Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-08 / 183. szám, szombat
8 | KULTÚRA 2015. augusztus 8. I www.ujszo.com New York. A sok nézőt vonzó amerikai filmekben a szöveges szerepek kevesebb mint egyhar- madát kapják nők - derül ki egy friss tanulmányból, amely a nők hollywoodi hátrányos megkülönböztetésére hívja fel a figyelmet. A Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Annenberg kommunikációs és újságírói karán készült tanulmány 2007 és 2014 között bemutatott 700 kasszasikert vizsgált meg. A kutatók szerint az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy Hollywood előítélettel fordul a nők, a nem fehérek és a szexuális kisebbségek felé. A javulásnak egyelőre nem sok jele mutatkozik. 2014-ben a száz legnagyobb nézettségű filmből csak 21-nek volt női főszereplője. Az ezt megelőző években - 2007- ig visszamenőleg - szinte ugyanilyen volt az arány. A kamera túloldalán sem rózsá- sabb a helyzet: a tavalyi év száz legnagyobb kasszasikeréből csak kettőnek volt nő arendezője. 2007- ben három női rendezőt találtak a százas toplistán. A 700 vizsgált filmből pedig mindössze hármat rendezett afroamerikai filmes. Stacy L. Smith, az egyetem professzora szerint sem a filmvásznon, sem a képernyőn, sem a kamera mögött nincs előrehaladás a diszkrimináció felszámolása terén. Az egyetem egy másik tanulmánya szerint a tavalyi év száz legnépszerűbb filmjében a szöveges szerepek 73,1 százalékát játszották fehér színészek, 4,9 százalékát latin-amerikai származásúak, 12,5 százalékát feketék és 5,3 százalékát ázsiaiak. Egyikben sem kapott sztárszerepet 45 éven felüli nő. Geena Davis amerikai színésznő a Londoni Filmfesztivállal együttműködve globális szimpóziumot szervez a nők egyenjogúságának égető kérdéseiről a filmiparban. A találkozót októberben Londonban tartják. A Oscar-díjas színésznő több mint egy évtizede alapította kutatóintézetét, amely a nők médiában elfoglalt helyzetét vizsgálja. Davis mellett egy sor hollywoodi sztár, köztük Meryl Streep és Kristen Stewart emelte fel a hangját az utóbbi időben a filmiparban továbbra is tapasztalható szexizmus ellen és a női egyenjogúságért. A téma a májusi cannes-i filmfesztiválon is középpontba került. (MTI) © ^|C Geena Davis is harcol a nők hátrányos megkülönböztetése ellen (Képarchívum) RÖVIDEN Sztrájk a képtárban London. Határozatlan idejű sztrájkot kezdenek augusztus 11- én a legnagyobb brit képtár, a londoni National Gallery dolgozói a szolgáltatások egy újabb részének küszöbön álló kiszervezése miatt. Az ingyenesen látogatható világhírű múzeum vezetése múlt hónapban jelentette be, hogy ötéves szerződést írt alá a Securitas nevű céggel egyes biztonsági szolgáltatásokra vonatkozóan. A vezetés azt hangoztatja, hogy emiatt egyetlen alkalmazott sem fogja elveszíteni munkáját, és a fizetése sem fog csökkenni senkinek. A múzeumnak az a mintegy háromszáz dolgozója, akiknek a jövőben már nem a National Gallery, hanem a Securitas lesz a munkáltatója, viszont épp az ellenkezőjétől tart. A szolgáltatások kiszervezésére a csökkenő állami támogatások miatt és a növekvő költségek fedezéséhez van szükség. (MTI) Filmszemlék nyáron is A Szlovákia 2.0 című mozgókép is szerepel a Zwierzynieci Nyári Filmakadémián. Jelenet Ondrej Rudavský Játékszabályok című rövidfilmjéből. (Fotó: Filmtopia) TALLÓSI BÉLA A nyár általában a nagy tömegeket megmozgató zenei fesztiválok időszaka. De a filmek rajongói számára sincs uborkaszezon ezekben a hónapokban: egyrészt, mert a könnyűzenei fesztiválokon is vannak vetítések, másrészt a nyári filmszemlék is egyre népszerűbbek, főleg az igényes mozi iránt érdeklődők körében. A kísérleti film, a megújuló filmnyelv iránti nyitottság jellemzi a 4 živly (4 elem) elnevezésű filmszemináriumot, amelynek immár 17. alkalommal ad otthont Selmecbánya. Hagyományos filmvetítéseken, az azokat követő beszélgetéseken, valamint érdekes kísérőprogramokon vehet részt a napokban zajló szeminárium közönsége. Az idei évfolyam központi témája az érzékelés. Olyan filmeket válogattak be a programba, amelyekben a főszerep - valamilyen formában - az érzékszerveinkké, illetve olyanokat, amelyek speciális módon aktiválják érzékszerveinket. Nem véletlen, hogy a szeminárium egyik húzófilmje Pálfi György Taxidermia című nagy sikerű alkotása. A rendezőt pedig a 4 živly legvonzóbb vendégeként jelölték meg a szervezők. Abszolút egy ilyen szemináriumra való film a Taxidermia, ahol arra is lehetőség nyílik, hogy a mozi- és a videofilm különbségeiről, illetve egymáshoz való közeledéséről is szó essék, vagyis ahol keresik a mozgóképes kifejezés kortárs megszólalásának legprogresszívebb útjait. Mozizós a Duna-parton Idehaza népszerű formája a nyári mozizásnak a Bažant Kinematográf elnevezésű vándormozi, amely az ország városait járva külső tereken állítja fel a vásznát, hogy esténként, kellemes hangulatú vetítéseken, sikeres cseh és szlovák filmeket kínáljon a közönségnek. Az esemény csúcspontja a napokban kezdődött, és augusztus 20-ig tart: a pozsonyi Duna-parton (Magio pláž) lehet 21 órától ingyen mozizni. A kínálatban olyan filmek szerepelnek, mint a nagy közönségsikernek örvendő Mamma Mia című zenés film Meryl Streeppel a főszerepben, Sergio Leone klasszikusa, a Volt egyszer egy Vadnyugat, vagy Lasse Hallström Az élet ízei című, festői szépségű dél-francia kisvárosban játszódó romantikus komédiája, amely valóban kikapcsoló, mélyen az érzelmekre ható nyári mozizás élményét kínálja. Western a galériában Komolyabb, de ugyancsak a nyári hangulatot erősítő opusokat kínál a fővárosi közönségnek a Szlovák Nemzeti Galéria Berlinkában működő nyári mozija, ahol csütörtökönként 20.30-tól vetítenek. Az augusztusi kínálat filmjeinek témája: bandák és gyilkosságok. Jövő héten vetítik Sam Peckinpah Vad banda című, 1939-es amerikai westemjét. Ez egy lírikusán erőszakos western, mely elegyíti az új világ géppisztolyait és automobiljait, a régi stílusú lovakkal és pisztolyokkal. A rá következő héten a spagetti western atyjaként számon tartott Sergio Leone szeszcsempészetről szóló Volt egyszer egy Amerika című 1984-es krimijét vetítik. A hónapot Alfred Hitchcock Meggyónom című, 1953-as thrillere zátja a Berlinkában. Katalánok a Cinematikon Igaz, hogy már a nyári vakációból kicsúszva, szeptember 10-én nyit a pöstyéni Cinematik filmfesztivál, amely a Selmecbányái 4 živly szemináriumhoz hasonlóan főként a fiatalokat szeretné megszólítani, ám szervezői már a minap bejelentették, hogy az idén jubiláló, tízéves szemle ezúttal a katalán filmművészetre fókuszál majd, több mint húsz mozgóképes alkotással. A Cinematik kezdettől fogva a fiatal, igényes néző kedvébe szeretne járni, egyben ízlését formálni, ezért hoztak létre egy olyan szekciót, amelynek kínálatát fiatal európai filmesek ajánlatai alapján állítják össze. Ez évben az egyik ilyen fiatal filmes a barcelonai születésű, Cannes-ban kétszer is díjazott Jaime Rosales rendező lesz, aki díszvendégként érkezik Pöstyénbe. Szlovák film vendáságben Érdemes kiemelni a régió egyik legjelentősebb nyári filmszemléjét, a Zwierzynieci Nyári Filmakadémiát. A tegnap kezdődött lengyel szemle válogatásában ugyanis egy sereg szlovák film is szerepel. Az utóbbi évek legjobb hazai filmtermését bemutató, a Tátra másik oldaláról elnevezésű szekcióban olyan munkák kerültek be, mint Mira Fomay megrázóan erős filmje, A kutyám, Killer, Martin Sulik Cigány című autentikus környezetben amatőr szülészekkel forgatott alkotása, továbbá Zuzana Liová Ház című sikeres opusa, amelyben Bárdos Judit és Vlado Balko Lelki béke című drámája, amelyben Mokos Attila alakítja a főszerepet. Nem hiányzik a kínálatból a Szlovákia 2.0 című film sem, amely különböző műfajú tíz rövidfilmmel az önálló Szlovákia 20 évéről mutat képet 10 rendező szemével. A szlovák filmblokkot egy olyan válogatás teszi teljessé, amely a klasszikusok legjavát kínálja. Robbie Williams fellépésével kezdődik hétfőn az immár 23. alkalommal megrendezett Sziget fesztivál az óbudai Hajógyári-szigeten. A színes koncertkínálat mellett utcaszínház, cirkusz, komolyzene, sportolási lehetőség és divatbemutató is várja a látogatókat. Az augusztus 10. és 17. között zajló fesztiválra már tegnap beköltöztek a legjobb sátorhelyekre vadászó külföldi fiatalok. Lapunk hétfői számában kedvcsináló előzetest olvashatnak a Szigetről, a jövő hét folyamán pedig rendszeres helyszíni tudósításokban igyekszünk lefesteni az ottani hangulatot. (Fotó: MTI) Molnár Imre lesz a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója Az ipolysági születésű Molnár Imre történész, szociológus és diplomata váltja Kollai Istvánt a Pozsonyi Magyar Intézet élén. Az új igazgató szeptember 1-jén lép munkába. Budapest. A Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójaként Molnár Imre felada Magyarország kultúrájának, művészetének, valamint a magyar országimázsnak a népszerűsítése. Molnár Imre 59 éves, nős, négy gyermek édesapja. 1998-tól a Magyar Külügyminisztérium munkatársa, pályafutása során diplomataként több alkalommal dolgozott Magyarország varsói nagykövetségén. A Pozsonyi Comenius Egyetemen kezdte tánulmányait, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát, illetve doktori, később kandidátusi fokozatot. Dolgozott a Magyar Mezőgazda- sági Múzeumban, a Magyarságkutató Intézetben, 1990-től három éven keresztül a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Hivatalában tevékenykedett, ezután hat éven át a Teleki László Alapítvány Közép- Európa Intézetében dolgozott. Tanulmányaiban és könyveiben behatóan foglalkozott a szlovákiai magyarság történelmével és a lengyelmagyar történelmi kapcsolatokkal. Évtizedek óta kutatja Esterházy János munkásságát, a gróf boldoggá avatásának szorgalmazója. (k) Molnár Imre (Képarchívum) Szexizmus a filmiparban
