Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)

2015-08-15 / 189. szám, szombat

www.ujszo.com I 2015. augusztus 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Töréspontok A trendek átfordulása szinte törvényszerű, a kérdés az, hogy mikor RAVASZ ÁBEL A választások előtti közvé­lemény-kutatások ugyan jó képet rajzolnak ki ar­ról, hogyan állnak a pár­tok, de egy dolog hiányzik belőlük: a meglepetési potenciál. Ennek is van több fajtája: például botrányok, mint a Gorilla-ügy 2011/12-ben, vannak változások a politikai térben, mint például a mostani OĽaNO-Nova koalíció, ami alapjaiban rajzolhatja át a konzervatív jobboldali szavazókért . zajló harcot, és vannak töréspontok is, amelyek képesek váratlanul meg­fordítani tartós trendeket is. A töréspontok nagyon érdekesek az elemző szempontjából, ugyanis előzetesen egyáltalán nem nyilván­való, hogy hol, miért és hogyan kö­vetkeznek be. A törést itt elsősorban úgy kell érteni, hogy egy korábban felfelé (vagy lefelé) haladó tendencia megtörik, irányt vált, akár ellentétes irányú haladásba kezd. A törés arra is utal, hogy nem „természetes” folya­matról van szó, hanem valamiféle külső ráhatás okozza. Töréspont ott következik be, ahol egy trendre olyan erejű csapást mér egy külső hatás, amit az adott trend­nek (már) nincs ereje elnyelni. Tehát az, hogy hol lehet töréspont, nagyban függ a megtömi kívánt trend erejétől. A politikai preferenciák terén ez az­zal egyenlő, amit én „vastagságnak” szoktam nevezni; azaz hogy a pártok támogatottságának nemcsak mérete, „szélessége” van (hogy mondjuk va­laki 12-13 százaléknál mozog), ha­nem hogy mennyire elkötelezettek a szavazói. Mennyire bírna ki a párt egy komolyabb külső támadást. A „vastagabb” támogatottsággal ren­delkező pártok ütésállóbbak, a „vé­konyabbak” törékenyebbek. Hol van esély törésre a mostani kampányban? Negatív törésre para­dox módon éppen a jelenlegi két leg­nagyobb szereplőnél látok esélyt. A Smer 2010-ben egyszer már „beom­lott”, az az évi januári támogatottsá­gának csak a töredékét tudta megtar­tani a júniusi választásokig. Nem egy nagy botrány vette el tőle a kor­mányzás esélyét, hanem sok kis seb, avastagság elkopása, a trend törésszerű átfordulása valahol január táján. Egy ilyen tendencia most sem kizárható. A Sieť törékenysége két dologból adódik: egyrészt új párt, ezért szava­zói még nem határozottak és elköte­lezettek. Másrészt Procházka „gaz­da” az amatörizmus és a profizmus olyan elegyét mutatja, amiből bár­mikor bármi kijöhet. Talán épp ez utóbbi miatt gondo­lom, hogy a Siet’nek pozitív törésre is van esélye. A jobboldal legerősebb pártjaként kis szerencsével és sok ki­tartással a jövő év elején nagyot „szakíthat”, ha addig nem előzi meg más. De éppen ezért pozitív törésre a jobboldali kihívók közül többnek is van esélye, elsősorban a Hídnak és az SNS-nek, de az OĽaNO-nak is. A mostani politikai tér egyébként érett is egy törésre, hiszen változás nélkül nagyon fiira kormánykoalíci­óra, gyenge többségekre van kilátás. De egyébként is ritkán van választási kampány töréspont nélkül, a kérdés inkább csak az, kiket érint majd. Emlékszik arra a két éwel ezelőtti augusztustalan nyárra? Istenem, még fűteni is kellett, de jó volt.... (Peter Gossányi rajza) A politika Szigete JUHÁSZ KATALIN N apok óta mindenki azt találgatja,kilátogat-e Orbán Viktor a Sziget fesztiválra, a térség leg­nagyobb nyári zenei rendezvényére. Jelenleg úgy tudjuk, nem, ám nála az ilyesmit „sose lehessen tudni”. A biz­tonságáról gondoskodó Terrorelhá­rítási Központ (TEK) bejelentette, hogy felkészült erre az eshetőségre is. Es ha ők valamire felkészülnek, akkor arra komoly esély van. Ráadá­sul a rendezvény azóta kap némi ál­lami támogatást, amióta a kormányfő lánya önkéntesként a Szigeten dol­gozott. Orbán Ráhel a szakdolgoza­tában is a fesztiválturizmussal fog­lalkozott, és a kiváló munka, amely elérhető a neten, első díjas lett a Ma­gyar Turizmus Zrt. pályázatán. Ilyen mondatok is vannak benne: „A fesz­tiválok egyik alaptulajdonsága, hogy rendszeresen megrendezésre kerül­nek”. Vagy: „Kezdetben az alapítók self-mad-manként saját maguk is részt vettek a fesztiválszervezés minden részletében”. Szép gesztus lenne Orbán apuká­tól, ha mégis elnézne ide, például ta­lálkozhatna a Pussy Riót orosz női punkzenekar két tagjával, akiket jó barátja, Vlagyimir Putyin két évre munkatáborba küldött egy őt támadó performanszuk miatt. Medgyessy Péter volt az első hi­vatalban lévő miniszterelnök, aki ki­látogatott a fesztiválra 2002-ben. Most is látom magam előtt, ahogy kistehenes pólóban feszít. Kormá­nyának szinte valamennyi tagja megfordult a terepen, az informati­káért felelős miniszter az internet- sátrat vette szemügyre, Hiller István kultuszminiszter pedig azt találta mondani a Balassi-évben, hogy ha ma élne, Balassi Bálint is itt lenne. Gyurcsány Ferenc ifjúsági minisz­terként tette tiszteletét a rendezvé­nyen, kormányfőként nem. Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgár­mester egész napos programot szer­vezett magának: egy locsolóautóval indított, nyugdíjasok kalauzolásával folytatta és sörcsapolással fejezte be. Ez akkor történt, amikor Tarlós Ist­ván még Óbuda polgármestere és a Sziget rettegett hangerőellenőre volt. Számomra a legemlékezetesebb vizit mégis Torgyán Józsefé volt 2001 - ben. A kisgazdák elnöke, aki akkori­ban már az egész ország idegeire ment, fehér öltönyben és zöld ingben parádézott a nagyszínpad előtti por­ban, félmeztelen rockerek karjára dedikált, és Hajrá Fradi! kiáltásokat hallatott, amire taps és füttyögés volt a válasz. A legtöbben úgy fogadták, ahogy szegény Uhrin Benedeket. A külföldiek túlsúlyba kerülése óta megcsappant a magyar politbüró ér­deklődése a fesztivál iránt, hát épp ideje, hogy érkezzen valaki, akinek nem ez a természetes közege. Kí­váncsian várjuk. Nemzetárulók és szamaritánusok NAGY IVÁN ZSOLT N ehéz manapság a magyarországi közéletről írni, és nem bele­sodródni a menekültek ügyébe. Egyfelől ugyebár ezen túl jó­formán semmi sem történik: a kormány nyaral, az ellenzékből a Jobbik most inkább kicsiben, helyi szinten építkezik (ami kétségtelenül iszonyatosan veszélyes), a többi párt pedig mintha egyszerűen nem létezne, az MSZP-ről például hetek óta konkrétan semmit sem hallani (ami viszont nem feltétlenül baj, ha megnézzük, mit csináltak az elmúlt öt-hat évben). A menekültügyben viszont még mindig van patron, bár az ésszerűség itt is rég véget ért, és már a hit területén járunk, a viszonyítási alap pedig nyil­vánvalóan maga a kormány: ha hiszel Orbán Viktorban, akkor gyűlölöd a menekülteket, ha nem hiszel, úgy feltétlenül szamaritánus vagy. És fordít­va: ha a menekültekkel rokonszenvezel, Orbán Viktort nem szeretheted, ha pedig nem lelkesedsz értük, csakis fideszes lehetsz (esetleg náci). Énnek megfelelően pedig nyilvánvaló, hogy a másik táborból kivétel nélkül mindenki idióta és - hit szerint - értelemszerűen vagy nemzetáruló, vagy embertelen seggnyaló. Középút nincs, és láthatóan senkinek sincs múltja, előélete, kizárólag jelene, illetve migránsindexe. Mindennek je­gyében Magyarország egyik legtöbb társadalmi kárt okozó szervezete, a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum e héten már odáig jutott, hogy nekiment Sólyom Lászlónak, mert a volt köztársasági elnök nem átallott - kapaszkodjanak meg! - a Máltai Szeretetszolgálat égisze alatt kekszet osztani menekült gyerekeknek. No, a CÖF olvasatában ezzel a volt elnök szembement a kormánnyal, ami - e csodálatos elmék szerint - nem is meglepő, elvégre egy olyan emberről beszélünk, aki képes volt vissza­fordulni a komáromi Duna-hídról, noha tudta, hogy szlovák oldalon je­lentős számban vártak rá politikailag üldözött felvidéki magyarok. Azon az apróságon, hogy a köztársasági elnök útjába spéciéi szlovák hatóságok is álltak, a CÖF-ben senki nem ütközött meg, mert az nyilván nem illett a koncepcióba. Amely koncepció ugyebár nem lehet más, mint így, a politikai nyár vége felé hűségesküt tenni a kormánynak. Erre pedig a nagy melegben egyszerűen nem jutott eszükbe más, mint egy mószerolás menekültügyben. Csak arról feledkeztek meg, hogy más segélyszervezet is segít menekült gyerekeken, és ott is vannak politikai „celebek”. Olyan­nyira, hogy az Ökumenikus Segélyszolgálat egyenesen Lévai Anikóval, a miniszterelnök feleségével ment a migránsok közé. Ami tehát a CÖF lo­gikája szerint azt jelenti, hogy Orbán Viktor neje is nemzetáruló, és futja a kormány politikáját. Kínos. Az meg pláne kínos, hogy Lévai Anikó gesz­tusára éppenséggel a Miniszterelnökség vezetője emlékeztetett, köszöne­tét mondva neki és Sólyom Lászlónak is a segítő munkáért. Ha a CÖF egy japán hagyományőrző szervezet lenne, akkor most szé­gyenükben többen harakirit követnének el, de ne aggódjanak, a Civil Összefogás Fórumban ilyen nem történik meg. És nem csak azért, mert nem japánok. Történetük nem is ezért fontos, hanem azért mert benne van minden, ami ma Magyarország. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ A sofőr, a híradós és a menekültek Ezrek fejezték ki elismerésüket a közösségi portálokon egy szak­mailag félresikerült megnyilvá­nulás miatt a ZDF német köztévé híradója műsorvezetőjének, aki majdnem elsírta magát, mikor el­mesélte, hogy egy buszsofőr mi­ként üdvözölte a menedékkérőket. Claus Kleber kiesett a szerepéből, és könnyes szemmel, remegő hangon ismertette a történetet. Az erlangeni buszra 15 fiatal mene­dékkérő szállt fel két kísérővel. A sofőr bekapcsolta a mikrofont és angolul azt mondta: „Van egy fontos üzenetem minden utasnak, a világ bármely tájáról jött. Üd­vözlöm önöket a hazámban, Né­metországban! Legyen szép nap- jukľ’Néha ilyen egyszerűen is le­het - tette hozzá a műsorvezető. Claus Kleber osztatlan elismerést aratott, a közösségi oldalakon ez­rek kommentálták az esetet. Damaszkusz-London 15 ezer font Akár 15 ezer fontot is elkérnek az embercsempészek a menekültek­től, mire azok eljutnak Nagy-Bri- tanniába - derítette ki a BBC. Helyszíni riportjában közölte, hogy az Észak-Franciaországban tevékenykedő, feltehetően brit embercsempészek egyre agresz- szívebbek, és fegyverrel fenyege­tik nemcsak az illegális beván­dorlókat, hanem a helyieket is. Egy szíriai menekült elmondta, 12 ezer fontért hozták el Szíriából Franciaországig, és még három­ezret kell fizetnie a Nagy-Bri- tanniába való átkelésért. Az em­bercsempészeknek fegyvereik vannak, megfélemlítik és fenye­getik a menekülteket. A francia Téteghem városka polgármestere, Franck Dhersin szerint a beván­dorlókra panaszkodó britek nin­csenek tisztában azzal, hogy az itt parkoló „autók tulajdonosai an­golok”. A csempészek Jaguaro­kon és Volkswageneken viszik a menekülteket, mert így kisebb az esélye, hogy ellenőrzés miatt megállítják őket. „Nagyon erő­szakosak, és mindenáron pénzt akarnak” - mondta. Szerinte már több éve garázdálkodnak a kör­nyéken, de az utóbbi időben sok­kal szervezettebbek. Dhersin minden nap ellátogatott a mene­külttáborba, de legutóbb már fegyverrel várták a csempészek, a vele lévő újságírónőt pedig azzal fenyegették, hogy megerőszakol­ják. A rendőrség azt tanácsolta neki, ne menj en vissza. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents