Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-13 / 187. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2015. augusztus 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Milliárdok menekültekre Az Európai Bizottság 2,4 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá a 2014-2020-as időszakra 19 EU-tagország megsegítésére, hogy javítsák a menekültek befogadását szolgáló kapacitásaikat, illetve a határaik biztonságát. A támogatás fó kedvezményezettje Olaszország és Görögország 558, illetve 474 millió euróval. A konkrét programokra szánt első kifizetéseket rövidesen utalják. A többi kedvezményezett: Spanyolország (528,1 millió euró), Svédország (154 millió), Magyarország (61,4 millió), Bulgária (72,7 millió), Ciprus (74 millió), Ausztria (26,5 millió), Észtország (35 millió), Finnország (52,9 millió), Írország (9,2 millió), Litvánia (17,2 millió), Luxemburg (7,5 millió), Málta (74,6 millió), Lengyelország (69,3 millió), Portugália (38,6 millió), Románia (98,4 millió), Szlovákia (13 millió), Szlovénia (41 millió). Heti 36 font A menedékkérőknek adott segély alapján nem igaz, hogy Nagy- Britannia különösen vonzó célország, van ország az Európai Unióban, amely több pénzt ad nekik - írta a The Guardian című lap, cáfolva több brit kormánypolitikus véleményét. Nagy-Britanniában heti 36,95 fonttal segítik a menedékkérőket, de eltiltják őket a munkavállalástól. Franciaországban ennél magasabb, heti 56,62 fontos összeggel támogatják őket. Németországban és Svédországban - ahová a legtöbb menekült vágyik - heti 35,21, illetve 36,84 fontos segélyt kapnak. Németországot, Franciaországot, Svédországot és Olaszországot sokkal jobban sújtja a menekültválság a The Guardian szerint, és a népességarányhoz viszonyítva Nagy- Britanniánál Belgium, Hollandia és Ausztria is rosszabb helyzetben van. 2015-ös adatokat is számításba véve pedig még a gazdasági válságtól sújtott Görögország is sokkal jobban megszenvedi a válságot. 30% gazdasági menekült A brit politikusok állításával szemben a The Guardian szerint az sem igaz, hogy a bevándorlók többsége gazdasági menekült. Az ENSZ adataira hivatkozva a lap arról írt, hogy a Földközi-tengeren át idén Európába érkezett menekültek 62 százaléka Szíriából, Eritreából és Afganisztánból jött. Ezek pedig háború dúlta, diktátori elnyomástól vagy vallási szélsőségességtől szenvedő országok - Szíria esetében mindhárom -, így állampolgáraiknak majdnem minden esetben jogosultak a menekültstátusra. A dárfüri, az iraki, a Szomáliái és a Nigéria bizonyos részeiről érkező menekülteket is beleszámítva a gazdasági menekültek valós aránya 30 százalék alá csökken, és az . afrikai menekülteké is jóval 50 százalék alatt van a The Guardian szerint. A 200 ezer menekült a 740 milliós Európa népességének 0,027 százalékát jelenti, így a The Guardian szerint egyelőre nincs alapja az arról szóló kijelentéseinek, hogy a menekültek veszélyeztetik az európai életszínvonalat. Az Európai Unió területénél százszor kisebb, mindössze 4,5 millió lakosú Libanonban 1,2 millió Szíriái menekült tartózkodik. „Libanonban menekültválság van. Nagy- Britanniában nincs” - írta a lap. Menekültmenedzserek Németországnak hosszú távú feladata lesz az évtizedek óta legnagyobb menekülthullám kezelése, ezért minél előbb be kell vezetni egy új szakmát, a menekültmenedzseri foglalkozást - sürgeti a német városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB). A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint a 14 ezer önkormányzatot összefogó szövetség szerint az új szakma vonzó lehet a fiataloknak, akik részt akarnak venni a befogadás német kultúrájának formálásában. A menedzsereknek a jogi jártasság mellett az idegen kultúrák közötti közvetítésre is alkalmasnak kell lenniük, mert a menekültek különböző csoportjai között konfliktusok vannak. (MTI) Szlovákia új trófeája a Jaguar SIDÓH. ZOLTÁN omoly fegyvertényt könyvelhet el a Fico-kormány. A nem éppen a vállalkozásbarát magatartásáról ismert kabinet eddigi legnagyobb trófeájával dicsekedhet: ideális esetben 2018-tól a nyitrai ipari parkban működhet a Jaguar Land Rover autógyár, ami mintegy 1,5 milliárd eurós beruházást és akár 6000 új munkahelyet is hozhat magával. A hír hallatán először adjuk át magunkat a pozitív érzéseknek. Komoly siker, ha kiélezett nemzetközi versenyben, éppen régiónk éllovasa, Lengyelország elől sikerül elhalászni egy olyan nagyberuházást, amelyik érezhetően hozzáj árul az ország gazdasági lendületének megőrzéséhez. Szlovákia már eddig is autógyártó hatalomnak számított, a három cég - a pozsonyi Volkswagen, a nagyszombati Peugeot-Citroen és a zsolnai KIA Motors—tavaly együttesen közel 980 ezer gépkocsit produkált, amivel világelsők vagyunk a 100 lakosra jutó legyártott autók terén. Egy Jaguar kaliberű világmárka idővel alvállalkozók, beszállítók sűrű szövésű hálóját építi ki maga körül, azaz további ezreknek ad munkát. Külön emeljük ki, hogy a Land Rover és a Jaguar prémium kategóriába tartozó autókat jelent, azaz a társaság azt üzeni itteni letelepedésével, hogy Szlovákiát alkalmasnak találja komoly tudást és precizitást igénylő termékek előállítására. Itt egy percre hajtsunk fejet a Pozsonyt még 1991 -ben választó Volkswagen előtt, mert az egyébként újabb 400 munkahelyet teremtő német világcégnek már évekkel ezelőtt volt bátorsága idehozni a VW Touareg vagy a Porsche Cayenne gyártását, ami ragyogó ajánlólevélnek számít. Végezetül a 6000-10 000 új állást ígérő Jaguar Land Rover érezhetőenjavít a munkanélküliségi statisztikán. Tény, Nyitra megye 10,50% körüli mutatója jobb az országos átlagnál (napjainkban 11,50% környékén mozog), azonban ez csupán hazai mércével mérve elfogadható - az uniós átlagnál határozottan rosszabb. A mérleg pozitív híreket tartalmazó serpenyőjébe még egy tényezőt emeljünk be: ez pedig az országos átlagnál várhatóan magasabb fizetések kérdése. A három itteni autógyártó viszonylag jó kereseti lehetőséget nyújt, a konkurencia éleződésével (a nagyszombati Peugeot-Citroen telephelye alig 50 km-re van) pedig szinte garantált a stabil bérfejlesztés. Végezetül az sem mindegy, hogy végre Dél-Szlovákia peremvidékét gazdagítja egy nagyvállalkozás, lehetőséget teremtve az Érsekújvári, a Lévai és a Komáromi járás munkakeresőinek. Ami nem világos, hogy az állam mekkora pénzinjekcióval csalta ide az indiai tulajdonú céget. Nem mindegy, hogy 100,200, vagy egyes hírek szerint 400 millió eurót mozgósított annak érdekében, hogy a Jaguar Szlovákiát válassza vadászterületének. Nem olcsó mulatság ilyen erőteljes társaság kegyeinek elnyerése: a KIA esetében legalább 230 millió, a Peugeot- Citroen esetében közel 170 millió euróra rúgott az állami támogatás mértéke - azaz minden egyes új munkahely több mint 45 ezer eurójába került az akkori kormánynak. Utolsóként még egy jogos kérdést járjunk körül: lesz elegendő, valóban képzett munkaerő? Az állástalanok száma hiába haladja meg mindmáig a 300 ezret, az autóipar műszaki adottságokkal rendelkező és megbízható dolgozókat keres, márpedig napjainkban nem a szakmunkásképzők, a gépészeti technikumok számítanak slágernek. Ahogy az egyik munkaerő-közvetítő társaság megjegyezte, ahhoz, hogy 2000 megfelelő adottságú embert fel tudjanak venni, legalább 8000jelentkezőt kell átvilágítani. Ebből adódóan egy 6000 embert foglalkoztató autógyár esetében akár 50 ezer emberből szükséges válogatni, márpedig ennyi állástalan nincs is Nyitra megyében. Mindez azt jelenti, hogy az oktatási tárca máris nekifoghat a szakmunkásképzés erősítésének. A gazdasági tárca meg azon gondolkodhat el, vajon mennyire lesz sebezhető Szlovákia gazdasága, ha lassan ipari teljesítményének közel felét az autógyártás adja. Mi pedig azon merenghetünk, mekkorát fordult a világ, hogy mára a volt gyarmat India kezében van a brit autógyártás egykori ékköve, Szlovákia pedig lassan veri a briteket a legyártott gépkocsik terén... A kerék újrafeltalálása N em kell újra feltalálni a spanyolviaszt, meleg vizet, kereket! - szoktuk mondani olyan helyzetekben, amikor embertársaink már megoldott kérdéseket feszegetnek. A kerék újrafelfedezése, vagy legalábbis újrapozicionálása az eredeti felfedezés után több ezer évvel is jó üzletnek bizonyulhat. Erről sikerült a napokban, családapai szerepkörben megbizonyosodnom. A játékok emberiséggel egyidős evolúciója kultúrtörténetünk szép, érdekes, és sajnálatosan ritkán fejtegetett része, ami kár, mert általa sokat megtudhatunk eleink észjárásáról és gyermekszemléletéről. Júliusban, apás program gyanánt, kétéves, de egyáltalán nem rózsaszín, egy lakás- felújítás utórezgései közé születő, (így?) kifejezetten műszaki érdeklődésű Anna lányommal Kékkőn, a játék- és bábmúzeumábanjártunk. Tetszett, leszámítva, hogy az idegenvezető azt mondta: a vár eredeti magasságáról nem maradt fenn adat, de egyes feljegyzések szerint akkora volt, hogy délről még a magyar határról is látni lehetett. Éppen vissza akartam kérdezni, Szerbiából ugyan hogy lehetett idáig ellátni, hisz a Föld gömbölyű, de nem tettem, gyermekem ugyanis épp egy muzeális hintalóra próbált felkapaszkodni, amit meg kellett akadályoznom. A kiállítás koncepciója a legkevésbé sem interaktív, a játékok üveg alatt vagy mögött nyugszanak, így a nagyobbacska gyerekek csalódottan mennek el előttük, a kisebbek meg nyitott tenyérrel ütik az üveglapokat, vagy szüleiktől várnak megoldást, akik tehetetlenül vonogatják a vállukat... Ezzel együtt is érdekes a főúri házak porcelánbabáitól a Barbie-ig, a tölgy- fahintótól a távirányítású autóig tartó evolúciót látni. Az ember szíve főként akkor dobban meg, amikor a saját gyerekkorának játékait látja a vitrinben. Ha már ezek is itt vannak, az semmi jót nem jelent... Amikor hosszú kihagyás után az ember szülőként lesz újra a játékipar fogyasztója (szponzora), rá kell jönnie, hogy a játékipar fősodorbeli ágának szemlélete keveset változott. Továbbra is a felnőtt világot képezi le és a high-tech dolgokra fókuszál, csak ez napjainkban a gyerekmobil és a tablet, míg az én gyermekéveiben a távirányítós, egyébként máig működőképes Karosa autóbusz volt. Szerencsére azonban a kisebb gyerekekre még korlátozottan hat a játékipar később mindent átható marketinggépezete, választásuk még javarészt ösztönös. így történhetett, hogy miután megígértem a gyereknek: ha a paraj di sóbányában relatíve normakövető magatartást tanúsít (jól viselkedik), választhat valami játékot, s a választása nem egy drónra, vagy egy viliódzó LED-es fejdíszre esett, hanem egy tolható kerékre. Lehet, hogy a kerékbe foglalt ősiség, vagy az emberiség történelmét forradalmasító hatása érintette meg. Nem mondta. S bár felnőttként nehezen értem, miért kell a kereket tolni, ha az ember nem baleseti helyszínelő, ám legyen, ha már megegyeztünk. Húsz lejért a hülyének is megéri, nem? Azóta négyen járunk mindenhova: apa, anya, a gyerek, és az évezredeket átfogó kerék, ami egy játékbolt teljes kínálatát utasította maga mögé. Na, ezt csinálja meg a Barbie baba, mondjuk ötezer év múlva! FIGYELŐ Vita Merkel és Ciprasz között Parázs vita alakult ki a német kancellár és a görög kormányfő között az új mentőcsomagról - írta a Bild, amely szerint Merkel és Ciprasz „elég hangosan” beszélt egymással telefonon. A berlini vezetés megerősítette, hogy telefonált a két kormányfő, de részleteket nem közölt. Az athéni kormány köreiben azt ' mondják, Merkel ismét felvetette az áthidaló hitel lehetőségét. Athénnak erre akkor lenne szüksége, ha tovább húzódnának a tárgyalások a három évre tervezett, 85 milliárd eurós mentőcsomagról. A görög vezetés minél előbb megállapodást szeretne, mert augusztus 20-ig törlesztenie kell 3,2 milliárd eurót. (MTI)
