Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-21 / 167. szám, kedd

SZINFOLK ■ 2015. JULIUS 21. www.ujszo.com 111 zongoraverseny (1945) 17 ütem híján elkészül; William Primrose hegedűművész megrendelésére a Brácsaverseny (1945) ugyan csak a vázlatig jut el, de később Serly Ti­bor kidolgozza, hangszereli és vé­gül 1949. december 2-án Primrose közreműködésével a Minneapolisi Szimfonikus Zenekar Doráti Antal vezényletével megtartja az ősbemu­tatót. Bartók minden viszontagság ellenére folyamatosan alkotott. A „fausti” kultúra kihívásaira egyéni hangnemű, intuitív vála­szai vannak, amelyek élete végéig meghatározzák világlátását, érték­rendjét és identitását. A népzene karaktere és levegője a szabadság tipikusan bartóki filozófiájához ve­zet (bár élete végéig tagadta, hogy neki bármiféle filozófiája lenne). Az időleges, pillanatnyi elkesere­dettség állapotában tett kijelen­tései pedig Magyarországon sem voltak ritkák. Lehetséges, hogy a túlélés állapotában Bartókot sok­kolta az 1940-es évek Amerikája? Sándor György szerint Bartóknak „nem volt könnyű élete, de nem utálta Amerikát. Ha valami nem sikerül, mindenki depressziós lesz. Bartóknak az első két évben voltak sikeres koncertjei, aztán egyre ke­vesebb. Nagy volt a konkurencia, mert akkor Amerika volt a zse­nik menhelye... .Rahmanyinov, Sztravinszkij, Horovitz, ők mind itt koncerteztek, kellett a pódium másoknak is... A felhőkarcolók­ban is emberek laknak, és ez őt soha nem zavarta. Az életmód idegen volt tőle, de az amerikai de­mokrácia eszméje és az itteni sza­badság vonzotta. Csak akkor akart hazamenni, ha Magyarországon is demokrácia és szabadság lesz. Ad­dig nem. De ezt már nem tudta megvárni.” Bartóknak nem volt elég ideje ah­hoz, hogy valóban megélje Ame­rikát. New York csakúgy, mint Amerika, egy rejtélyes nagy gon­dolat, aminek a kihívásaira mi, a világ minden tájáról érkező jövevé­nyek, az önmegvalósításaink révén tudjuk megfogalmazni saját Ame- rika-gondolatainkat és Amerika- értelmezéseinket. Külön-külön. Az E pluribus unum (sokból egy) társadalmi lét pulzusán pedig a legkülönfélébb értékrendek együt­tes lüktetése tapintható ki. Ennek a világnak is sajátos levegője és karaktere van, akárcsak a paraszt­zene világának. Életérzéssé kell válnia. Ez a megismerési folyamat nem akadálya, hanem az éltetője a bartóki önmegvalósítás eszméjé­nek. Bartóknak ezt tudnia kellett 1940-ben. És tudta is. Amiről nem tudott, az a testében lappan­gó halálos betegsége volt már az érkezésekor. A halál szorításában életereje egyre reménytelenebből vergődött, ami világszemléletét is befolyásolta. W m T A Harlem folyón %/ innen és túl ■A. * • 1941 tavaszán a zajos Forest Hills negyedből Bartókék a 3242 Cambridge Avenue cím alat­ti családi házba költöznek Bronx városrész Riverdale negyedében. Béla fiának Budapestre május 7-én írja: „Ez 3 lakásos családi ház, mi a közepén lakunk, az alsó és felső la­kók csendesek, az egész vidék kert­város, nyugalmas, egy nagyon szép sziklás-fás-pázsitos park mellett (olyan Rózsadomb féle). 850 mé­ternyire van a földalatti állomástól, dombon, 19 perc onnan a Colum­bia állomásig. Van 5 szép szobánk, 1 szobaszerű zárt verandánk (eb­ben van a két zongora)...” A leírás ma is pontosan illik, a környékre, a parkra, a házra. Ez az a ház, ahol RECISTRAT10N CARD—(Mén bon« « ater Apii S, 1S7T ud a « M« Fdmsr íj. IRT) «***«• »'•*“* ľ1 TS* íb“V°PfÉ^rt JÍEír ~| OKI IKK MMHKK D JJ>J y /7 ...... n me ruwre <>* k»:.hii>k.n<e «íven Yjn the um; aiuWf: will determine un-u. Vijuid // Jl MMJM TION; UNE Z «*' Rt&UJTKATmN tKBTIUCATE WILL BE lUENTK.tLj v *. MAIID*« 7. Namc Aw'K«t«r I'ciook XVno Wiu, Al*a» Kn»w Yoiit Apútim Ai.«t„ a.4‘,'^uxí (L Name Jiű.lu.m.Av.x n UmiJ.tjR >.» ... »____ « í'tju nr EtmormvTRmvtd j.......... " "' ■ J ' ~ F 1 1 r~ I Xriwt Tb.at I IUts Vuuuv Ax»w*«s »xu Th»t Thii f ~ fj n.».S.F»ml <•-««»• ---__________________________ a Columbia Egyetem szomszéd­ságában terül el. New York város Manhattan-centrikus. Ezért Bronx a Harlem folyón túl van, Manhat­tan a folyón innen. A Harlem folyó térképen bejelölt valós s egyben jelképes határvonal is - a komponáló Bartók zenei világa és Harlem éjjeli klubjainak sajátosan ihletett légköre, hatal­mas báltermeinek lüktető zene és táncvilága között. Ez a határvonal, akárcsak a Duna, elválaszt s egy­ben összeköt értékrendeket, etni­kai csoportokat, kultúrákat, világ­nézeteket. Harlemből szemlélve a világ nem egészen ugyannak lát­szik, mint Riverdale-ből! Vajon érzékelte-e Bartók ezt? Meghallot- ta-e az „elefántcsont toronyban” a pár percnyire lévő klubokból kihallatszó „swinging jazz” hang­jait s az 1940-es évek leghódítóbb swing táncstílusának - „jitterbug dance” - ritmusát? Szeretném hin­ni, hogy igen. Bartók 1941 márciusától 1943 de­cemberéig adjunktusként a zene­tanszéken dolgozik. Milman Parry professzor 1933-35-ben rögzített szerb és horvát népzenei gyűjté­sének lejegyezése, rendszerezése és kiadásra való előkészítése a feladat. 1941-ben az egyetem közel 700 al­kalmazottja már a Manhattan Pro- ject keretén belül az atombomba fejlesztésén dolgozik. Vajon tudja-e Bartók, hogy köztük van Szilárd Leó is, aki Enrico Fermivel a Pupin Hall 7. emeletén a fizika és asztro­nómia tanszéken dolgozik csakúgy mint Teller Ede is, aki gyakran megfordul ill. előad itt? Találkozott velük? Vagy inkább még az alkal­mat is kerülte a pacifista Bartók? Sosem fogjuk megtudni. A Columbia Egyetem az alma materem - 1995-2005 között tíz évet töltöttem itt mint diák majd pedig mint tanár - s ennek révén fontos időszaka ez az én Bartók-fel- fedezéseimnek. A Buder Könyvtár archívuma 1940-1943 időszakból 16 különböző témájú Bartók-leve- lezést őriz valamint Reiner Frigyes, világhíres karmester Columbia Egyetemnek ajándékozott hagya­tékában néhány értékes Bartók- dokumentumot. Ezek a munka- szerződésével, díszdoktorátussal, vízumgondokkal valamint Péter fia Amerikába jövetelével kapcso­latosak. A háborús események súlyosan érintik Bartókot. 1941. december 7-én vasárnap Japán bejelentés nél­kül megtámadja Amerikát - Pearl Harbor. December 11-én csütör­tökön Magyarország megszünteti diplomáciai kapcsolatait az Egye­sült Államokkal; Németország és Amerika kölcsönösen hadat üzennek egymásnak. Megszűnik a postai levelezés lehetősége Ma­gyarországra is. Bartók hivatalos amerikai státusa „alien enemy”... idegen ellenség. Mindez rányomja bélyegét New York karácsonyi han­gulatára is. Amerika belépett a II. világháborúba. V T „Ha én keresztet vetnék, azt mondanám.. 0 Manhattanból visz a vonat Hartsdale felé a Ferncliff te­metőbe. Bartók sírjához megyek. Március 30-a van, húsvét ünne­pe, 4 nappal Bartók születésnapja után, 2013. A félórás utazás alatt filmszerűen peregnek, villának fel mindenféle események, gondola­tok az emlékezetemben. 1943 tavasza. Bartók egészségi állapota súlyossá válik, a Harvard Egyetemen a harmadik recital- előadása után a vállalt előadás-so­rozatot megszakítja (sohasem fe­jezi már be) a Mahattan-i Mount Sinai kórházban kezelik. Dr. Bernhard S. Oppenheimer, az el­ismert New York-i orvos március­ban meglátogatja bronxi lakásán a súlyosan beteg Bartókot. Március 28-án írt levelében az orvos bosz- szankodva tudatja a Harvard Egye­tem zenetudományi tanszékének vezetőjével, A. Tillmann Merritt professzorral (aki saját pénzéből fedezi Bartók orvosi kezelését), hogy páciense most engedte meg legelőször mióta Amerikában van, hogy megröntgenezzék. Diagnó­zis: tüdőbetegség és másodfokú polycythemia (leukémia egyik fajtája) sajátos szövődményei. Hat hét után ismét Bartók régi buda­pesti de már New York-ban élő há­ziorvosa, Holló Gyula felügyelete alá kerül. Májusban Szigeti József Amerikában élő hegedűművész, Bartók közeli barátja felhívással fordul a művészetpátolókhoz Bar­tók anyagi megsegítése érdekében. Válaszként Serge Koussevitzky, Ye- hudi Menuhin felkéréssel fordul­nak Bartókhoz zeneművek kom­ponálására, ez az adományozás egyik lehetséges legitim módja. Bartók egykori tanítványa, Ba­logh Ernő, az Amerikai Zeneszer­zők Társaságához (The American Society of Composers, Authors and Publishers - ASCAP) fordul, ettől kezdve az ASCAP fedezi Bartókék valamennyi lényeges kiadását (lakbér, szanatóriumok, orvosi kezelés). Bartók egyre reményvesztettebbé válik, de rendületlenül kompo­nál odahaza, szanatóriumokban, kórházakban. Dr. Edgar Mayer, Bartók másik New York-i keze­lőorvosa egy alkalommal szokat­lanul nyugtalannak látja Bartókot az orvosi rendelő várótermében s kérdésére, hogy mi a gond, Bar­tók aggódva válaszolja, hogy út­közben valahol elhagyta az ébenfa füldugóit és most nem tud dol­gozni míg várakozik. Dr. Mayer leakasztja a sztetoszkópot a nya­kából és odaadja Bartóknak, hogy használja fuldugóként. „Ennél hatékonyabb gyógykezelést még életemben nem kaptam” - vála­szolja Bartók majd elővesz zsebé­ből egy kis füzetet és komponálni kezd sztetoszkóppal a fülén. 1945 tavasza. Márciusban tüdő- gyulladást kap, a lábadozó beteg a 64. születésnapjára rendezett szűk baráti körű ünneplésre gya­log megy, merthogy ő soha seho­va nem megy taxival. A nyarat a New York-i Saranac Lake-n tölti feleségével. Augusztus végén visz- szatérnek Manhattanbe, szeptem­ber 22-én szombaton életveszélyes állapotban van, kórházba viszik. „Az 57. utcában a West 309-ben lakott. Ott voltam a lakásban, ami­kor a Westside Hospitalba vitték. Nagyon szomorú nap volt. A fe­lesége dermedten állt, nem tudott mozdulni. A fia csomagolt.Amíg élt, dolgozott. Igen, tudta [hogy meg fog halni]. AIII. Zongoraver­seny partitúrájának aljára odaírta, hogy „vége”. Ez nem a darabra vo­natkozott. Nagyon megrázó volt. Szeptember 26-án meghalt. A te­metésén tízen voltunk összesen. A felesége, a fia, az ügyvédje: dr. Bá­tor a nejével, Serley Tibor zeneszer­ző barátja a feleségével, Paul Henry Lang zenetudós, aztán Kecskeméti Pál és felesége, akik ugyanabban a házban laktak, és én” - meséli Sán­dor György. A temető mellett kanyargó útszéli árok mentén, a Szent Péter par­cella 470. számú sírjához érek. Ez Bartók sírja. A fölé hajló termetes fák rügyező ágai közt madarak koncerteznek, az észak-karolinai szanatórium ablaka alatti mada­rak dalait s az azokat lejegyző Bar­tók lelkületét idézik meg, a III. zongoraverseny lassú tételének madárdallamát hallom miközben az elköszönő téli évszak hordalé­kától tisztítom a fűben megbúvó bronz emléklapot. Húsvét ideje van - a tavasz eljöve­tele, a természet feltámadása. Élet s halál ünnepének emlékezete. Sír­jától 10-15 lépésnyire az útmenti árok parton feltűnik Bartók a hét- mérföldes csizmáiban, bottal a ke­zében. Elnézem, ahogy ballag tova, s látom, hogy komótosan eltűnik ott, ahol az út az ég horizontjával találkozik. Keresztet vetek, ahogy egykor kívánta: „Ha én keresztet vernék, azt mondanám »a Termé­szetnek, a Művészetnek, a Tudo­mánynak nevében«”, így legyen. Hodek Mária legtovább élt (1941 —44) amerikai évei idején, s ahonnan egyre többet volt távol különböző szanatóriu­mokban. New York város emlék­helyként tartja számon e házat, bár ennek semmi jelét nem találja az épületen az idelátogató. A 231. utcai metrómegálló nem csak naponta látta Bartókot utazni az egyetemre. Színhelye ez a vélet­len nagy találkozásnak is Péter fiá­val, aki 1942. április 18-án érkezik Lisszabonból a Lobito nevű hajón Philadelphiába, majd vonaton New York-ba. Szószerint egymásba botlik apa és 17 éves fia, mind­kettőjük legnagyobb örömére. A háborús viszonyok miatt ugyanis a postai levelezés lehetetlen, s ennek következtében Bartókék nem tud­ták, hogy pontosan mikor érkezik meg fiuk. Az örömben üröm is van - ugyan­ebben a hónapban újabb betegségi tünetekre panaszkodik Bartók: állandó hőemelkedés, általános gyengeség, levertség. Április 27- én hivatalosan leadja Bela Vietor John Bartók néven a regisztrációs kártyáját - World War II Draft Registration Cards - az idős fér­fiakat is nyilvántartásba veszi az amerikai kormány a katonai beso- rozás adminisztratív szabályainak megfelelően. A 231. utcai megállótól Man­hattan felé a Harlem folyó feletti hídon át a metró végigkígyózik a Feketék Mekkáján, a híres Harlem városnegyeden, ami közvedenül •taesSEgr* LET OR MANFEST OF AUEN PASSENCERS TOR TVE tHTED Pasukra wtfof fw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents