg gyors bevetésű zászló- aljának két katonáját és nyolc helyi lakost. A Kamerunba behatoló iszlamisták több házat is felgyújtottak Blaméban. Kamerun több ezer katonát vezényelt északi határára, hogy megfékezze a Boko Haram határon átnyúló fegyveres támadásait. (MTI) Eddig 237 ezer migráns órkezett Genf. A hónap végére meghaladja a negyedmilliót a Földközitengeren át Európába érkező migránsok száma, és több mint felük Görögországban ér partot - közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). Görögország idén július végéig 134 ezer 988, Törökországból érkezett menekültről számolt be, Olaszország pedig 93 ezer 540-ről. A Spanyolországba és Máltára érkező migránsokkal együtt 2015-ben eddig 237 ezer ember kelt át a Földközi-tengeren az Európába való bevándorlás célj ából. (MTI) MTI ÖSSZEFOGLALÓ Athén. A görög parlament tegnap 222 szavazattal 64 ellenében 11 tartózkodással jóváhagyta a hároméves, 84-86 milliárd eurós európai pénzügyi mentőcsomagot ás a hozzá kapcsolódó feltételeket. A kormányzó Sziriza párt több mint 40 képviselője, köztük Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter nem támogatta az előterjesztést. A parlamenti vita több mint 11 órán át tartott, mert Zoé Konsztan- topulu, a parlament elnöke, a Sziriza egyik keményvonalasa alkotmány- ellenesnek nevezte az előterjesztést, és ennek kapcsán eljárásrendi huzavona kezdődött. „Görögország minden szegletét, összes szépségét eladják ( ....) a kormány odadobja kulc sokat a (hitelező) trojkának a nemzeti vagyonnal és szuverenitással együtt” - mondta Konsztantopulu. Alekszisz Ciprasz kormányfő viszont azzal érvelt, hogy a mentőcsomagra mindenképp szükség van a fizetőképesség megőrzéséhez, egy áthidaló kölcsön csak azt jelentené, hogy „a gazdaság visszazuhan a végtelen válságba”. A miniszterelnök bejelentette, hogy augusztus 20-át követően bizalmi szavazást kér, augusztus 20-ig kell törleszteni az Európai Központi Banknak 3,2 milliárd eurót. A legnagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia máris jelezte, hogy nem fogja támogatni a kormányt, és Ciprasznak szembe kell néznie a Szirizán belüli zendüléssel is. A görög állami vagyonkezelő társaság kihirdette az ország két legnagyobb kikötőjének, valamint az állami vasúti személyszállító cég és egy szerelvényjavító magánosításának időpontját. Az ügynökség azt közölte, hogy kötelező árajánlatot lehet tenni októberben a pireuszi és 2016 februárjában a thesszaloniki kikötőre, idén decemberben pedig a Train- OSE állami vasúti személyszállító társaságra és a ROSCO szerelvényjavító cégre. A magánosítás az egyik feltétele annak, hogy Görögország megkaphassa a három évre szóló, - jóváhagyásra váró - újabb segély- csomagot. Athén azt vállalta, hogy 2015 és 2017 között 6,4 milliárd eu- rónyi privatizációs bevételt mutat fel. Tegnap délután az euróövezet pénzügyminisztereinek jóváhagyása következett, s ha minden jól megy, augusztus húszadika előtt megnyílhat a „segélycsap”, Görögországnak ugyanis eddig a határidőig kell kifizetnie egy 3,2 milliárd eurós tartozást az Európai Központi Banknak (EKB). A tervek szerint Görögországnak a GDP fél százalékát elérő elsődleges - vagyis az adósságszolgálat nélkül számított - többletet kell elérnie 2016-ban, a rá következő évben ennek 1,75 százalékra kell emelkednie, és idén is legfeljebb 0,25 százalékos deficittel zárhat a görög államháztartás. E mellett széles körű reformokat kell végrehajtania Görögországnak, liberalizálni kell a gázpiacot, és alapot hoznak létre a privatizációra szánt állami vagyon kezelésére, illetve keményebb adó- szabályozásokról is szólnak a hírek. John Kény Havannában Washington. John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap Havannában részt vett az Egyesült Államok nagy- követségének ünnepélyes zászlófelvonásán. Kubában 1945 óta nem járt hivatalban lévő amerikai külügyminiszter. A havannai amerikai zászló- felvonás szertartására kubai ellenzékieket nem hívtak meg, a rendszerellenes aktivisták egy kisebb csoportjával Kerry csak a nap folyamán találkozott. Á két ország 54 év után hivatalosan július 20-án állította helyre a diplomáciai kapcsolatokat. Kuba washingtoni nagykövetségén a zászlófelvonás már aznap megtörtént a kommunista vezetésű karibi sziget- ország külügyminisztere, Bruno Rodriguez jelenlétében. Hivatalosan a havannai tengerparton található amerikai képviselet is nagykövetségi rangra emelkedett akkor. Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök december 17-én jelentette be, hogy a két ország a kétoldalú viszony normalizálására fog törekedni. A diplomáciai kapcsolatok 1961-ben szakadtak meg, 1977 óta csak érdek- képviseletek működtek Washingtonban és Havannában. Az amerikai kormány az év eleje óta enyhített a John F. Kennedy elnök által 1962-ben bevezetett és 1996-ban a Helms- Burton-törvényben megerősített gazdasági embargón - ennek teljes feloldása a kongresszus kompetenciája - és levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. (MTI) Kijev: jön a hadiállapot? Kijev. Olekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) elnöke tegnap nem zárta ki, hogy hadiállapotot vezetnek be Ukrajnában, ha súlyosan kiéleződik a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus. Petro Poro- senko ukrán elnök májusban jelentette be, hogy elrendeli a hadiállapot bevezetését, ha súlyos támadás éri az ukrán fegyveres erőket. „A helyzet nagyon feszült. Orosz és szakadár csapatok összevonása zajlik közvetlenül a frontvonal mentén. Továbbá a tüzérségi csapások száma, amelyet a mi oldalunk, állásaink ellen hajtanak végre arról tanúskodik, hogy Oroszország gyakorlatilag a minszki egyezmények megsértésére, komoly támadásra készül. Ezért a feladatunk nem pusztán visszaverni a támadásokat, hanem válaszcsapást is mérni” - hangsúlyozta az RNBO vezetője. Leszögezte, ha az orosz csapatok ismét aktívan bekapcsolódnak a szakadárok oldalán a kelet-ukrajnai harcokba, a kijevi vezetés „kénytelen lesz” hadiállapotot bevezetni és nagyszabású mozgósítással az ország teljes védelmi potenciálját bevetni. Csütörtökön 95-ször nyitottak tüzet a szakadárok az ukrán állásokra. Továbbra is súlyos a helyzet a déli frontszakaszon, Mariu- pol térségében, illetve Donyeck környékén. (MTI) Abe Sindzó japán kormányfő a második világháborús halottak miatt érzett „nagy szomorúságáról", „örök együttérzéséről" és a hazája okozta „mérhetetlen károkról, szenvedésről" beszélt tegnap a szigetország fegyverletételének 70. évfordulója alkalmából mondott beszédében. Ugyanakkor hozzátette: a háborúért nem felelős japán nemzedékeket nem szabadna terhelni azzal, hogy újra és újra bocsánatot kelljen kérniük az ország múltbeli hibáiért. (tasr/ap) Mustárgáz lehet az iszlamistáknál Washington. Valószínűleg mustárgázt vetett be az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet a kurd erők ellen a héten Irakban - közölte a The Wall Street Journal című napilap, amerikai kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva. A lap szerint ez lehet az első jele annak, hogy az IÁ a betiltott harci gáz birtokába juthatott. Az amerikai hivatalos források szerint az Iszlám Állam Szíriában juthatott mustárgázhoz. A szír kormány 2013-ban - amikor beleegyezett vegyifegyver-kész- letének felszámolásába - elismerte, hogy nagy mennyiséggel rendelkezik a hólyaghúzó harci eszközből. A beszerzés forrása ugyanakkor Irak is lehetett. Az amerikai hírszerzés az ügyben vizsgálatot indított. A mustárgáz bevetése annak lenne a jele, hogy az Iszlám Állam harci képességei aggasztó mértékben növekednek. Ámerikai hírszerzők szerint a terrorszervezet korábban klórgázt alkalmazhatott Irakban. (MTI) Új választás jöhet Törökországban Ankara. Kudarcba fulladtak az Ahmed Davutoglu török kormányfő iszlamista gyökerű Igazságosság és Fejlődés Pártja (AKP) és az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) közötti koalíciós tárgyalások, így egyre nagyobb az előrehozott választások esélye. Davutoglu a világi CHP vezetőjével, Kemal Kilic- darogluval tartott utolsó találkozója után kijelentette, hogy a két párt vezetője nem tudott megállapodni a hatalommegosztást illetően. A kormányfő kijelentette, hogy egy új választás tűnik az egyetlen megoldásnak a kudarcba fulladt tárgyalások után. Felszólította a parlamentet, hogy kérje új választások kiírását, amelyeket szerinte minél előbb meg kellene tartani. A június 7-i parlamenti választáson az AKP 2002-es kormányra kerülése óta először elvesztette abszolút többségét. Davutoglunak augusztus 23-ig kell koalíciós partnert találnia. (MTI) Elfogyott az idő. 11 óra vita után Ciprasz sürgette a görög parlamentet. (SlTA/AP)
