Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-12 / 186. szám, szerda
4 | KÜLFÖLD 2015. augusztus 12. | www.ujszo.com Jöhet az újabb görög csomag Ideális esetben Athén augusztus 20-áig megkapja a 85 milliárdos segély első részletét RÖVIDEN Rendkívüli állapot Fergusonban Washington. Rendkívüli állapotot hirdettek a Missouri állambeli Fergusonban, miután erőszakos cselekményekbe torkolltak a vasárnapi megemlékezések, amelyeket annak az első évfordulóján tartottak, hogy az amerikai városban egy fehér rendőr lelőtte a fegyvertelen, afroamerikai, tizenéves Michael Brownt. Az ügyészség hétfőn rendőrök elleni támadás miatt vádat emelt a 18 éves afroamerikai Tyrone Harris - Michael Brown egyik barátja-ellen, aki előző éjjel rálőtt a hatóság embereire. St. Louisban többtucatnyi tüntetőt előállítottak, akik megpróbálták elállni a szövetségi bíróság bejáratát és az előítéleteken alapuló rendőri eljárás megszüntetését követelték. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Technikai szinten létrejött a mintegy 85 milliárd eurós, harmadik segélycsomagról szélé megállapodás Görögország és hitelezői között, mostantól a politikusoké a szerep - jelentette be tegnap az Európai Bizottság szóvivője. Az euróövezet pénzügyminiszterei pénteken döntenek a három évre szóló megállapodásról. Ahhoz, hogy pénteken dönthessen az euróövezet, legkésőbb csütörtökön rá kell bólintania a hitelcsomagra az athéni parlamentnek. Ha minden jól megy, Athén augusztus 20-áig megkapja a segély első részletét. Mint emlékezetes, Görögország eddig az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól két hullámban összesen 240 milliárd eurós pénzügyi mentőövet kapott. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még egyeztet Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollandé francia államfővel, miután már hétfőn tárgyalt a görög miniszterelnökkel és a német pénzügyminiszterrel. Komoly elvárások A Reuters hírügynökség összefoglalta, hogy várhatóan milyen feltételeket támasztanak a hitelezők a segélyért cserébe. Az elsődleges - az adósságszolgálat nélkül számított - költségvetésben többletet kell elérni 2016-tól. Idén még a hazai össztermék (GDP) 0,25 százaléka lehet a hiány. Jövőre viszont a GDP 0,5 százalékának, 2017-ben 1,75 százalékának, 2018-ban 3,5 százaléknak megfelelő többletet várnak el a hitelezők. A megállapodást arra alapozzák, hogy a görög gazdaság 2,1-2,3 százalékkal zsugorodik az idén, jövőre 0,5 százalékra lassul a visszaesés, 2017-ben pedig már 2,3 százalékkal nő a gazdaság. Intézkedések sora vár A Reuters szerint több intézkedést kell elfogadni azelőtt, hogy megkezdődhessen a hitelfolyósítás. Ezek között találhatóak valószínűleg a rossz banki hitelekkel kapcsolatos új törvények, a gázpiac liberalizálása, az 50 milliárd euró vagyont kezelő független vagyonkezelő alap felállítása, amely az összeg háromnegyedét a bankok feltőkésítésére és adósságcsökkentére fordítja. További feltétel az adókedvezmény eltörlése azoknál a mezőgazdasági termelőknél, akik államilag támogatott áron szerzik be az üzemanyagot, illetve az adóbehajtás megszigorítása, valamint az évi 5 0 ezer és 100 ezer euró közötti jövedelemmel rendelkezők esetében a szolidaritási adó 4%-ról 6 százalékra történő emelése. A hitelmegállapodás várhatóan pontos időpontokat jelöl meg egyes intézkedések végrehajtására, így például a nagyratörő nyugdíjreform, a boltok vasárnapi nyitvatartási szabályainak átalakítása, a tej és a pékáru árusítása, továbbá a gyógyszertárak birtoklásának újraszabályozása esetén, illetve az elektromos hálózat privatizációja, a kollektív szerződéshez való jog, a sztrájkjog és a tömeges elbocsátások szabályainak felülvizsgálata területén. Lettország falat húz az orosz határon Riga. Lettország falat épít Oroszországgal közös határán, hogy útját állja az illegális bevándorlóknak -jelentette be Rihards Kozlovskis lett belügyminiszter. A lett politikus szerint azért kell a balti országnak megépítenie a falat az Oroszországgal közös határszakaszon, hogy megerősítse határvédelmét. Lettországnak négy évbe telik és 17 millió euróba kerül a fal megépítése - tette hozzá. A lett titkosszolgálatok értesülése szerint illegális bevándorlók leggyakrabban Közép-Azsiából, illetve a Távol-Keletről igyekeznek Lettországon keresztül eljutni a skandináv államokba. (MTI) Rijád: Aszadnak nincs helye Moszkva. Bassár el-Aszad Szíriái elnöknek nincsen helye a polgárháború sújtotta közel- keleti ország jövőjében - mondta Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrowal tartott moszkvai sajtótájékoztatóján. Al-Dzsubeir és Lavrov az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni küzdelemről tárgyaltak, amely a polgárháborús káosz miatt Szíriában jelentős területeket foglalt el. Az Aszad szövetségesének számító Oroszország külügyminisztere azt mondta, kezd körvonalazódni, hogyan lehetne összehangolni az IÁ elleni nemzetközi küzdelmet. (MTI) Újraindított japán atomreaktor Tokió. Japán déli részén újraindítottak tegnap egy atomreaktort, az elsőt azóta, hogy Tokió— a 2011 -es fukusimai katasztrófa nyomán - kidolgozta a világ legszigorúbb biztonsági előírásait a nukleárisenergiatermelésre vonatkozóan. A kelet-ázsiai országnak így több mint két év után ismét van üzemelő reaktora. A 2011 -es katasztrófa egyik következményeként mind a 43 üzemképes japán kereskedelmi reaktort leállították. (MTI) Kurd fegyveresek állásait támadta a török légierő A török támadások során a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tizonhát állását pusztították el az ország délkeleti csücskében fekvő, Irakkal és Iránnal is határos Hakkari tartományban. Ankara/lsztambul. Légi csapások sorozatát mérte a török légierő kurd felkelők állásaira az ország délkeleti részén, megtorlásul a biztonsági erők tagjai ellen elkövetett, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) törökországi kurd felkelő szervezet számlájára írt támadásokért. A légierő tegnapi közleménye szerint a támadások során a PKK 17 állását pusztították el Hakkari tartományban. A török hatóságok azt is közölték, hogy a Hakkarival határos Sírnak tartományban keddre virradó éjjel a PKK megtámadta a hadsereg egy létesítményét, s az ott kitört 20 perces tűzharcban meglőttek egy katonát, aki később a kórházban belehalt sérüléseibe. A török légierő július 24. óta légi csapásokat mér a PKK északiraki táboraira, válaszul a biztonsági erőit érő támadások megszaporodására. A kiújult fegyveres cselekmények az összeomlás szélére sodorták a Recep Tayyip Erdogan elnök által 2012-ben megkezdett tárgyalási folyamatot, bár formálisan egyik fél sem állt fel a tárgyalóasztaltól. A PKK korábban évtizedeken át felkelést vezetett a török kormány ellen. Kurd radikálisok a török állammal való béketárgyalások mielőbbi felújítását szorgalmazták, az elmúlt hetek összecsapásait követően, ugyanakkor a politikai foglyok szabadon bocsátását és a tűzszüneti megállapodás megerősítését szabták előfeltételül. A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnyának tartott Kurd Nemzeti Kongresszus (KCK) egy nyilatkozatában leszögezte, hogy Ankarának újra kell kezdenie a tárgyalásokat az 1999 óta bebörtönzött Ábdullah Öcalannal, akinek pártja, a PKK három évtizeden át folytatott fegyveres felkelést Törökország többségében kurdok lakta délkeleti részén. A kormány következetesen azt hangoztatja, hogy a tárgyalások csak abban az esetben kezdődhetnek újra, ha a PKK leteszi a fegyvert. Az Ánadolu állami hírügynökség jelentése szerint a török légi csapásokban augusztus 1 - jéig több mint 260 szélsőséges halt meg, köztük a PKK vezetőségéhez tartozók, és több mint négyszáz kurd lázadó sebesült meg. (MTI) Verekedés tört ki a bevándorlók között tegnap a görög Rósz szigetén, ahol a hatóságok nem tudnak megbirkózni a közelben lévő török partokról gumicsónakokon, illegálisan az európai uniós országba érkező emberek áradatával. „Papírokat akarunk, enni akarunk!" - skandálták több százan. A migrán- sokat egy stadionba próbálták terelni a nyilvántartásba vételük lefolytatásához, a területen összezsúfolódó, hosszú sorokban várakozó, mintegy 1500 fős tömegben azonban verekedések törtek ki. Az Égei-tenger keleti medencéjében lévő görögországi szigetekre naponta több százan érkeznek a polgárháború sújtotta Szíria vagy Afganisztán területéről. (SITA/AP) Szakádár ágyútűz Kijev. Továbbra is lőtték tegnapra virradó éjjel a szakadárok Donyeck megye déli részét, ezért Kijev értesítette az EBESZ-t és nyugati partnereit, hogy ha nem szűnnek a minszki egyezményben tiltott fegyverekkel elkövetett támadások a katonák állásai ellen, az ukrán kormányerők fenntartják maguknak a jogot a tüzérség bevetésére -j elentette ki Vladiszlav Szeleznyov, a hadsereg vezérkari főnökségének szóvivője. A szóvivő beszámolt arról, hogy hétfő este 122 mm-es aknavetőkkel és 152 mm kaliberű önjáró tüzérségi eszközökkel lőtték a déli frontszakasz ukrán ellenőrzésű oldalát a Donyeck és Mariupol között fekvő Szta- rohnatyivka és Csermalik településeknél. A februári minszki megállapodás szerint a 100 milliméternél nagyobb kaliberű fegyvereket ki kellett volna vonnia mindkét félnek a frontvonal 30 km-es övezetéből. (MTI) Bük rakéta darabjai Hága. Egy orosz gyártmányú Bük rakéta darabjait találták meg tavaly a Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító gép ügyében vizsgálódó holland nyomozók a katasztrófa helyszínén. „A szakértők feltehetően egy Bük föld-levegő rakétarendszer egyes darabjait vizsgálják” - közölte a nyomozást végző Holland Biztonsági Iroda (OW). A maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata tavaly július 17-én az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területen zuhant le a fedélzetén 298 emberrel. A holland nyomozók korábban is egy rakétatalálatot neveztek meg a katasztrófa legvalószínűbb okaként, de most először tettek olyan kijelentést, hogy valószínűleg rakétadarabokat találtak a helyszínen. Ám továbbra sincs bizonyíték ok-okozati összefüggésre a katasztrófa és a rakétaroncsok között. (MTI) Török rendőrök temetése. A hét elején a kurd lázadók több csapást is mértek a török biztonsági erőkre, Ankara közben bombázza az állásaikat. (SITA/AP)
