Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)

2015-08-13 / 187. szám, csütörtök

8 | KULTÚRA 2015. augusztus 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Cartagena lesz Márquez nyughelye Biblia a zenei ínyenceknek Csehy Zoltán az operarajongókat örvendezteti meg Experimentum mundi című kötetével Cartagena. Mexikóból egy ko­lumbiai nagyvárosba, Cartagen- ába szállítják át a tavaly elhunyt Gabriel García Márquez hamva­it. A család és a hatóságok kö­zötti megállapodás eredménye­képpen a Nobel-díjas író végső nyughelye így az a kolumbiai kikötőváros lesz, ahol a világhírű szerző megkezdte írói pályáját. Itt játszódik egyik leghíresebb regénye, a Szerelem a kolera idején. Az író családja még min­dig fenntart a városban egy ten­gerre néző házat, és máig működik az az alapítvány is, amelyet Márquez hozott létre latin-amerikai újságírók képzé­sére. Sokan úgy vélekedtek, hogy az író földi maradványai Mexikóban maradnak, ahol év­tizedeken át élt, és ahol tavaly áprilisban eltemették, amikor 87 éves korában elhunyt. Ennek el­lenére a most bejelentett döntés értelmében a hamvak egy, a Cartagenai Egyetemhez tartozó gyarmatosítás-korabeli kolos­torba kerülnek a történelmi bel­városban. A Claustro La Merced központi udvarán elhelyezett . maradványokat egy december­ben nyíló állandó tárlat keretében lehet majd megtekinteni. (MTI) Márquez tavaly hunyt el Mexikó­ban, ott temették el (Képarchívum) Sötót szerepre készül DiCaprio Los Angeles. Leonardo DiCap­rio és Martin Scorsese ismét együtt dolgozik: a színész Az ördög a Fehér Városban című filmben élete legsötétebb szere­pét vállalta el. A pszichothriller Erik Larson azonos című, 2003- ban kiadott regénye nyomán készül. DiCaprio az orvos végzettségű Henry Howard Holmes sorozatgyilkost alakítja, aki az 1893-as chicagói világki­állítás idején csalta el és ölte meg áldozatait. Holmes egy chicagói épületet változtatott szállodává a világkiállítás idejére. Az egyik kipámázott szobában a beveze­tett gáz fojtotta meg az áldoza­tokat, egy csúszdán a feldarabolt holttestek lejutottak a pincébe. Egy rejtett hentespultot és egy kemencét is találtak később női ruhák maradványaival. A gyil­kos 27 áldozatot vallott be, de becslések szerint akár 200 ember halála is a lelkén száradhat. Di­Caprio és Scorsese hatodszor forgat együtt, korábbi munkáik közé tartozik A Wall Street far­kasa, A tégla és a New York bandái. (MTI) CSEHY ZOLTÁN * Experimentum mundi SZABÓ G. LÁSZLÓ Pontosan negyven éve, hogy Várnai Páter neve alatt megjelent az első magyar operalexikon, de már ötven esztendeje lapozgatjuk Till Géza kézikönyvét, az Operát. Csehy Zoltán (poszt)modern operakalauza, az Experi­mentum mundi 1945-től 2014-ig rendszerezi, ismer­teti a kortárs operákat. Várnai Péter lexikonja a 17. szá­zadtól a múlt század második feléig tartalmazza külföldi és magyar ope­raénekesek adatait, a műfaj legfon­tosabb darabjait, a nemzetközi re­pertoár fő műveit, de külön címsza­vakat kaptak a szerepek, a karmes­terek, a rendezők, a tervezők, a szö­vegírók, sőt még az énektechnikai, zenei, dramaturgiai fogalmak is. Csak tartalmi kivonatokat nem kö­zöl a kötet. Till Géza kézikönyve az operaházakban játszott, a rádióban hallható, a hanglemezeken megörö­kített és zenetörténeti szempontból jelentős 165 klasszikus darab rövid, ám minden fontosat magába foglaló ismertetését kínálja a szerzők élet- történetével és az operák cselekmé­nyének részletes leírásával. Csehy Zoltán más vizeken evez. Időben is, válogatásban is, illetve ez utóbbi egység(esség)ében. De hogy miképpen kerül az opera mint olyan Csehy, ajeles költő és műfordító asz­talára? Ahogy vaskos (több mint ezeroldalas) könyvének bevezetőjé­„Ez a műfaj számomra a zene orgiája, az emberi el­me legoszintébb, pszicho­analitikus remeklése, szenvedélyesen és kendő­zetlenül érzékenyülök el..." Csehy Zoltán bői kiderül, megszállott operarajon­góval állunk szemben. „Ez a műfaj számomra a zene orgiája - vallja őszintén a szerző -, az emberi elme legőszintébb, pszichoanalitikus re­meklése, szenvedélyesen és kendő­zetlenül érzékenyülök el, hagyom, hogy leleplezzen a teatralitás vagy akár a kárhoztatott természetellenes- ség.” Kedvenc szerzője, Ligeti György véleményét osztva azt is le­írja: „A zene története a személyre szabott erotika története is.” Zene és erotika ugyanis egy és ugyanaz, ál­lítja Ligeti. Csehy vállalkozása, mint minden hasonló vállalkozás, szub­jektív, bizonyos értelemben azonban erotikus is. Hiszen könyve, ahogy ő jellemzi, szerelmi vallomás „a világ egyik legösszetettebb és legtökélete­sebb műfaja iránt”. Egy ilyen beje­lentés tudatában az olvasó is izgatot- tabban kezdi el lapozni a kötetet, hi­szen magából a műfajból és a témák­ból eredően is nem kevés pikantériá­val számolhat. Ennek tálalásában pe­dig - akár költőként, akár műfor­dítóként - unikális a szerző. Óriási is­meretanyagot kínáló friss kötete azonban nem csak azokhoz szól, akik hozzá hasonlóan az opera megszál­lottjai. Finoman, érzékenyen vezeti a pusztán érdeklődő, tájékozódni kívá­nó átlagembereket is, akiknek talán sosem lesz operabérletük, legfeljebb a tévé képernyőjén találkoznak egy- egy dalművel. Ahhoz viszont, hogy elinduljanak e számukra teljesen új, sok esetben idegen úton, remek se­gítség egy ilyen modem- vagy in­kább kortársopera-biblia. „Közel tíz éve publikálok hosz- szabb-rövidebb lemezbemutatókat, recenziókat és kritikákat, melyek különös módon jobbára kortárs ze­nével, azon belül pedig elsősorban operákkal foglalkoznak - írja Csehy Zoltán, akinek szövegei egyebek mellett lapunkban jelentek meg. - Ezek a kis írások alkották e kötet ki­indulási alapját. Csakhogy a szub- jektiv, jobbára az irodalmár szem­szögéből láttatott művek saját értel­mezéseivel nem akartam terhelni az olvasót. A szélesebb kontextust is szerettem volna megmutatni, egy gyakorlatias dimenziót is hozzáadni mindehhez: így fogant meg az ope­rakalauz ötlete.” Elképesztő kutatómunka, temér­dek utánjárás, nem kevés zeneirodal­mi búvárkodás eredménye a könyv, amely a müvek cselekményének részletes bemutatása mellett a szer­zők életútjáról is pontos képet fest, de a művek általános jellemzése sem Elképesztő kutatómunka, temérdek utánjárás, nem kevés zeneirodalmi búvár­kodás eredménye a könyv, amelyben a hangfelvételek adatait is megkapjuk. marad el, ráadásként pedig még a hangfelvételek (a CD-k és a DVD-k) pontos adatait is megkapjuk. A lexikon címében szereplő opera, az Experimentum mundi napjaink egyik legizgalmasabb kortárs olasz zeneszerzőjének, Giorgio Battistel- linek az 1981-ben született műve, amelyben a hétköznapok hangjait komponálta zenei egységgé. S ez jel­lemző magára a vonzó kiállítású, sú­lyos kötetre is. Mark Adamótól Udo Zimmermannig minden szerző zenei világát hallatja, legyen az akár Lü- szisztraté avagy A meztelen istennő, akár Sophie Scholl története a Fehér rózsában. De megismerhetjük végre Sir Benjamin Britten A csavar fordul egyet, Philip Glass Einstein a stran­don vagy Michael Nymán A szere­lem ki/számít című operájának pon­tos leírását is. S ez nemcsak a „kezdő operabarátok” ismeretanyagát mé­lyíti, hanem azokét is, akik már ott­honosan mozognak a kortárs dalmű­vek meglehetősen gazdag világában. PENGE Földönkívüli a padtársam! A Babilon Könyvkiadó Szeretek olvasni! könyvsorozata akisiskolá­sok olvasóvá válását hivatott előse­gíteni. A célkitűzés teljesítéséhez minden adott: jófajta könyvméret, pompás illusztrációk, szimpatikus történetek stb. Korábban francia kortárs szerzők műveivel építették az olvasótábort, 2015-től pedig fia­tal, kortárs magyar írók könyveivel folytatják a megkezdett munkát. A Kecske évével idén a grandiózus - egyszerre szuggesztív és irritáló - trilógiáját lezáró Bartók Imre Alfonz és az űrlények című mini meseregé­nyével igyekszünk kedvet csinálni az olvasáshoz, és népszerüsiteni a rokonszenves sorozatot. Perec Alfonz családja a nyáron egy másik városba költözött, és új suli után kellett nézniük a szülőknek. Alfonz a Huszonnegyedik Kerületi Általános Iskolába nyert fölvételt, ahova, mint később kiderült, egy adminisztratív hiba miatt került. Az iskolába ugyanis nem embergyere­kek jártak, hanem űrlények. Az SÁNTA SZILÁRD KRITIKAI ROVATA egyetlen embergyerek megrökö­nyödve néz végig az osztálytársain: „Az egyik teljesen rózsaszín volt, a másiknak csápjai voltak és zöld szőre, a harmadik négy kézzel kör­mök a füzetébe, a negyediknek ak­kora volt a feje, mint egy óriási tök, az ötödiknek legalább tíz szeme volt, és mindegyikfurán villogott... ” Az idegen civilizációkból érkező cse­meték cserediákok, akik minden nap teleportálnak. A szigorú titoktartás mellett működtetett intézménybe csöppent Alfonz beilleszkedése nem egyszerű, de önzetlensége és lele­ményessége révén barátokra tesz szert. A gyerekek olvasóvá válásának projektjén komolyan dolgozó szü­lőknek - tapasztalatunk szerint - nagy fejfájást okoz a gyerekköny­vek vizuális és nyelvi színvonalta- lansága, például a szinte megúszha- tatlan Bartos Erika-univerzum nyelvi bugyutaságai stb. Szeren­csére ebben a könyvben Nemes Anna rajzai többek puszta illusztrá­ciónál, és a nyelvi precizitásra sem lehet panasz. A könyv végén a szü­lők és a kis olvasók - bonuszként - szókincsfejlesztő szószedetet, szö­vegfeldolgozó feladatot kapnak. Bartók Imre: Alfonz és az űrlé­nyek. Babilon Kiadó, 2015.64 o. Értékelés: 9/10

Next

/
Thumbnails
Contents