Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-23 / 169. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2015. július 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Rossz párttrikóban Elég egy pár perces videoklip indokként, és repül a főorvos MÓZES ■ > SZABOLCS v K is nyári abszurd. A trencséni kórház egyik főorvosát meg­kérdezik régi zenész barátai, hogy forgathatnának-e az intézetben egy videoklipet. Az orvos beleegyezik, majd pár héttel később mindezért kirúgják. Szlovákiában ennyi is elég a menesztéshez. Pedig a trencséni nőgyógyászati­szülészeti klinika, amelyről szó van, a főorvos vezetése alatt a legjobb ilyen jellegű intézménnyé vált, ám, mint már ezt megszokhattuk ebben az országban, sokszor nem a színvo­nal számít. Hanem a konnexió. A ki kit ismer, ki kinek a haverja, ki kinek az ellenfele elv. Peter Kaščák - is­merős lehet a név, erre még visszaté­rünk - nem tetszett a smeres minisz­térium által beültetett igazgatónak, vagy valaki másnak a kormányzat­ban, a videoklip pedig megfelelő ürügyül szolgált az amúgy megbe­csült szakember elbocsátására. A fő­orvos testvére, Michal Kaščák - szintén zenész -, a trencséni Pohoda fesztivál főszervezője gyakran kom­mentálja a hazai belpolitikai esemé­Megszokhattuk: ebben az országban sokszor nem a színvonal számít. Hanem a konnexió. A ki kit ismer, ki kinek a haverja, ki kinek az ellenfele elv. nyékét is. Lehet, hogy a kirúgásnak ehhez is köze van, valaki a testvéren állhatott „bosszút”. Az ilyen döntések sajnos kódolva vannak a beteg egészségügyi rend­szerbe. Kórházigazgatókjönnek­mennek négyévente, kinevezéskor és visszahíváskor nem a szakértelem és az elért eredmény számít, hanem a párttrikó. A hűség. Aki pedig meg­felelő egyenruhában masíroz be az igazgatói irodába, nem állhat ellen az őt eltartó, pozícióba emelő, ám ha kell, onnan ki is pöccentő kéznek. Nem haraphat bele. Csendben bólin­tania kell, mint ahogy most is történt - a helyzet pikantériája ugyanis, hogy a kórházigazgató az elbocsátott főorvos régi barátja. Ennek ellenére mégsem mondhatott nemet a mi­nisztériumi ukázra. Máshol milliókat lophatnak, orvosi műhibákat véthetnek, látleletet ha­misíthatnak, a főkolomposok ma­radnak a helyükön. Itt elég egy pár perces videoklip, és repül a főorvos. A kormányzat üzenete az egészség­ügyben dolgozóknak, ám nem csak nekik: nem mindegy, kinek a testvére a főorvos és milyen politikai nézetei vannak. Hiába vezeti jól a klinikát, nem az eredmények a mérvadók. Üdvözöljük Szlovákiában!- Figyelj, lehet, hogy inkábba Nemzetközi Valutaalaptól kellene kérnünk... (Peter Gossányi rajza) Moszkva minden hidat feléget FELEDY BOTOND i O roszország egyre több hidat éget fel maga mö­gött nyugati irányban. Az ukrajnai harcok mi­atti szankciók, a sorra felmondott egyezmények, a beszakadó rubel mind gyengíti a Kreml pozícióit. Mégis egyre radikálisabb lépésekre szánják el magukat a vezető orosz döntéshozók ahelyett, hogy újrain­dítanák a kooperációt. A rotterdami kikötőben egy 2011 óta tervezett orosz projektet múlt héten kénytelenek voltak felmondani: a Moszkvával szemben életbe léptetett uniós szankciók annyira megnehezí­tették a forráshoz jutást a nemzetközi pénzpiacon, hogy nem tudtak ele­gendő tőkét összegyűjteni. Az egyértelmű gazdasági nehézsé­gek ellenére az oroszok nemcsak hadgyakorlatokkal és a titkosszolgá­latokkal bőszítik a nyugati közvéle­ményt, hanem nemzetközi egyez­mények felrúgásával is. A második világháború után egy sor európai in­tézményjött létre, például a stras- bourgi bíróságot is magába foglaló Európa Tanács. Ennek 47 tagállama van - egyebek mellett Oroszország is -, tehát közel kétszer annyi tagot számlál, mint az unió. A héten újra több orosz politikus vetette fel, hogy az Európa Tanácsot akár bíróságostul otthagynák. Hivatalos indoklás sze­rint nem fér össze az orosz alkot­mánnyal a nemzetközi szerződés. Igaz, ez évtizedekig nem volt gond. A valódi ok, hogy ez a fórum köte­lezte nemrég majdnem kétmilliárd eurós kártérítés megfizetésére az orosz államot a Jukosz-ügyben. Júniusban két orosz parlamenti kép­viselő indítványozta, hogy vizsgálja felül az orosz főügyészség, vajon a balti államok függetlenségét elisme­rő egykori szovjet nyilatkozat érvé­nyes és jogszerű volt-e. Mondani sem kell, hogy ez a jelenlegi feszült helyzetben nagy adag olaj a tűzre. Korábban a Szovjetunió felbomlását rögzítő dokumentumot - amelyet Borisz Jelcin írt alá - kérdőjelezték meg búóság előtt. Nemrég a Krím hruscsovi elajándékozását is érvény­telenítették visszamenőlegesen. Miért éri meg ezt a sok konfliktust táplálnia Oroszországnak? Gazdasá­ga önállóan nem fenntartható, ezt pedig a Kremlben is tudják. Mégis, az ukrán válságban olyan helyzetbe hozta magát Putyin, amelyből nehe­zen tud arcvesztés nélkül visszalépni. Mivel most közvetlen környezetének tagjait tiltják ki - és az ő számláikat fenyegetik befagyasztással -, az el­nökre gyakorolt nyomás idővel vál­tozhat. A kockázat ebben az esetben az, hogy Oroszország atomhatalom. Nem játszhat rulettet, mert azzal a fél világ veszélybe kerülhet. Ceruzavonások egy főhajtáshoz KOCURLÁSZLÓ . A szlovák miniszterelnök-helyettes fejet hajtott a kitelepített felvidéki magyarok emlékműve előtt. Ha ilyen hírt olvasnék, valószínűleg elsőként azon kezdenék gondolkodni, Robert Fico kormányfőtől melyik helyettese kapta ezt a kényelmetlen feladatot, Ľubomú Vážny, Robert Kaliňák, Peter Kažimú vagy Múoslav Lajčák. Talán még ez utóbbiról tudjuk leginkább elképzelni, a sima szájú diplomata „szolgálati mosolyával” valószínűleg még ez is menne, ha a hon érdeke úgy kívánná. De „természetesen” nálunk nincs ilyen hú. Az eset a szomszédos Csehországban történt,,köteles” felzúdulást váltva ki. Pavel Bélobrádek, a cseh kereszténydemokraták vezetője, egyben miniszterelnök-helyettes Németországban járva a szudétanémetek szer­vezetének székházába is ellátogatott. Nyugati szomszédunknál már ez is ok lehetne egy jó kis felzúdulásra, főleg így, uborkaszezonban. De Bélobrádek még ennél is tovább ment, megkoszorúzta a kitelepítettek emlékművét. Hazatérve aztán gyorsan le kellett szögezni, a gesztust a KDU-ČSL elnökeként és keresztény emberként tette. Tehát nem miniszterelnök-helyettesként. Azaz: a koszorú elhelyezése nem kor­mányzati gesztus volt. Az azért már sok lenne... Mindenesetre Bélobrádeknek így is sikerült kifejezésre juttatnia, hogy ő egy felvilágo­sult, toleráns ember, még ha nem is miniszterelnök-helyettesként. De hosszú távon reménykedésre ad okot, hogy a cseh kabinetben ilyen em­berek is ülnek. A szudétakérdés nem azt jelenti 2015-ben, mint 1945-ben. A hivatalos cseh álláspont az, hogy az adott történelmi kor kontextusában kell szem­lélni. Ennek szemernyi igazságmagva van, mert mindent az adott kor tör­ténelmi kontextusában kell szemlélni. Ez azonban hárommillió ember- csak, hogy könnyebben el tudjuk képzelni: ez több, mint a mai Szlovákia lakosságának a fele - kitelepítésére, a közben őket ért erőszakcselekmé­nyekre, tömeggyilkosságokra nem ad felmentést. Húsz János megégeté- séért két pápa is bocsánatot kért, pedig 1415 történelmi kontextusában szemlélve a máglyahalál olyan természetes volt, múlt napjainkban a széles sávú internet. Bélobrádek gesztusa bizakodásra ad okot. Tíz éve ugyanis ez még elkép­zelhetetlen lett volna. Nem volt olyan jelentős esemény, ezért valószínűleg kevesen emlékeznek rá, de 2005 májusában a cseh miniszterelnök és ház­elnök jelenlétében avattak szobrot Prágában Edvard Benešnek. Edmund Stoiber akkori bajor miniszterelnök a Beneš-dekrétumokat Európa nyílt sebeinek, a szoborállítást pedig provokációnak nevezte. Azóta eltelt tíz év, és lám, cseh kormánytisztviselő, akarom mondani, magánember helyezett el koszorút a kitelepítettek emlékművénél. A cseheknek gazdasági vesz­tenivalójuk nincs, miután a kitelepített szudétanémetek korábban már le­mondtak vagyoni követeléseikről - nem biztos persze, hogy ezt jól tették, így a vita tárgya elvi szintű probléma, amelyben közös nevezőre jutni gyakran nehezebb, mint ha gazdasági kérdés lenne. Azok, akik a kitelepí­tések szenvedő alanyai voltak, tudják, hogy a háború utáni „rendezés” ezen lépése igazságtalanság volt. Ha az akkori elkövetők utódai is belátnák ugyanezt, attól Közép-Európa egy kicsit jobb hely lehetne. Bélobrádek gesztusa azt a reményt kelti, mindez nem teljesen lehetetlen. FIGYELŐ Nem kérnek Gérard Depardieu-ből Felkerült az ukrán kulturális mi­nisztérium által készített, nemkí­vánatos személyek nevét tartal­mazó feketelistára Gérard Depar- dieu francia színész - írta az Ouest-France francia lap. Vja- cseszlav Kúilenko, az ukrán kul­turális minisztérium vezetője kö­zölte, valóban létezik egy lista, amelyen az orosz kulturális köz­életben tevékenykedő 117 orosz neve szerepel, akik nemzetbiz­tonsági kockázatot jelentenek Ukrajnára nézve. Ezen a 2013 óta orosz állampolgársággal is ren­delkező francia színész is rajta van -mondta Kirilenko. A francia lap úgy tudja, hogy Depardieu filmjeit is betiltották, de Kirilenko ezt cá­folta. Mint mondta: a filmeket, amelyekben Depardieu szerepel, nem tiltották be, és nem is fogják. A Vlagyimir Putyin orosz elnökről többször is pozitívan nyilatkozó Depardieu nem az egyetlen ismert külföldi, akit nem szívesen látnak Ukrajnában. Feltételezések szerint a francia színész mellett Emir Kusturica szerb, Steven Seagal és Oliver Stone amerikai filmrende­ző neve is a listán szerepel. (MTI) Az ENSZ-hez fordult az amerikai napilap A The Washington Post amerikai napilap tegnap az ENSZ-hez for­dult segítségért az Iránban „önké­nyesen és törvényellenesen” fogva tartott riporterének kiszabadítása érdekében. A beadványban felrót­ták a perzsa állam hatóságainak, hogy hónapokon át vádemelés nélkül tartották fogva Jason Reza- iant, aki a kimerítő kihallgatások és fogva tartásának mostoha kö­rülményei ellenére sem kapott megfelelő orvosi ellátást. „Az ügy minden aspektusa - Rezaian be­börtönzése, tárgyalása és fogva tartása - az emberi j ogok gyaláza­tos megsértése” - közölte Martin Baron, az újság főszerkesztője. John Kerry amerikai külügymi­niszter korábban azt mondta, hogy az Iránban fogva tartott amerikaiak szabadon bocsátásának kérdését az úáni atomprogramról szóló nagy­hatalmi tárgyalásokon műiden nap felvetették. Barack Obama elnök pedig kedden ismételten az ameri­kai rabok elengedését sürgette. Rezaiant egy éve vették őrizetbe, hosszabb ideje raboskodik Irán­ban, mint korábban bármely másik nyugati újságúó. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents