Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-13 / 187. szám, csütörtök
6 I KÜLFÖLD 2015. augusztus 13. I www.ujszo.com RÖVIDEN IÁ: elengedték a keresztényeket Részleges tűzszünet Szíriában Aszad elnök beismerte, hogy a szír rezsim nem vereséget szenvedett, hanem kivérzett Damaszkusz. Szabadon engedett huszonkettőt a februárban Haszaké tartományban elrabolt kétszáz asszír keresztény közül az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges iszlamista szervezet Szíriában- közölték civil szervezetek. Az asszírokat állítólag váltságdíj fejében engedték szabadon. Az ügyletet törzsi vezetők közvetítették. Az Asszír Emberi Jogi Hálózat (AHRN) nevű civil szervezet szerint a kedden szabadult túszok közül 14 nő. A Fa- cebook közösségi oldalra feltett fényképek arról tanúskodnak, hogy a szabadságukat visszanyert foglyok szinte egytől-egyig idős emberek. (MTI) Kim Dzsong Un újra kivógeztetett Szöul. Eszak-Korea diktátora kivégeztette országa miniszterelnök-helyettesét, mert az jelét merészelte mutatni, hogy elégedetlen Kim Dzsong Un politikájával - adta hírül tegnap a Yonhap dél-koreai hírügynökség. A 63 éves politikus, Cső Jón Gon golyó általi halált halt: kivégzőosztag lőtte agyon. A kivégzés időpontja nem ismert, mindössze azt tudni, hogy Cső májusban kifogásolta Kim erdőgazdálkodási politikáját. Ebből következően három hónapja még élt. Csőt egyébként tavaly nevezték ki miniszterelnökhelyettesnek. Korábban a két Korea közti ügyek - Észak és Dél kapcsolatainak - kezelése volt a feladata. (MTI) Grúzia: önkónyes határmódosítás Tbiliszi. Tbiliszi azzal vádolta meg Moszkvát, hogy megváltoztatta a Grúzia és Dél-Oszétia közötti határvonalat, kibővítve az utóbbi területét. A grúz külügyminisztérium háborúhoz vezető újabb orosz provokációnak minősítette a történteket, amelyek veszélybe sodorják a térség biztonságát és stabilitását, továbbá megsértik a helyi lakosok alapvető jogait. Tbiliszi azt állítja, hogy Moszkva három grúz településnél módosította a határt, ezáltal egyes lakosok földjei a határ túloldalára, dél- oszét területre kerültek. Giorgi Margvelasvili grúz államfő közölte: „Az ellenség naponta teszi próbára türelmünket”. (MTI) Lezuhant egy amerikai helikopter Tokió. Gyakorló repülés közben tegnap a tengerbe zuhant egy amerikai katonai szállítóhelikopter a Japán déli részén fekvő Okinava szigeténél. A gépen tizenheten tartózkodtak, mindegyiküket kimentették, heten azonban megsérültek. Az Okinava szigetén lévő bázison tartózkodik a Japánban állomásozó mintegy 50 ezer amerikai katona több mint fele. A japán sziget sok lakója ellenzi a bázis elköltözte- tését, ehelyett a támaszpont teljes megszüntetését akaiják. (MTI) A négy éve pusztító háborúban csak órákra hallgattak el a fegyverek (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. Kétnapos tűzszünetben állapodtak meg egymással Szíriában az ellenzéki fegyveresek, valamint a kormányhadsereg, továbbá a libanoni Hezbollah szervezet képviselői a lázadók kezén lévő Zabadani városára ás kát, Idlíb tartománybeli síita falura vonatkozóan. A tűzszünet tegnap reggel hat órakor vette kezdetét. A lázadók oldaláról az an-Nuszra Fronttal szövetséges Ahrar as-Sam ultrakonzervatív iszlamista milícia vezette a tárgyalásokat. Az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH) emigráns szervezet vezetője, Rámi Abder-Rahman szerint a tűzszünet az északnyugat- szíriai Zabadani mellett Fuaa és Kaf- raja síita falvakra teljed ki. Az OSDH tudomása szerint a tűzszünet mellett a felek arról is tárgyalnak, hogy a felkelők vonuljanak ki Zabadaniból, a szemben álló felek pedig vessenek véget Fuaa és Kafraja ostromának. Azonban a tűzszünet csak részleges, mivel más felkelőcsoportok hevesen ágyúzták tegnap a szíriai fővárost, néhány órával Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter látogatása előtt. Mintegy 50 lövedék csapódott a városba, az elegáns Abu Ruman, Baramke és Kasza negyedben. Egy nő életét vesztette. A kormány válaszcsapásokat mért, legalább 40 civil vesztette életét. Szíriában 2011-ben tört ki a polgárháború az országot 1971 óta irányító Aszad-rezsim ellen. A véres konfliktusnak a becslések szerint már 240 ezernél is több halálos áldozata van, akik közül 12 ezer a gyermek, emellett több mint 11 millióan kényszerültek az otthonuk elhagyására. Megroppant a rezsim Az Aszad-rezsim megroppanása nem volt egészen váratlan, de az sokkolta az ország lakosságát, amikor július végén a tévé kamerája előtt jelentette be (idei első nyilvános szereplésén!), hogy a kormány karcsúsítást hajt végre, feladja a távoli oázisokat és az ország nyugati részének megvédésére összpontosít majd - ez a stratégia már a Palmürá- nál körvonalazódott, ahol az Iszlám Államnak minimális erőfeszítést kellett tennie a történelmi oázis bevételéhez. Aszad azt is beismerte, hogy a szír rezsim nem vereséget szenvedett, hanem kivérzett. A rendszer fő bázisát jelentő, de az összlakosságnak alig 12 százalékát kitevő alavita kisebbségből az elmúlt négy év alatt a férfiak harmada odaveszett, harmaduk dezertált. A kormány mégis abban reménykedik, hogy tartani tudja majd az ország tengelyét, az északon Aleppónál kezdődő és_Homszon meg Damasz- kuszon át délen Daráig tartó részt. Ez nemcsak földrajzi értelemben tengely, hanem a legvárosiasabb, legfejlettebb rész is. Nincs biztonsági zóna Az amerikai külügyminisztérium cáfolta egy vezető török diplomata kijelentését, amely szerint a két ország megállapodott volna egy észak- szíriai biztonsági övezet létrehozásának feltételeiről. „Nincs szó arról, hogy megállapodtunk volna valamiféle övezetről” - mondta Mark Toner külügyminisztériumi szóvivő az ankarai kijelentésre reagálva. Feri- dun Sinirlioglu, a török külügyi tárca államtitkára kedden a CNN Türk tévécsatornának nyilatkozva közölte, hogy Törökország és az Egyesült Államok megállapodott az Észak- Szíriában létrehozandó biztonsági övezet feltételeiben. A megállapodás értelmében - fejtette ki Sinirlioglu - Szíria északi határvidékén egy 98 kilométer hosszú és 45 km széles zónát hoznak létre, amelyből kiszorítják az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetet. (MTI, NOL, Index) Újabb részleges mozgósítás lehet Ukrajnában Pétre Porosenko ukrán elnök aláírta a költségvetési törvény módosítását, amelynek értelmében 5,3 milliárd hrivnyával, azaz kb. 230 millió euróval növelik a védelmi kiadásokra szánt összeget. Kijev/Brü sszel. A védelmi tárcánál nem zárták ki, hogy újabb három részleges mozgósítás várható, ha tovább mélyül a kelet-ukrajnai válság. Az ukrán parlament július 17- én fogadta el a kormány által beterjesztett javaslatot a védelmi kiadások növelésére. Az összegből mintegy 5,14 milliárd hrivnyát a védelmi minisztérium számára, a mozgósítások meghosszabbításával összefüggő halaszthatatlan kiadások fedezésére irányoznak elő, 158,7 millió hrivnyát pedig a katonák fennakadás nélküli élelmezésének biztosítására. A 2014 decemberében elfogadott idei költségvetési törvény eredetileg 80 milliárd hrivnya éves keretet határozott meg védelmi kiadásokra. Ez Ukrajna GDP-jének mintegy 3 százaléka. A Kijev által terrorellenesnek nevezett kelet-ukrajnai hadművelet tavaly áprilisi kezdete óta eddig hat részleges mozgósítás volt Ukrajnában. Petro Mehed védelmi miniszter- helyettes beszámolt arról, hogy folyamatosan érkeznek az ukrán fegyveres erőkhöz új, illetve modernizált fegyverek és haditechnikai eszközök az ország állami hadiipari üzemeiből. Az év eleje óta a hadsereg több mint 266 ezer rakétát és egyéb lövedéket kapott, valamint mintegy 1200 darab fegyvert és egyéb katonai felszerelést. Elmondta, hogy a tervek szerint az év végéig a hadsereget ellátják még több mint 40 ezer járművel (ebből több mint 300 páncélozott), továbbá mintegy 30 ezer darab lövedékkel, 300 megfigyelőeszközzel és háromezer lőfegyverrel. A terrorellenes hadművelet kezdete óta az állami hadiüzemek több mint 28,5 ezer fegyvert és katonai felszerelést újítottak fel a szárazföldi csapatok részére, 600 darabot pedig a légierő számára. Elítélte a kelet-ukrajnai harci cselekmények újbóli fokozódását az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Federica Mogherini úgy véli, hogy az ukrán kormányerők ellenőrizte területek elleni támadások a konfliktus rendezését célzó minszki megállapodások súlyos megsértését jelentik. Mogherini külön megemlítette a Donyeck és Mariupol között fekvő Sztarohnatyivka elleni friss tüzérségi támadásokat. Ukrán közlés szerint az orosz ajkú szakadárok több órán át 122 milliméteres aknavetőkkel és 152 mm kaliberű önjáró tüzérségi eszközökkel lőtték a déli frontszakasz ukrán ellenőrzésü oldalát a településnél. (MTI) Az olasz haditengerészet kimentett több mint 50 menekültet egy süllyedő gumicsónakból a líbiai partok közelében, de Róma beszámolója szerint akár 50 másik társuk odaveszhetett. Az olasz média értesülése szerint a megmentettek is mintegy 50-en vannak. Újabb többtucatnyi csónakos menekült érkezetttegnap hajnalban a görögországi Kósz szigetre Törökország felől. Kósz szigeten mártöbb mint hétezer, főleg a polgárháború sújtotta Szíriából és Afganisztánból érkezett migráns tolong. (SITA/AP) Hillary postáját ellenőrzi az FBI Washington. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendelkezésére bocsátották Hillary Clinton demokrata elnökjelöltnek azt az e-mail szerverét, amelyet külügyminiszterként használt levelezésre - közölte a The Washington Post. Clinton bírálatok kereszttüzébe került, amióta márciusban kiderült, hogy a diplomáciai tárca vezetőjeként nem a hivatalos elektronikus levelezési rendszeren, hanem exelnök fétjével közös saját szerverén keresztül bonyolította kommunikációját. Az e- mail-ügy 2014 nyaráig nyúlik vissza, amikor a külügyminisztérium jogászai rájöttek, hogy nem minden irathoz fémek hozzá. 2014 októberében a diplomáciai tárca felkérte négy volt vezetőjét, hogy szolgáltassa be a birtokukban lévő e-maileket. (MTI) Lefejezték a horvát túszt Kairó. Az Iszlám Állam dzsi- hádista szervezet egyiptomi csoportja fotót tett közzé a közösségi médiában tegnap arról, hogy az általuk fogva tartott horvát túszt lefejezték. A fénykép felirata szerint a 30 éves, kétgyermekes Tomislav Salopeket hazájának az IÁ elleni háborúban való részvétele miatt ölték meg. Az Egyiptomban dolgozó geológust - aki egy olaj- és gázlelőhelyek feltárásával foglalkozó francia cég munkatársa volt - július 22-én rabolták el dzsi- hádisták, miközben Kairóból munkába igyekezett. Az IÁ fegyveresei egy hete a börtönökben raboskodó muzulmán nők szabadon engedését követelték horvát túszuk elengedése fejében. A geológus volt az Iszlám Állam első, Egyiptomban elrabolt külföldi túsza. (MTI)
