Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-21 / 167. szám, kedd
RÉGIÓ 6 2015. július 21.1 www.ujszo.com AJÁNLÓ Július 23. (csütörtök) Dunaszerdahely-19.00: Rácz Tibor harmonikaművész és növendékeinek koncertje a városi hivatal udvarán. Július 24. (péntek) Dunaszerdahely -19.00: Duna- szerdahelyi Nyár - zenés randevú a kultúrház előtti téren a Zene az kell Társulattal. Július 24-25. (péntek-szombat) Csiliznyárad- 19. Csiliznyáradi Falunap. Péntek-18.00: Ökumenikus istentisztelet a templomkertben; 19.00: fotókiállításmegnyitó a faluházban. Szombat - 8.00: önkéntes véradás a faluházban; 9.30: programok a fut- ballpályán: 2. Csiliznyáradi Családi Olimpia, kézművesfoglalkozások, futballmérkőzés; 15.30: kultúrcsoportok fellépése, Vadkerti Imre koncertje; 21.30: Pólyák Lilla koncertje, diszkó. Figyelmen kívül hagyták az ajánlást BARTALOS ÉVA Jogászokkal egyeztet a polgármester arról, bírósághoz fordul-e a városi kereskedelmi társaságokról szóló határozat miatt. GALÁNTA Kifogásolta a járási ügyészég a képviselő-testület két korábbi határozatát. A képviselők a június végi testületi ülésen elutasították az ügyészség tiltakozását. Előfordulhat, hogy bíróság elé kerül az ügy. Márciusban a városi tulajdonban levő kereskedelmi társaságokkal kapcsolatban úgy határoztak a képviselők, hogy ne a polgármester, hanem az egész testület döntsön a vállalatok működésével összefüggő fontos kérdésekben. Peter Paška polgár- mester ezt akkor úgy kommentálta, hogy a képviselők megkurtítanák a jogköreit. Paška nem írta alá az erről szóló határozatot, a képviselők megtörték a polgár- mester vétóját. A polgármester az ügyészséghez fordult, mert szerinte a határozat nincs összhangban az előírásokkal. A Galántai Járási Ügyészség azt ajánlotta, töröljék el a városi tulajdonú társaságokról szóló határozatot. Az indoklásban kifejtették, hogy a dokumentum eltér a kereskedelmi törvénykönyv rendelkezéseitől. Horváth Zoltán, a jogi bizottság elnöke közölte, a bizottság tagjai nem javasolták, hogy eleget tegyenek az ügyész kifogásainak, de a testület elé terjesztették a beadványt. Marsall János képviselő (MKP) egy hasonló példát említett, amely a testület álláspontját igazoljá. „Bizonyos módon korlátozták a képviseleti szerv hatásköreit. Ha a testület nem fogadja el az ügyész ajánlását, a járásbíróság dönt az ügyben” - mondta a képviselőknek a polgármester. A vállalatok ügyében továbbra is csak a közgyűlés - a városi társaságok ügyeiről a képviselő- testület - dönthet, nem egyedül a polgármester. A polgármester a vállalat hivatalos képviselőjével azonosítja a közgyűlést. „A törvény értelmében a közgyűlés egy hivatalos képviselőt jelent. Az önkormányzati képviselőkre úgy tekintek, mint a vállalat hivatalos képviselőjének tanácsadóira. Ez a nézőpont a képviselő-testületnek nem megfelelő” — nyilatkozta Paška. Négy képviselő nemmel szavazott, tízen tartózkodtak, egy nem szavazott, vagyis nem ment át az ügyész javaslata. A polgármester közölte, jogászokkal egyeztet arról, bírósághoz fordul-e a képviselők döntése miatt. Az 1965-ös dunai árvízre emlékeztek Az izsaiak szerint az árvíz nagy tanulsága az összefogás volt V. KRASZNICA MELITTA Az 1965-ös nagy dunai árvízre emlékeztek Izsán a település újjáépítését segítő Trencséni, Uherskó Hrediite-i és Šumperki járás, valamint az árvíz elől menekülő izsaikat elsőként befogadó Szentpéter képviselőivel. A falunap keretében megtartott megemlékezésen részt vett Izsa két testvértelepülése, Almásfüzitő és Murony (ez utóbbival szombaton írták alá a szerződést), továbbá Gyer- mely és Oroszlány küldöttsége is. Domin István polgármester úgy fogalmazott, bár szomorú eseményre emlékeznek, egyben a község újjászületését is ünnepük. A Duna 1965. június 15-én szakította át a gátat Pat és Zsitvatő között, és gyorsan elérte Izsát is. Pár nap alatt 283 család vált hajléktalanná és 267 ház rongálódott meg, illetve vált lakhatatlanná. A június 17-i csicsói gátszakadás után Izsán a víz szintje már nem emelkedett, de a falu így is egy hónapon át volt körülzárva a vízzel. A mentési munkálatokban a csehszlovák és a magyar hadsereg egységei is részt vettek. „Ha az akkori eseményekből tanulságot kellene leszűrni, akkor azt a példaértékű összefogást kell kiemelni, amit a bajban mutattak elődeink. Képesek voltak összefogni, egymást segíteni tekintet nélkül a nemzetiségre, a bőrszínre vagy a politikai hovatartozásra” - fogalmazott a polgármester. A résztvevők megkoszorúzták az árvízi emlékművet, amelynek három égbe mutató oszlopa azt a három járást jelképezi, amely a község újjáépítését segítette. A korabeli árvízi képekből - amelyeket a lakosoktól gyűjtöttek össze - kiállítás nyílt a faluházban. Az izsai árvízi emlékmű három égbe mutató oszlopa azt a három járást jelképezi, amely a község újjáépítését segítette (A szerző felvétele) Afaluházban árvízi képekből nyílt kiállítás (Képarchívum) Párbeszéd a dél-szlovákiai romák helyzetéről Kardos Attila a kerület problémáiról is beszámolt a kormánybiztosnak. A legnagyobb gondnak a munkanélküliséget nevezte (A szerző felvétele) GULYÁS ZSUZSANNA Pénteken Bátorkeszin járt Peter Pollák romaügyi kormánybiztos, ahol a régió polgármestereivel, roma szervezeteinek képviselőivel, szociális munkásaival és roma gyerekekkel foglalkozó pedagógusokkal találkozott. BÄTORKESZI Peter Pollákot Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere és Kardos Attila, a bátorkeszi roma szervezet elnöke és a romaügyek kerületi képviselője köszöntötte. Kardos Attila, miután beszámolt a bátorkeszi helyzetről, röviden vázolta a kerületet érintő problémákat is. „Bátorkeszin a romák és nem romák együttélése csaknem zavartalan. Szervezetünk 1995-től működik. Nagyon jó az együttműködés a falu vezetőségével. A polgármester és az önkormányzat segítsége és támogatása nélkül nem tudnánk megrendezni hagyományos akcióinkat sem, amelyek közül a roma szavalóversenyt emelném ki” - fogalmazott Kardos. Miután Peter Pollák ismertette azokat a pályázati és egyéb lehetőségeket, amelyek a roma közösség boldogulását és a romák illetve nem romák együttélésének megkönnyítését célozzák meg, a jelenlevők közvetlen kérdéseket tehettek fel a kormánybiztosnak. A polgármesterek és szakemberek vázolták azokat a gyakorlati problémákat is, amelyekkel nap mint nap szembesülnek. Naszvad polgármestere elmondta, hogy a településen egyre nagyobb gondot jelentenek azok a roma családok, ahol egy-egy udvarban akár ötvenen is élnek, ami konfliktusokhoz vezet, és negatívan befolyásolja a romák és nem romák együttélését. Hasonló problémáról beszélt Ogyalla polgármestere is. Az oktatási szakemberek szerint a roma gyerekek iskolalátogatása is gondot jelent. A szülők sok esetben nem támogatják gyerekük továbbtanulását, ami a kiutat jelenthetné a munkanélküliségből, amely a régióban a romákat és nem romákat is sújtja. Szóba került az egészségügy is. A pedagógusok és a polgármesterek szerint az orvosok gyakran indokolatlanul igazolják a gyerekek többhetes iskolai távolmaradását, és ezzel akaratlanul is hozzájárulnak ahhoz, hogy lemaradnak a tanulásban. Peter Pollák meghallgatta a panaszokat és próbált gyakorlati tanácsokat adni a problémák enyhítésére és kezelésére. „Az országot járva a keleti és a nyugati régiókat összehasonlítva azt tapasztalom, hogy a nyugati országrészben a településvezetőknek kevesebb információjuk van a pályázati lehetőségekről és az Európai Unió által támogatott programokról. A közeljövőben ezen változtatni szeretnék, jó lenne többször ellátogatni a nyugati régiókba is. Ha meghívnak valahová, szívesen megyek” - nyilatkozta lapunknak a romaügyi kormánybiztos. Peter Pollák a romák és nem romák együttélésének javítása és a közbiztonság fokozása céljából roma polgárőrség létrehozását javasolta. Úgy fogalmazott, hogy prioritásának tekinti a roma gyerekek iskoláztatását is, ezért egyebek mellett kötelezővé tenné számukra az óvodalátogatást.
