Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-12 / 186. szám, szerda
www.ujszo.com | 2015. augusztus 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Slota bábjai A pénz annál van, aki egyáltalán nincs a gyanúsítottak között O MARIÁN Jk fer . LEŠK0 i vL;: rf&jKi A rendszerváltás óta nem történt ilyesmi - kommentálta az egyik lap azt a hírt, hogy az első Fico- kormány két minisztere bíróság elé kerülhet. Egy másik lap szinte ugyanígy lelkendezett: „Szlovákia történetében példa nélküli döntés”. Egyesek már arról ábrándoznak, hogy alapvető fordulat következik be a korrupt politikusok elleni igazságszolgáltatási eljárásokban. Természetesen szükség lenne egy ilyen fordulatra, de őrizzük meg józanságunkat. Először is csupán vádemelési javaslatról (!) beszélünk, amit az üggyel megbízott rendőrnyomozó dolgozott ki. Tehát vagy lesz vádemelés, vagy nem - attól függően, mit kezd a javaslattal a speciális ügyészség ügyésze. Aki emlékszik rá, hogy hány ügy akadt már el itt, nem kezelheti tényként, csupán óhajként azt, hogy két volt minisztert és három minisztériumi hivatalnokot „bíróság elé állítanak a faliújságten- deres ügyben”. Rendkívül széles és gazdag az a skála, amiből az ügyész válogathat, hogy visszadobja a nyomozónak az aktát. Mint ahogy ez már nem egyszer megtörtént. Elég visszaemlékezni arra, hogyan járt el 2011-ben Ladislav Tichý akkori helyettes főügyész. Tichý több hónapos komoly fejtörés után arra jutott, hogy a főügyészség nem kéri a parlamenttől, hogy függessze fel Igor Štefanov exminiszter, akkori parlamenti képviselő mentelmi jogát. Indoklásában azt írta, a vádemelési javaslatból „hiányoznak a bizonyítékok, amelyek igazolnák, hogy az ügylettel meg akart gazdagodni vagy szándékosan meg akart károsítani valakit”. A rendőrségnek ezért meg kellett várnia, amíg letelik az akkori parlamenti ciklus és Štefanov elvesziti mentelmi jogát. Mint minden ilyen esetben, a speciális ügyész akkor is azt mantrázta, hogy nem került sor bűncselekményre, mert hiányzik a bűncselekmény elkövetésének szubjektív oldala. De ha a speciális ügyész mégsem ötlene ki semmi ilyesmit, hanem vádat emelne, még az sem jelentené, hogy az ügyben érintett korrupt politikusok mindannyian bíróság elé állnak. Mondjuk meg őszintén: Marián Janušek és Igor Štefanov nem volt politikus. Csupán az SNS elnökének, Ján Slotának a bábujai voltak. A két miniszter és a beosztottaik csak szépen végrehajtották, amit Slota akart tőlük, de nem ők voltak azok, akik kitervelték az uniós alapok „nemzeti felhasználását”. És nem ők gazdagodtak meg rajta a legjobban. A faliújságbotrány kirobbanása után, amikor a Smer az SNS-szel és a HZDS-szel kormányzott, Vladimír Mečiar az STV-ben azt nyilatkozta, „ezekből az uniós pénzekből Ján Slota nyugodtan kifizetheti a 2010- es kampány költségeit, de még a 2014-eset is”. Az SNS mostani elnöke, Anton Danko a múlt héten kijelentette, „hogy a korábbi botrányokból a pártnak egyetlen euró se jutott”. Ha a pártnak nem jutott, akkor annál van a pénz, aki egyáltalán nem szerepel a gyanúsítottak között. A szerző a Trend kommentátora A jaguár ugrani készül (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Nem fogadják be a britek tolmácsát A brit seregnek fordított Afganisztánban, most óletvészólyben van, mégsem fogadja be Nagy-Britannia. Bírálják David Cameron brit kormányfőt amiatt, hogy az afganisztáni brit erők egykori tolmácsa nem kap menedékjogot, noha bizonyítékok támasztják alá, hogy hazájában veszélyben van az élete a brit hadseregnek tett szolgálatai miatt. A The Daily Telegraph-ban bírálta Came- ront Tim Collins nyugalmazott ezredes, aki a 2003-ban kezdődött iraki hadműveletek idején a brit kontingens egyik parancsnoka volt. Méltánytalannak és szégyenletenek nevezte, hogy a brit sajtóban csak Sha- ffy néven emlegetett 26 éves tolmácstól megtagadják a menedékjogot, miközben radikális iszlamista hitszónokok a brit adófizetők pénzén élhetnek az országban. A britek által hősként tisztelt Collins emlékeztetett, hogy a brit hadseregben kulturális tanácsadóknak nevezett tolmácsok nélkülözhetetlenek voltak az iraki és az afganisztáni háborúban, most pedig az iraki és az afgán erők kiképzésében. A tolmácsoknak az Afganisztánban hivatalos dari, valamint a tálibok és híveik által leggyakrabban használt pastu nyelven is beszélniük kellett, és az angolt is kifogástalanul kellett tudniuk. Shaffy 2013 januáijáig dolgozott a brit kontingensnek Afganisztánban, 2011-ben David Cameronnak is tolmácsolt. Hatévi szolgálatából hármat a frontvonalban töltött a brit katonák oldalán, két merényletet is túlélt: két páncélozott járművet is felrobbantottak, amelyen ő is utazott. A brit haderőnek végzett munkája, valamint a róla és a miniszterelnökről az interneten megjelent fotók miatt a tálibok üldözni kezdték. „A hely, ahol a családommal éltem, ma a tálibok fennhatósága alá tartozik. Nem maradhattam ott, az emberek ujjal mutogatnak rám, kémnek neveznek. Északra mentem, de ott is felismertek. Kabulba költöztem, de ugyanaz történt. Egy ideig a nagybátyámnál húztam meg magam, de a tálibok ott is megtaláltak” - idézte a lap a tolmácsot. Hírek szerint a férfi többször is kérelmezte, hogy Nagy-Britanniába jöhessen, mert nemcsak az ő, hanem felesége és három kislánya élete is veszélyben forog, de arra hivatkozva elutasították, hogy csak azokat a tolmácsokat fogadják be, akik 2013. január 1-je után is a brit kontingensnek dolgoztak. Tim Collins szerint e szabály miatt sok tolmácsot hagytak a sorsára, kiszolgáltatva a dzsihádistáknak. Brit veteránok 2013 nyarán petíciót nyújtottak be a kormányfői hivatalnak, de nem jártak sikerrel. „A kormány azt az üzenetet küldi egykori hü szövetségeseinek, hogy ha igazán el akarnak jutni Nagy-Britanniába, lépjenek kapcsolatba az embercsempészekkel” - írta az ezredes, aki szerint volt is egy tolmács, aki megpróbálta: neki ugyan sikerült, családja viszont odaveszett útközben. Egy másik tolmács két évig vesztegelt egy németországi menekülttáborban, mielőtt eljutott a szigetországba. (MTI) Nem fogunk Európára ismerni ^ GÁL ZSOLT - W -*/ Ha utazott már valaki a párizsi elővárosi vasutakon, annak feltűnhetett, hogy a legtöbb vonalon az utasok legalább fele Európán kívüli bevándorló, illetve ezek leszármazottja. A francia főváros csak egy azon nagyvárosok közül az öreg kontinensen - Londontól Amszterdamon át Bécsig - ahol többségbe fognak kerülni a bevándorlók és leszármazottaik. Többnyire afrikai és ázsiai jelentős részben muszlim közösségekről beszélünk. Ide tartozik az EU nem hivatalos (és Belgium hivatalos) fővárosa, Brüsszel is, ahol az újszülötteknek adott fiúnevek toplistáját évek óta a Mohamed vezeti. A nagyvárosokban csak korábban és koncentráltabban jelenik meg az, ami a nyugat-európai országokra vár. Hogy ne éljen az a vád, hogy szubjektív benyomásokról beszélek, íme néhány hivatalos adat: Franciaországban 2011 -ben 5,6 millió (a lakosság 8,6%-a) bevándorló élt. 2008-ban 6,7 millió volt azoknak a száma, akik Franciaországban születtek, de mindkét szülőjük bevándorló volt. Ha ehhez hozzávennénk a harmadik generációt, meg az egy bevándorló szülővel rendelkező franciákat, akkor a bevándorlók és leszármazottaik aránya valahol a társadalom egyharmada körül lehet. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy 15-20 százalék körül lehet az Európán kívülről származó franciaországi lakosok aránya. És a legtöbb nyugat-európai ország sem jár messze ettől. S ha még nem, akkor ez csak idő kérdése. A bevándorlók folyamatosan jönnek és az utóbbi években egyre többen. 2010 és 2015 között éves átlagban 4,1 milliónyi ember érkezett a fejlődő országokból a fejlettekbe, és 2050-ig további 91 millió várható, ami ezekben az államokban a teljes népességnövekedés több mint 80%- át jelenti majd. Ezt már az ENSZ demográfiai prognózisának 2015-ös aktualizált változata mondja. Még megdöbbentőbbek a népességelőrejelzések a többi kontinensen. Miközben Európa népessége (2015- ben 738 millió fő) stagnálni fog, majd lassan csökkenni, addig Afrikában folytatódik a népességrobbanás, az ENSZ-prognózis szerint Afrika népessége a jelenlegi 1,2 milliárdról 2050-re megduplázódik, 2,5 milliárd- ra nő. Röviden, Afrikának jelenleg csaknem két és félszer annyi lakosa van, mint az Európai Uniónak, 2050-re a becslés szerint ötször annyi lesz. Vagyis a mostani drámai menekülthullám alighanem csak egy gyenge előzetes abból, ami az öreg kontinensre vár. Ha a várható élettartamról szóló becslések a generációm esetében beválnak, akkor még megélhetjük, hogy alig ismerünk rá Európára. Mert ezek a folyamatok csak oda vezethetnek, hogy a bevándorlók és leszármazottaik többségbe kerülnek az EU számos tagállamában. Az elsőkben már 2050 körül. A következmények? Nos, beláthatatlanok, három doktori disszertáció kevés lenne, nem egy nyúlfarknyi kommentár. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója FIGYELŐ Határőrizetet akar a németek egy része A határőrizet visszaállítását javasolja a német rendőrszakszervezet elnöke (DPoLG) a menekültválság miatt. Rainer Wendt a Passauer Neue Presse és a Donaukurier című bajor lapokban megjelent inteijúban felidézte, hogy a legfejlettebb iparú államokat összefogó G7 csoport júniusi bajorországi csúcstalálkozója idején átmenetileg visszaállították a határ- ellenőrzést. „Azt tapasztaltuk, hogy hirtelen több ezer bűnöző fut bele a hálóba” - mondta, hozzátéve, a határőrizet ideiglenes visszaállítása olyan volt, mintha egy sötét szobában felkapcsolták volna a villanyt egy kis időre. „Több bűnelkövetőt vehetnénk őrizetbe és az Ausztrián keresztül érkező menekülteket visszaküld- hetnénk oda, ahol beléptek a schengeni övezetbe - emelte ki. Megjegyezte: Németországnak nem lenne szabad minden további nélkül levennie a napirendről Brüsszelben azt a fenyegetést, hogy ismét bevezeti az ellenőrzéseket. Hozzátette, kedvező fejlemény, hogy úgy tűnik, a kancellár nyitott a határőrizet újbóli bevezetésére. A német rendőrszakszervezet vezetőjének felvetése körül nincs egyetértés szakértők körében. Például a konstanzi egyetem bevándorlási kutatóintézetének igazgatója, Dániel Thym szerint a határőrizet visszaállítása látszat- megoldás. Ezt mutatják a kilencvenes évek tapasztalatai is, amikor még volt határőrizet, a menekültek pedig állandóan igyekeztek kitérni az ellenőrzés elől, meglehetősen sikeresen - mondta Daniel Thym a Die Welt című lapnak. „Nem hiszem, hogy azt akarjuk, hogy emberek ismét az éj leple alatt próbáljanak átúszni az Oderán (német- lengyel határfolyó), és megfulladjanak” - tette hozzá. A menedékkérőkről szóló német közbeszéddel kapcsolatban egyebek között kiemelte: nem sokra tartja a „nem igazi menekült” és a „menedékjoggal való visszaélés” kifejezéseket, mert ezek az adott személyt sértő, leértékelő jelentés hordoznak, és ugyan meglehet, hogy egy menedékjogi kérelem nem megalapozott, de nem követ el eleve visszaélést, aki menedékjogi eljárást kezdeményez. Thym hozzátette: az Európából származó menedékkérőknek a né- - metországi szociális juttatások is ösztönző erőt jelentenek. Ennélfogva a pénzbeli juttatás csökkentése sokkal nagyobb hatást válthat ki, mint a biztonságos származási országok körének kiterjesztése. Ugyanakkor az alkotmánybíróság korábbi döntései alapján úgy tűnik, hogy igen nehezen lenne kivitelezhető a menedékkérőknek járó költőpénz csökkentése. (MTI)
