Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-23 / 169. szám, csütörtök

2$ | Állatfarm 2015. július • www.ujszo.com ÚJ SZÓ KERT ÉS UDVAR; Ismerjük meg a házi pulykát! A házi pulyka őse az Észak-Ame- ríkában még ma is megtalálható vadpulyka vagy mexikói pulyka, amit a Mexikó területén élt indián népek háziasítottak. Az indiánok már i. sz. 1000 táján tenyésztet­ték. Hozzánk a törökök hozták be a 16. században, és indiai tyúk­nak, indiai pávának nevezték. A pulyka erőteljes felépítésű, nagy testtömegű, tyúk­alkatú madár. A színes tollú egyedeken feltűnő a fényes tollazat. A vékony szálú fonalas tollal borított fejen és nyakon a bőr piros-kék színű, jelleg­zetes bibircses bőrhajtások­kal. Izgalmi állapotban ezek tágulni képesek, és haragos, mély színárnyalatúvá vál­nak. A csőr fölött, a homlok közelében található húsos kinövés a csombók (hom­lokszarv). A faj sajátossága a durva, szőrszerű ecsettoll a melltájék tollazata között, amely folyamatosan nő. A vadpulyka vadászatakor trófeának számít. DÜRCÉS, SÁTOROZÁS A kakas csüdjén 4-4,5 ein­es sarkantyú van. Dürgés- kor a farok 18 lekerekített tollát élő legyezővé, kerekké formázza. A bőr tollmozga­tó izmainak hatására a tol­lak felemelkednek, ezáltal a bakok (pulykakakas) a való­ságnál nagyobb termetűnek látszanak. A leszegett szár­nyak földet súroló, sátorozó tartása mellett jellegzetes pöfögő hangot hallatnak. A pulykafajra jellemző a sátorozás. Szemet gyönyör­ködtető látvány, amikor az alig néhány napos hímivarú pipék a szárnyukat a földig eresztik, pöffeszkednek, fejüket büszkén hátravonva tartják. Ez a magatartás rövid időn belül elcsende­sedik, de később, az ivar­érettség időszakában ismét jelentkezik. TOJÓK ÉS BAKOK A másodlagos ivarjelleg 10-12 hetes korban alakul ki, de ekkor még a pulyka nem ivarérett. A szülőpárok nőivarú utódai 16 hetes korban, a hímivarnak 24 he­tes korban válnak ivaréretté. Ezért ajánlatos a szülőpárokat mindig elkülönítetten nevel­ni. Hizlaláskor sem célszerű a két ivart 16 hetes kor után együtt tartani, ugyanis a tojók jelenléte ingerli a bakokat, s ez állandó vere­kedést és a tojók kikezdését idézi elő. Tenyészérettségüket 29-30 hetes korukban érik el. Az egyedi eltéréseket a tenyészidőszakra szinkro­nizálással lehet egy szintre hozni. A pulykafajra jellem­ző az ivari dimorfizmus (kétalakúság) is, ami a testtömegben és a színben jelentkezik leginkább. Ter­mészetes pároztatáskor - a nagy testtömegkülönbség miatt - magas a bak általi tiprási veszteség. Ennek kivédésére a mesterséges megtermékenyítést (insze- mináció) lehet alkalmazni. KOTLÁSÉSVEDLÉS A pulykatojó kotlását az idegrendszer (hipofízis) és a prolactin hormon mű­ködése váltja ki. Kotláskor szünetel a tojásrakás, meg­változik a tojó viselkedése, kialakul az anyai ösztön. A kotlás az amúgy is rövid tojástermelési idő miatt kedvezőtlen tulajdonság: a pulykakotlós feleslegesen eszi a takarmányt, foglalja a helyet a tojófészekben, zavarja a tojótársait, nyug­talanul viselkedik, gyakran összetöri a tojásokat. A vedlést a pajzsmirigy hormontermelése indítja meg, és több szakaszban zajlik. Háromhetes kor végére a pehely­tollak váltódnak le - ez a szűz- vedlés -, majd A napos pipe a kikelés után nagyon gyámoltalan. A tájékozódó képesség hiánya miatt ajánlatos a mozgáskörét egyméteres átmérőjű körben biztosí­tani. • Istálló, alom: a napos állatokat kitakarított és fertőtlenített istállóban fogadjuk. Alomnak jó nedvszívó képességű, szá­A kispulykák nevelése ráz, portól és penészgom­báktól mentes anyagot válasszunk (szalma, puha­faforgács), amelyet 5-10 cm vastagságban terítsünk szét. A nevelés első 3 napján az almot ajánlatos hullámpapírral letakarni, ezzel megakadályozzuk az alomevést. A felcsipegetett alom ugyanis jóllakottság érzetét kelti, az állatok kevesebbet esznek, és a pipe visszamarad a fejlő­désben. • Itatás: a telepítés nap­ján 10 órával a megérke­zésük előtt készítsünk az itatókba ivóvizet. Jó meg­oldás a kamillatea vagy a 3 %- os szőlőcukoroldat, kúpos önitatóban ada­golva. Naponta kétszer ajánlom cserélni az ivóvizet, és az itatókat is gyakran kell tisztítani. • Hőmérséklet: a fűtést egy nappal az érkezésük előtt ja­vaslom elindítani. A pipék hőszabályozó képessége fokozato­san alakul ki, s 30-35 napos korban válik teljessé. A nevelés első öt napján javasolt a 36 °C-os hőmérséklet, de a harma­dik hét végére 22 °C-ra csökkentjük. A napos pipék magatartása a me­legítő forrás alatt mutatja, hogy elegendő-e a hő­mérséklet. Kerülni kell a pipék kiszáradását okozó túlfűtést, de a megfázást kiváltó alacsony hőmér­sékletet vagy huzatot is. • Páratartalom: a nevelő­terem nedvességtartalma 60-66 %-os legyen (lo­csolással, szellőztetéssel, párásítókkal tudjuk biztosí­tani). A légkör levegőjének összetételét ventilátorral vagy gyakori szellőzte­téssel módosíthatjuk. Ke­rüljük el a páncélos alom kialakulását (ha a gyors száradás miatt megkér- gesedik a nedves alom), mert a pihenő állatok mel­lén, csüdízületén felfekvé­seket, sérüléseket, fekélyes elváltozásokat idéz elő. • Világítás: a világítási programot mindiga puly­ka életkorának és ivarának megfelelően alakítsuk. Az első napon javasolt a 24 órás, 45-50 lux fény­erősség, amit fokozatosan csökkentünk. Az ötödik naptól naponta 12 órán át, 30- 50 lux fényerőséggel világítunk, majd a későbbi­ekben a célnak megfelelő­en igazítjuk. • A csőr kurtítása: ez háromnapos korban java­solható - a beavatkozás a csőr felső káváját érinti, az ormyílás előtti orrháti du­dortól lefelé lmm- rel kell levágni. Az alsó káva végé­nek levágása is javasolt. A nyelv kurtítás közben nem sérülhet meg! A kurtítás helyességét ajánlatos a 6-14. élethét között ellen­őrizni, és szükség szerint korrekciót végezni. • Takarmányozás: a 4. hétig étvágy szerint (ad libitum) történjen, speciális pulykatakarmá­nyokkal, összhangban az állat biológiai igényével. Kezdetben az előindító (prestarter) tápot al­kalmazzuk, ugyanis az intenzív fehérjebevitel a csontos váz és az izomzat gyorsabb növekedését idézi elő. Segíti a kelés és a kitelepítés okozta stressz leküzdését is. Későbbi­ekben a starter (indító) tápokat adjuk nekik, majd fokozatosan áttérhetünk a nevelő, előkészítő és te- nyésztápokra, mindig 3-4 napos átmenettel a célnak megfelelően, (gj)

Next

/
Thumbnails
Contents