Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-21 / 167. szám, kedd
www.ujszo.com | 2015. július 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Nem egységes az unió A görög problémák ismét felszínre bukkanhatnak MTI-HÁTTÉR A beláthatatlan káosz elkerülése érdekében az eurózóna tagországai maratoni tárgyalásokon kötöttek nemrég egy olyan kompromisszumot, amellyel az Európai Unióban senki sem elégedett. A görög adósságválság rávilágított az eurózóna országai közötti, egyre mélyülő ellentétekre, amelyek az EU legambiciózusabb projektje, a monetáris unió felbomlásához vezethetnek, ha nem kezelik azokat hamarosan - vélte elemzésében a Reuters brit hírügynökség. Kormány- és államfők, pénzügy- miniszterek hetekig tartó, éjszakába nyúló rendkívüli tárgyalásai olyan törékeny megállapodáshoz vezettek, amely a görög gazdaságba aktívan beavatkozó felügyelettel gyakorlatilag Brüsszel „fennhatósága” alá helyezte a dél-európai országot. A Reuters szerint a görög adósságválság problémái augusztus végén vagy szeptemberben ismét felszínre bukkanhatnak, amikor is a három évre szóló mentőcsomag részletes tárgyalásait le kell zárni. Elképzelhető, hogy addigra a görög gazdaság még súlyosabb recesszióba süllyed, és az is, hogy előrehozott választásokat írnak ki. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a mentőcsomag elfogadása előtt közzéteszi a görög adósságról szóló újabb elemzését, amely valószínűleg azt mutatja meg, hogy csupán az adósság egy részének elengedése vagy bizonyos hitelek azonnali leírása teheti fenntarthatóvá az ország adósságállományát. Az elemzés szerzője úgy vélte, ha a görög adósságválság lenne az eurózóna egyetlen problémája, könnyebb lenne elszigetelni és megoldani. A Reuters szerint az európai vezetők számára az a legaggasztóbb jelenség, hogy a közvélemény és a belpolitikai folyamatok egyre inkább az európai integrációval ellenkező irányba húzzák őket. A németek, a finnek, a hollandok, a balti országok és a szlovákok nem akaiják, hogy az adófizetők pénze a görög mentőcsomagba folyjon, miközben a franciák, az olaszok és a görögök úgy érzik, az eurózóna kizárólag a megszorításokról és a büntetésről szól. A Németország és Franciaország közötti kompromisszum - amely a görög adósság- válság ügyében egyre törékenyebb - többé már nem elegendő a problémák megoldására. Annyira sok az egymást kizáró érdekekkel rendelkező fél, hogy a válságkezelés bonyolultabbá vált. így a 19 országot tömörítő valutaövezet repedező struktúrájának hosszú távú reformja meglehetősen távolinak tűnik. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszámolót írt a monetáris unió működőképesebbé tételéről. A Reuters szerint ez a legnagyobb kihívás, amellyel az EU jelenleg kénytelen szembenézni, habár a tagállamok kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy pénzügyi szuverenitásuk még nagyobb részének feladásáról vagy még több közös teher felvállalásáról egyeztessenek. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) LÖVÉSZÁROK Nem csak Görögországnak vannak házi feladatai A görög félnek nem elég csak elfogadnia a reformintézkedéseket, hanem valóra is kell tudni váltania. Szerintem itt az egész görög történet gyenge pontja. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő az utóbbi hetekben mindent megtett annak érdekében, hogy elveszítse külföldi partnerei bizalmát. Ahelyett, hogy tanult volna ebből a történetből, inkább folytatja eddigi politikáját - megszokott stílusában. Azt mondani, hogy csak azért támogatja a megállapodásokat, mert belekényszerítet- ték, felelőtlen mindazokkal szemben, akikkel ezt az egyezséget megkötötte. Nem szívesen avatkoznék bele a görög belpolitikába, de azt gondolom, hogy Ciprasz kivonulása a politikából helyénvaló lenne. A miniszterelnök inkább akadálya, mintsem garanciája a reformintézkedések megvalósulásának. Görögország a közeljövőben számos nehéz feladat előtt áll. Az adók növelése, a nyugdíjkorhatár módosítása, a privatizáció - csak néhány azon intézkedések közül, amelyeket a görög kormánynak be kell vezetnie az elkövetkezendő napokban. Azonban nem biztos, hogy ezek valóban hatásosak is lesznek, amennyiben mindennapi megvalósításuk csődöt mond. Görögországon nem segít az adókulcs emelése, ha nem javul radikálisan az adóbeszedés hatékonysága. Ugyanúgy a nyugdíjkorhatár módosítása sem lehet hatékony, amennyiben megmarad a sok kivétel. Az illusztráció kedvéért: Szlovákia a GDP 8%-át költi nyugdíjakra, Görögország a 16 százalékát. A reform- csomag ennek 15%-ra való csökkentését ígéri, ami nyilvánvalóan nem lesz elég. A nyugdíjrendszer deficitje Görögországban 25%, Szlovákiában jelenleg 5% körül mozog. Ezért Görögországban ma valóban rendszerszintű intézkedések elfogadására van szükség. De nemcsak Görögországot várják a feladatok, hanem az euróövezet többi tagállamát is. Az euróövezetnek számos olyan intézkedést kell elfogadnia, amellyel megelőzheti a hasonló helyzetek kialakulását. Meggyőződésem, hogy az euróövezet túlélésének egyetlen lehetséges útja csak a szabályok betartása lehet. Vissza kell térni a maastrichti kritériumok következetes betartásához, és aki erre nem képes, vagy nem hajlandó, annak el kell hagynia az euróövezetet. Szükség van arra is, hogy minden ország fogadjon el egy költségvetési felelősségről szóló törvényt, úgy, ahogy azt Szlovákia is tette négy évvel ezelőtt. Bugár Béla, a Híd elnöke Meg fognak egyezni NAGYANDRÁS A elmúlt hét híre, hogy egy újabb politikai párt van alaM fT» kulóban, ezúttal a balközépen, melynek célja, hogy a / > M többiekhez hasonlóan leváltsa a Smert. Teljesen nyil- JL m m á vánvaló, hogy Eduard Chmelár politikai formációja sem fogja veszélyeztetni Ficóékat, így inkább azon kellene elgondolkozni, hogy a létező megoldásoknak van-e esélye a Smer egyeduralmának megtörésére. A jelenlegi állás szerint hiába próbálkoznak, egyetlen párt sem bír látványos szavazói többséget maga mögé állítani, mindenki a saját homokozójában játszik, s közben át-átkiabál a többieknek. De vajon várhatjuk-e egyáltalán, hogy létrejöjjön az egység? Van ennek egyáltalán értelme? A jobboldal 2012-es választási kudarcához nagyjából két dolog vezetett: közvetlenül a görög hitelről való szavazás, melyet Iveta Radičová összekötött a kormány iránti bizalmi szavazással, és elbukott. Ideológiai összekülönbözés és stratégiai hiba. A választási kudarc másik nagyon fontos oka a Gorilla-ügy. Leginkább az SDKÚ-t érintette, de a többi pártnak is ártott. Persze a Smer szavazói fel sem fogták, noha a pártelnökök közül egyedül Robert Fico járt a hírhedt lakásban. Ha most nézzük a jobboldali pártok támogatóinak összességét, továbbra sem látunk többséget. Hiába alakult meg a Sieť, hiába egyesül az OĽaNO és a Nova, még mindig nem győzték meg az emberek többségét, hogy működőképes alternatívája lennének a Smemek. A szavazók vagy nem bocsátották meg a 2012-es hibákat, vagy nem ezt akaiják látni. De vajon valamelyik párt jövő tavaszig megérti, hogy mit várnak el tőle a szavazók? Netalán kiegyezést a Smerrel? A Smer és Robert Fico személyes zsenialitása abban rejlik, hogy nagyjából egy évtizede megértette, hogy mit akar a baloldali, nemzeti érzelmű szavazói bázis, és azóta nagyjából egyben tudja azt tartani. A jobboldalon viszont mintha mindenki pont fordítva, a szavazókat akarná meggyőzni saját igazáról, de igazi siker nélkül. A jobboldalnak nincs se vezető politikusa, sem pártja, aki köré a többiek odagyűlhetnének. Ha pedig valakinek esélye lenne, azt a többiek visszarántják (lásd Procházka). Miközben egymást mardossák a pártok, a Smer elnöke is besegít. Fico a szalámitaktikát választja, azaz pár hónapot, vagy hetet szentel egy-egy ellenfélnek (vagy esetleges koalíciós partnernek), hogy gyengítse azt. Tavasszal a KDH-t alázgatták, most pedig a Siefnek ment neki a miniszterelnök, és nyugodtak lehetünk, hogy a következő hónapokban mindenkire sor kerül még. A Smemek egyértelműen az a célja, hogy ne jöjjön össze a jobboldali többség, és ha valakivel egyezkednie kell, az legyen a lehető leggyengébb. És ha egy ilyen helyzet áll be, biztosak lehetünk benne, hogy valakivel meg fog egyezni. Nem bűn ez, hiszen minden párt majd a maga kis prioritásait viszi be a koalícióba, és nagyobb lesz az esélye azokat koalíciós partnerként megvalósítani, mint mondjuk ellenzéki pártként. A Smer viszont arra fog játszani, hogy azzal egyezzen meg, aki a legkevesebbet kéri. Viszont az a legkevesebb is több lesz, mint amit a többiek kapnak, akik kívül maradnak. Furcsa játék, ugye? De erről szól a politika. FIGYELŐ Vóge a lefejezős videóknak Abu Bakr al-Baghdadi, az Iszlám Állam vezetője levélben tiltotta meg a dzsihadistákhoz hű médiumoknak, hogy a jövőben lefejezős videókat tegyenek közzé. A szunnita szélsőséges szervezet vezére úgy gondolja, a felvételek rontják a szunnita terrorszervezet imázsát, ráadásul sérthetnek más muszli- mokat, akik gyermekei ijesztőnek találhatják a videókat - írja a Mir- ror. Ferid Hisso szíriai ügyvéd és politikus ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az IÁ-vezér csak a felvételek közzétételét tiltotta meg, de a brutális kivégzések tovább zajlanak majd. „Ahelyett, hogy megtiltja a hasonló videók közzétételét, Baghdadinak a színfalak mögött zajló bűncselekményeket kellett volna betiltania” - mondta a politikus. Az Iszlám Állam első lefejezős videóját James Foley amerikai újságíró kivégzéséről osztotta meg tavaly augusztusban. Ezután több amerikai, brit és japán túsz kivégzéséről tettek közzé felvételeket. Legtöbbjüket a Jihadi Johnként elhíresült hóhér végezte ki, akinek a kilétét pár hónapja fedték fel a sajtóban. (NOL) Fronttudósítások a határról A Wprost című jobbközép lengyel hetilap terjedelmes riportot közölt a magyarországi menekülthelyzetről. Jaroslaw Gizinski, a lap külpolitikai szerkesztője megállapította: a magyar hatóságok úgy érzik, hogy a közös bevándorlási politikát mindmáig kidolgozni képtelen Európai Unió Magyarországot - Máltához, Ciprushoz vagy Olaszországhoz hasonlóan - magára hagyta menekültügyi problémáival. Á szerző kifejtette: a magyar határőrség nem tudja megállítani az országba beáramló menekülteket, a sajtóban naponta közzétett információk „fronttudósításoknak tűnnek”. A biztonsági kerítésről a szerző úgy vélte: a magyar hatóságok „lelkesedés nélkül” döntöttek a megépítéséről, hiszen a szögesdrót Jelképesen elválasztja Magyarországtól a magyar kisebbség által lakott Vajdaságot”. Gizinski úgy látja, a magyar-szerb határon épülő kerítés és az uniós menekültügyi politikát szabályozó Dublin III. rendelet felfüggesztése „csak a probléma méreteinek korlátozására tett kétségbeesett próbálkozás.” (MTI)
