Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-23 / 169. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2015. július 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Rossz párttrikóban Elég egy pár perces videoklip indokként, és repül a főorvos MÓZES ■ > SZABOLCS v K is nyári abszurd. A trencséni kórház egyik főorvosát megkérdezik régi zenész barátai, hogy forgathatnának-e az intézetben egy videoklipet. Az orvos beleegyezik, majd pár héttel később mindezért kirúgják. Szlovákiában ennyi is elég a menesztéshez. Pedig a trencséni nőgyógyászatiszülészeti klinika, amelyről szó van, a főorvos vezetése alatt a legjobb ilyen jellegű intézménnyé vált, ám, mint már ezt megszokhattuk ebben az országban, sokszor nem a színvonal számít. Hanem a konnexió. A ki kit ismer, ki kinek a haverja, ki kinek az ellenfele elv. Peter Kaščák - ismerős lehet a név, erre még visszatérünk - nem tetszett a smeres minisztérium által beültetett igazgatónak, vagy valaki másnak a kormányzatban, a videoklip pedig megfelelő ürügyül szolgált az amúgy megbecsült szakember elbocsátására. A főorvos testvére, Michal Kaščák - szintén zenész -, a trencséni Pohoda fesztivál főszervezője gyakran kommentálja a hazai belpolitikai eseméMegszokhattuk: ebben az országban sokszor nem a színvonal számít. Hanem a konnexió. A ki kit ismer, ki kinek a haverja, ki kinek az ellenfele elv. nyékét is. Lehet, hogy a kirúgásnak ehhez is köze van, valaki a testvéren állhatott „bosszút”. Az ilyen döntések sajnos kódolva vannak a beteg egészségügyi rendszerbe. Kórházigazgatókjönnekmennek négyévente, kinevezéskor és visszahíváskor nem a szakértelem és az elért eredmény számít, hanem a párttrikó. A hűség. Aki pedig megfelelő egyenruhában masíroz be az igazgatói irodába, nem állhat ellen az őt eltartó, pozícióba emelő, ám ha kell, onnan ki is pöccentő kéznek. Nem haraphat bele. Csendben bólintania kell, mint ahogy most is történt - a helyzet pikantériája ugyanis, hogy a kórházigazgató az elbocsátott főorvos régi barátja. Ennek ellenére mégsem mondhatott nemet a minisztériumi ukázra. Máshol milliókat lophatnak, orvosi műhibákat véthetnek, látleletet hamisíthatnak, a főkolomposok maradnak a helyükön. Itt elég egy pár perces videoklip, és repül a főorvos. A kormányzat üzenete az egészségügyben dolgozóknak, ám nem csak nekik: nem mindegy, kinek a testvére a főorvos és milyen politikai nézetei vannak. Hiába vezeti jól a klinikát, nem az eredmények a mérvadók. Üdvözöljük Szlovákiában!- Figyelj, lehet, hogy inkábba Nemzetközi Valutaalaptól kellene kérnünk... (Peter Gossányi rajza) Moszkva minden hidat feléget FELEDY BOTOND i O roszország egyre több hidat éget fel maga mögött nyugati irányban. Az ukrajnai harcok miatti szankciók, a sorra felmondott egyezmények, a beszakadó rubel mind gyengíti a Kreml pozícióit. Mégis egyre radikálisabb lépésekre szánják el magukat a vezető orosz döntéshozók ahelyett, hogy újraindítanák a kooperációt. A rotterdami kikötőben egy 2011 óta tervezett orosz projektet múlt héten kénytelenek voltak felmondani: a Moszkvával szemben életbe léptetett uniós szankciók annyira megnehezítették a forráshoz jutást a nemzetközi pénzpiacon, hogy nem tudtak elegendő tőkét összegyűjteni. Az egyértelmű gazdasági nehézségek ellenére az oroszok nemcsak hadgyakorlatokkal és a titkosszolgálatokkal bőszítik a nyugati közvéleményt, hanem nemzetközi egyezmények felrúgásával is. A második világháború után egy sor európai intézményjött létre, például a stras- bourgi bíróságot is magába foglaló Európa Tanács. Ennek 47 tagállama van - egyebek mellett Oroszország is -, tehát közel kétszer annyi tagot számlál, mint az unió. A héten újra több orosz politikus vetette fel, hogy az Európa Tanácsot akár bíróságostul otthagynák. Hivatalos indoklás szerint nem fér össze az orosz alkotmánnyal a nemzetközi szerződés. Igaz, ez évtizedekig nem volt gond. A valódi ok, hogy ez a fórum kötelezte nemrég majdnem kétmilliárd eurós kártérítés megfizetésére az orosz államot a Jukosz-ügyben. Júniusban két orosz parlamenti képviselő indítványozta, hogy vizsgálja felül az orosz főügyészség, vajon a balti államok függetlenségét elismerő egykori szovjet nyilatkozat érvényes és jogszerű volt-e. Mondani sem kell, hogy ez a jelenlegi feszült helyzetben nagy adag olaj a tűzre. Korábban a Szovjetunió felbomlását rögzítő dokumentumot - amelyet Borisz Jelcin írt alá - kérdőjelezték meg búóság előtt. Nemrég a Krím hruscsovi elajándékozását is érvénytelenítették visszamenőlegesen. Miért éri meg ezt a sok konfliktust táplálnia Oroszországnak? Gazdasága önállóan nem fenntartható, ezt pedig a Kremlben is tudják. Mégis, az ukrán válságban olyan helyzetbe hozta magát Putyin, amelyből nehezen tud arcvesztés nélkül visszalépni. Mivel most közvetlen környezetének tagjait tiltják ki - és az ő számláikat fenyegetik befagyasztással -, az elnökre gyakorolt nyomás idővel változhat. A kockázat ebben az esetben az, hogy Oroszország atomhatalom. Nem játszhat rulettet, mert azzal a fél világ veszélybe kerülhet. Ceruzavonások egy főhajtáshoz KOCURLÁSZLÓ . A szlovák miniszterelnök-helyettes fejet hajtott a kitelepített felvidéki magyarok emlékműve előtt. Ha ilyen hírt olvasnék, valószínűleg elsőként azon kezdenék gondolkodni, Robert Fico kormányfőtől melyik helyettese kapta ezt a kényelmetlen feladatot, Ľubomú Vážny, Robert Kaliňák, Peter Kažimú vagy Múoslav Lajčák. Talán még ez utóbbiról tudjuk leginkább elképzelni, a sima szájú diplomata „szolgálati mosolyával” valószínűleg még ez is menne, ha a hon érdeke úgy kívánná. De „természetesen” nálunk nincs ilyen hú. Az eset a szomszédos Csehországban történt,,köteles” felzúdulást váltva ki. Pavel Bélobrádek, a cseh kereszténydemokraták vezetője, egyben miniszterelnök-helyettes Németországban járva a szudétanémetek szervezetének székházába is ellátogatott. Nyugati szomszédunknál már ez is ok lehetne egy jó kis felzúdulásra, főleg így, uborkaszezonban. De Bélobrádek még ennél is tovább ment, megkoszorúzta a kitelepítettek emlékművét. Hazatérve aztán gyorsan le kellett szögezni, a gesztust a KDU-ČSL elnökeként és keresztény emberként tette. Tehát nem miniszterelnök-helyettesként. Azaz: a koszorú elhelyezése nem kormányzati gesztus volt. Az azért már sok lenne... Mindenesetre Bélobrádeknek így is sikerült kifejezésre juttatnia, hogy ő egy felvilágosult, toleráns ember, még ha nem is miniszterelnök-helyettesként. De hosszú távon reménykedésre ad okot, hogy a cseh kabinetben ilyen emberek is ülnek. A szudétakérdés nem azt jelenti 2015-ben, mint 1945-ben. A hivatalos cseh álláspont az, hogy az adott történelmi kor kontextusában kell szemlélni. Ennek szemernyi igazságmagva van, mert mindent az adott kor történelmi kontextusában kell szemlélni. Ez azonban hárommillió ember- csak, hogy könnyebben el tudjuk képzelni: ez több, mint a mai Szlovákia lakosságának a fele - kitelepítésére, a közben őket ért erőszakcselekményekre, tömeggyilkosságokra nem ad felmentést. Húsz János megégeté- séért két pápa is bocsánatot kért, pedig 1415 történelmi kontextusában szemlélve a máglyahalál olyan természetes volt, múlt napjainkban a széles sávú internet. Bélobrádek gesztusa bizakodásra ad okot. Tíz éve ugyanis ez még elképzelhetetlen lett volna. Nem volt olyan jelentős esemény, ezért valószínűleg kevesen emlékeznek rá, de 2005 májusában a cseh miniszterelnök és házelnök jelenlétében avattak szobrot Prágában Edvard Benešnek. Edmund Stoiber akkori bajor miniszterelnök a Beneš-dekrétumokat Európa nyílt sebeinek, a szoborállítást pedig provokációnak nevezte. Azóta eltelt tíz év, és lám, cseh kormánytisztviselő, akarom mondani, magánember helyezett el koszorút a kitelepítettek emlékművénél. A cseheknek gazdasági vesztenivalójuk nincs, miután a kitelepített szudétanémetek korábban már lemondtak vagyoni követeléseikről - nem biztos persze, hogy ezt jól tették, így a vita tárgya elvi szintű probléma, amelyben közös nevezőre jutni gyakran nehezebb, mint ha gazdasági kérdés lenne. Azok, akik a kitelepítések szenvedő alanyai voltak, tudják, hogy a háború utáni „rendezés” ezen lépése igazságtalanság volt. Ha az akkori elkövetők utódai is belátnák ugyanezt, attól Közép-Európa egy kicsit jobb hely lehetne. Bélobrádek gesztusa azt a reményt kelti, mindez nem teljesen lehetetlen. FIGYELŐ Nem kérnek Gérard Depardieu-ből Felkerült az ukrán kulturális minisztérium által készített, nemkívánatos személyek nevét tartalmazó feketelistára Gérard Depar- dieu francia színész - írta az Ouest-France francia lap. Vja- cseszlav Kúilenko, az ukrán kulturális minisztérium vezetője közölte, valóban létezik egy lista, amelyen az orosz kulturális közéletben tevékenykedő 117 orosz neve szerepel, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Ukrajnára nézve. Ezen a 2013 óta orosz állampolgársággal is rendelkező francia színész is rajta van -mondta Kirilenko. A francia lap úgy tudja, hogy Depardieu filmjeit is betiltották, de Kirilenko ezt cáfolta. Mint mondta: a filmeket, amelyekben Depardieu szerepel, nem tiltották be, és nem is fogják. A Vlagyimir Putyin orosz elnökről többször is pozitívan nyilatkozó Depardieu nem az egyetlen ismert külföldi, akit nem szívesen látnak Ukrajnában. Feltételezések szerint a francia színész mellett Emir Kusturica szerb, Steven Seagal és Oliver Stone amerikai filmrendező neve is a listán szerepel. (MTI) Az ENSZ-hez fordult az amerikai napilap A The Washington Post amerikai napilap tegnap az ENSZ-hez fordult segítségért az Iránban „önkényesen és törvényellenesen” fogva tartott riporterének kiszabadítása érdekében. A beadványban felrótták a perzsa állam hatóságainak, hogy hónapokon át vádemelés nélkül tartották fogva Jason Reza- iant, aki a kimerítő kihallgatások és fogva tartásának mostoha körülményei ellenére sem kapott megfelelő orvosi ellátást. „Az ügy minden aspektusa - Rezaian bebörtönzése, tárgyalása és fogva tartása - az emberi j ogok gyalázatos megsértése” - közölte Martin Baron, az újság főszerkesztője. John Kerry amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az Iránban fogva tartott amerikaiak szabadon bocsátásának kérdését az úáni atomprogramról szóló nagyhatalmi tárgyalásokon műiden nap felvetették. Barack Obama elnök pedig kedden ismételten az amerikai rabok elengedését sürgette. Rezaiant egy éve vették őrizetbe, hosszabb ideje raboskodik Iránban, mint korábban bármely másik nyugati újságúó. (MTI)
