Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)

2015-08-13 / 187. szám, csütörtök

I x I Vadászat 2015. augusztus • www.ujszo.com ÜJ SZÓ HOBBI | A vadász augusztusban Augusztus elején megtörik a nyár. A trópusi éjszakák lassan már csak a múlt emlékei. Ez óriási változást hoz a természetben. Rendszeressé válik az éjszaka kicsapódó harmat, ami nagyjából megoldja a termé­szetben lakó élőlények ivóvízgondjait. olyan te­rületeken, ahol hiá­nyoznak a felszíni vizek, a csülkös vad számára az éjszakai harmat kevés. Szükséges itatókat fenntartani számukra, és gondoskodni az állandó vízutánpótlásról. Az itatóhelyek közelében nem maradhat el a só folyamatos utánpótlása sem. Az ország déli vidékein már befejeződött az aratás. Ahol még maradtak mezei nyulak az üressé vált, nagy kiterjedé­sű gabonaföldek környékén, ajánlatos őket etetni. Erre el­sősorban a lédús takarmány (répa, káposztafélék stb.) a legmegfelelőbb. A gondos vadgazda augusztusban már gyűjti és raktározza a télre szánt vadtakarmányt. ÜZEKEDNEK AZ ŐZEK Vadászat szempontjából az augusztus legjelentősebb eseménye az őzek üzeke- dése. Kezdetét elsősorban az előző hónapok időjárása befolyásolja, visszamenőleg egészen az áttelelés körülmé­nyéig. Az időpontot illetően azonban az egyes populá­ciók és élőhelyek sajátossá­gainak megfelelően kisebb eltérések adódhatnak. 2015 elejének enyhe időjárása kö­vetkeztében az őzek jó kon­dícióban érték meg a tavaszt. A tavasz ugyan száraz volt, de májusban érkezett némi csapadék-utánpótlás. E sorok írásakor már tudni, hogy júliusban a legtöbb területen a szárazság dominált, és valószínű, hogy az üzekedés már elkezdődött. Ha pedig elkezdődött, akkora napi idő­járás már nem befolyásolja jelentős mértékben. Ameny- nyiben a vadász őzhívásra adja a fejét, a hívás sginte bármilyen körülmények mellett sikeres lehet. Fontos azonban, hogy az üzekedés kezdetét pontosan állapít­suk meg, mert a túl korán elkezdett sípolással meg­zavarjuk a bakokat. Erősen zavart területen előfordulhat, hogy már javában tart az üzekedés, mire észrevesszük, mert az őzek a legeldugot­tabb helyeket keresik és a suták gidáikat sem hagyják el messzire. Ennek a fordított­jára is van példa: azt hisszük, hogy vége az üzekedésnek, pedig még tart, csakhogy ‘ a legrejtettebb helyeken. Malnaszedok figyelmébe Ebben a hónapban is sok a turista, akik zavar­hatják a vadat. A hegyes vidékeken most érik a málna és az áfonya, ami egyik legkedveltebb tápláléka a medvének. Sajnos az utóbbi években az áfonya- és a málnagyűjtés, valamint az ezzel való üzletelés annyira elterjedt, hogy az ember az erdei vad táplálékkonkurensévé vált. Vannak vi­dékek, ahol a medvék a téli alvásukhoz szükséges bunda alatti zsírréteget csak nagy mennyiségű erdei gyümölcs elfogyasztásával tudják kinövesz­teni. A medve nagyon gyakorlatias állat. Leg­többször a két hátsó lábára állva vagy ülve az első lábaival nagy kévékben húzza magához a málnát, és nagy cuppogások, csámcsogások közepette lerágja róla a gyümölcsöt. A mackó látása nem túl éles. A jó szél alatt és csendben közeledő mál- názó ember elég közeljuthat hozzá, és nagyon meglepheti mindkettőjüket, amikor észreveszik egymást. Ha valaki nem esik pánikba, nem csap nagy ricsajt, hanem csendben távozik, akkor ugyanezt teszi a medve is, csak ő az ellenkező irányba. Ha viszont a málnázó ember a medve és az általa elrejtett bocsok közé kerül, abból nagy baj lehet, (tf) Mire vadászhatunk augusztusban? A Szlovák Nemzeti Tanács 115/2013 törvé­nye alapján • Szőrmés vadak közül: rókára, mosó­medvére, nyestkutyára, amerikai nyércre, nutriára, vadmalacra és süldő vaddisznóra, felnőtt vaddisznóra, őzbakra, dámtehénre, dámborjúra, szarvasbikára, szarvastehénre és szarvasborjúra, muflon kosra, muflon jerkére és muflon gidára. • Szárnyas vadak közül: szarkára, szajkó­ra, hamvas varjúra, vetési varjúra, örvös galambra és vadgalambra. Ilyenkor különösen fontos a terület és az állomány alapos ismerete. Sokszor már az is jó eredménynek számít, ha egy-két nap eltéréssel meghatározzuk a kezdet és a befejezés időpontját. Az őzhívásról most csupán annyit, hogy a gyakorlatlan vadász csak tapasztalt kísérő­vel próbálkozzon a hívással. Először lehetőleg olyan helyen, ahol közel és távol sincsen őz, mondjuk az ud­varon. Ha van zenei hallása, menni fog a dolog, főleg, ha a sípja is jól van hangolva. Ha mégsem jön ki a megfelelő hallású dallam, inkább bízzuk szakértőre a dolgot, mert a helytelen hívással több kárt teszünk, mint gondolnánk. Sikeres hívás esetén sem ajánlatos „telesípolni" az egész vadászterületet. Itt sem árt a visszafogottság. Sze­rencsés esetben, ha elindult felénk a megszólított bak, ne sürgessük őt további felesle­ges strófákkal. Türelem! Jön ő minden további nógatás nél­kül is. Ha pedig közelünkben érezzük a bakot - például az erdőben roppan az ág -, már ne sípoljunk tovább! A vad csalsípokkal történő behívása olyan, mint a házasság. Tudni kell időben elhallgatni. A vad­hívás gyakorolható fegyver nélkül is, kitűnő módja ez a vadászterület őzállományá­nak a megfigyelésére. RÉCÉK ÉS SZARVASOK A vadászgazdának au­gusztus közepe táján már illik tudnia, hogyan is áll vízi vad tekintetében. Hol maradtak a récék számára éjszakázó helynek alkalmas vízállások, nagyobb, egybefüggő vízfe­lületek, esetleg tarlók. Merre várható a húzások iránya, s egyáltalán, mennyi réce tartózkodik a területen. A szarvasos területek gazdá­inak ilyenkor már leginkább a bőgés körül járnak a gondola­tai. A rendszeresen karban­tartott területeken persze nem látszik nagy dolognak az utak, cserkelő ösvények, lesek környékének kitisztítása, de rengeteg időt vesz igénybe. Eközben azért módunk nyílik az állomány megfigyelésére is. Augusztus vége felé már hatá­rozottan látható, hogy merre milyen bikákat találunk, milyen képet mutatnak az agan­csok, melyek állományunk legértékesebb egyedei, mi az, amit kivehetünk, és mi az, amit még meg kell hagynunk a jövő nemzedékének. Hiszen igazából nem az a fontos, amit elejtünk, hanem az, ami marad. Takács Frigyes

Next

/
Thumbnails
Contents