Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-21 / 167. szám, kedd
4 | KÜLFÖLD 2015. július 21. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Munkácsi tűzharc: újabb áldozat Végre törlesztett Görögország Merkel a tervezett harmadik görög mentőprogramról: most kemény tárgyalások jönnek Ungvár. Egy ungvári kórházban meghalt tegnap az a férfi, akit Munkácson lőttek fejbe a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges szervezet fegyveresei a Mihaj lo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő sportklubjában július 11 -én kitört fegyveres konfliktus során. Ezzel négyre emelkedett az összetűzés halálos áldozatainak a száma. A meghalt férfiról a helyi sajtó korábban azt írta, hogy Lanyo testőre. A PSZ és Lanyo testőrei közötti összecsapás vélhetően a csempészpiac felosztásakörüli ellentétek miatt tört ki. (MTI) Téves amerikai légi csapás afgánokra Puli-Alám. Amerikai légi csapásban meghalt 14 afgán katona az ázsiai ország déli részén lévő Logar tartományban. Két amerikai helikopter megtámadott egy afgán hadállást, és teljesen romba döntötte, 14 katona meghalt - mondta Baraki Barak körzet kormányzója. A tartományi kormány szóvivője megerősítette az incidens tényét és az áldozatok számát is. Baraki Barak körzetben nagyon sok tálib lázadó van, és elképzelhető, hogy az amerikai erők tálib harcosoknak nézték az afgán katonákat. (MTI) Líbia: elraboltak négy olasz polgárt Róma. Elrabolták egy olasz mérnöki-építkezési vállalat négy dolgozóját a líbiai Mellitah térségében, ahol az ENI olasz energiavállalat gázvezetéke húzódik. A túszok sorsát a római külügyi tárca válságstábja kíséri figyelemmel. Egyelőre nem közölték, hogy pontosan kikről van szó, és kik ejtették őket túszul. A négy olasz állampolgár a parmai Bo- natti mérnöki-építkezési cég dolgozója. Paolo Gentiloni külügyminiszter elmondta, hogy vasárnap ejtették őket túszul a tengerparton levő Mellitah körzetében. A miniszter hangsúlyozta, kiszabadításukon az olasz titkosszolgálat is dolgozik. (MTI) Elrabolt csehek: prágai kapcsolat? Prága. Állítólag a cseh fővárosban fogva tartott három libanoni személy egyikének testvére az a taxisofőr, aki kocsijában a szombaton eltűnt öt cseh állampolgárt szállította a Bekaa-völgyben. A cseh férfiak (köztük új ságírók, egy ügyvéd és egy magas beosztású biztonsági szakember) a gépkocsivezetővel együtt Kafra- ja városa mellett, az eleve nagyon veszélyes Szíriái határ közelében tűntek el, és azóta nem adtak életjelet magukról. A libanoni biztonsági erők az elhagyott autóban jelentős pénzösszeget, valamint három videokamerát is találtak. Ali Fajádot, a taxisofőr fivérét két társával együtt az US A kérésére tartóztatták le tavaly Prágában, ahol korszerű fegyvereket és kokaint ígértek három amerikai ügynöknek. (NOL, ú) Tegnap hosszú sorok kígyóztak a három hétigtartott kényszerszünet után újra megnyílt görög bankok előtt. A készpénzfelvételi limit megmaradt, (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén. Görögország megkezdte az Európai Központi Bankkal szemben tegnap esedékes hitelrészlet, valamint a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló törlesztési hátralék kifizetését. Három hét zárva tartás után tegnap kinyitottak a bankok Görögországban, de a tőkekorlátozások túlnyomó része érvényben maradt. A tegnap lejárt államkötvényeiért Görögországnak 3,5 milliárd euró tőkét és 700 millió euró kamatot kell törlesztenie az euróövezeti jegybanknak (EKB). A Valutaalapnak két részlettel tartozik a görög állam, amely június 30-án egy 1,6 milliárd eurós, július 13-án pedig egy 456 millió eurós fizetési kötelezettségnek nem tett eleget. Az összesen 6,25 milliárd euró átutalását az teszi lehetővé, hogy az Európai Unió államai felszabadították a Görögország sürgős finanszírozási igényeinek biztosításához szükséges forrásokat. A görög kormány három hónapra 7,16 milliárd euró áthidaló kölcsönt kapott az uniós segélyalapból, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM). Legközelebb augusztus 20-án kell nagyobb összeget törlesztenie Görögországnak a nemzetközi hitelezőknek, akkor is az EKB-nak kell fizetnie 3,2 milliárd eurót. Hónapok óta először a héten ismét Athénba látogatnak az EKB, az IMF és az Európai Bizottság szakértői, hogy felmérjék a görög gazdaság állapotát. Ez a hét kulcsfontosságú lesz Alekszisz Ciprasz miniszterelnök politikai jövőjének szempontjából is, ugyanis a múlt héten kötött megállapodás alapján a görög parlamentnek legkésőbb holnap újabb reformokat kell jóváhagynia. Múlt héten szerdán a kormányzó Radikális Baloldal Koalíciójának (Sziriza) 149 képviselőjéből 39 hátrált ki Ciprasz mögül, amikor a parlamentben a nemzetközi hitelezőknek a harmadik pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséért cserébe elvárt feltételeiről szavaztak. Ezen a héten kell jóváhagyni a polgári perrendtartástól szóló új törvényt, valamint át kell ültetni a görög jogrendbe a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet is. Három hét zárva tartás után tegnap kinyitottak a bankok, miközben az általános forgalmi adó kulcsa egy sor termék esetében 13%-ról 23%-ra emelkedett. A bankárok nem számítanak nagyobb problémákra, a fiókok készen állnak az ügyfelek kiszolgálására, esetleg a széfbérlők kényszerülhetnek hosszabb várakozásra. A Ciprasz-kormány június 29-i hatállyal rendelte el a bankfiókok bezárását, valamint vezetett be szigorú szabályokat a tőke mozgásának ellenőrzésére, hogy megfékezze a betétesek erősödő pénzkivételi rohamát és ezáltal megvédje a bankrendszert. A pénzforgalom korlátozása azonban fojtogatja a gazdaságot, megbénítja a piaci szereplők működését, és ez az utóbbi három hét már legalább 3 milliárd eurójába került Görögországnak. Ugyan maradt a napi 60 eurós készpénzfelvételi limit, de megengedték az összevonást és heti szinten 420 euróbán határozták meg a felvehető készpénz összegét, azaz nem kell mindennap sorban állni bankfiókban vagy bankautomata előtt. A görögök immár használhatják hitelkártyáikat külföldön is, de néhány speciális esettől eltekintve továbbra sem utalhatnak pénzt külföldre. Görögország államadósságának elengedéséről nem lehet szó, de törlesztési könnyítésekről lehet tárgyalni, ha az athéni vezetés teljesíti az újabb hitelprogramra vonatkozó vállalásait - mondta a német kancellár. Angela Merkel a tervezett harmadik görög mentőprogramról szólva kiemelte, hogy „most kemény tárgyalások következnek Görögországgal”. A megállapodások betartását biztosítani kell, ami „nem lesz könnyű”, mert 2010 óta az egymást váltó görög kormányok több intézkedést nem hajtottak végre, amelyekben megállapodtak a hitelezőkkel, és amelyeket más válságba került euróövezeti tagországok, köztük Portugália és Írország már régen bevezetett - tette hozzá a kancellár. Kiemelte, hogy az államadósság egy részének leírása nem kerülhet szóba, mert „az adósság 30-40 százalékának elengedése nem lehetséges egy valutaunióban”. Kuba és az USA: 54 év után újra nagykövetségek Bő fél évszázad után vasárnap éjféltől ismét nagyköveti szintre emelkedtek a diplomáciai kapcsolatok az Egyesült Államok és Kuba között. Washington/Havanna. A változást megpecsételő washingtoni ünnepséget tegnap késő délután tartották: Kuba külügyminisztere, Bruno Rodríguez elnökölt hazája zászlajának felvonásakor a szigetország nagykövetségén. Majd ellátogatott az USA külügyminisztériumába, ahol házigazda kollégájával, John Kerry- vel találkozott. Kubai külügyminiszter 1959, a kubai forradalom óta nem járt hivatalosan Washingtonban. Az amerikai külügyminisztérium folyosóján már hétfő hajnaltól ott díszeleg a kubai nemzeti lobogó is azon zászlók erdejében, amelyek jelzik, hogy mely országokkal van Washingtonnak diplomáciai kapcsolata. A két ország 1961-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait. A volt hidegháborús ellenségek az űrfelvételről két éve kezdtek egymásnál puhatolózni. A tárgyalások másfél éven át titokban folytak, mígnem tavaly decemberben bejelentették, hogy kölcsönösen újranyitják nagy- követségeiket a másik fél fővárosában és normalizálják viszonyukat. A nagykövetségek újranyitása történelmi lépés, azonban komoly politikai ellentétek maradnak a két ország között. A Kubával szembeni amerikai gazdasági embargó továbbra is érvényben marad. Barack Obama amerikai elnök nemrégiben arra szólította fel a kongresszust, hogy „ne álljon az emberek útjába”, ne akaija „visszaforgatni az időt”, hanem oldja fel a szigetországra kivetett gazdasági embargót - erre ugyanis csak akongresszus jogosult, ám ezidáig ez nem történt meg. A két ország azonban jelentősen enyhített a beutazási korlátozásokon, Washington engedélyezte a kubai szivar és a rum importját, Havanna pedig az amerikai számítástechnikai és mászaki termékekét. A kapcsolatok rendezésének keretében az USA egy hónapja levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról is. (MTI, NOL) Tudósítók tolonganak Kuba amerikai nagykövetsége előtt (TASR/AP) Lemondott Vida Ildikó Törökországi vérfürdő Óriási robbanás törtánt tegnap egy török városban a szíriai határ közelében. Legalább 30 ember vesztette életét és közel százan megsérültek tegnap, amikor bomba robbant a török-szír határnál fekvő Suruc város kulturális központjának kertjében, ahol mintegy 300 fiatal tartózkodott. Az Iszlám Állam szélsőséges szervezet állhat a merénylet hátterében. A zömmel kurdok által lakott Suruc a szír határ közelében, Kobani városától mindössze 10 km-re fekszik, ahol az utóbbi időben ismét heves harcok dúlnak. A központban a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezet tagjai gyűltek össze, a szervezet az IÁ és a kurdok közötti harcok sújtotta város újjáépítésében segédkezik. A kurd erők január végén foglalták vissza Kobanit az Iszlám Államtól (ahol tegnap szintén robbanás történt), azonban június végén a szunnita szervezet fegyveresei a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) zászlaját lengetve, az FSA egyenruhájában lopóztak be, és több tucat emberrel végeztek. Surucban januárban nyitotta meg kapuit a menekülttábor, mely 35 ezer, Szíriából érkező menekültnek ad otthont, akik a dzsihádista szervezet elől menekültek Törökországba. (MTI, NOL) Budapest. Tegnaptól nem Vida Ildikó a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke. Az információval kapcsolatban a hatóság közlést nem tett, de a magyar sajtó birtokába került Vida leköszönő levele is, amiben lemondása okaként „az elmúlt 5 év folyamatos küzdelmeit, a tavaly október óta tartó, kifejezetten személyét, családját érintő méltatlan támadásokat, valamint a NAV életpályára tett javaslat elutasítását” nevezte meg. Vida pozíciója már tavaly ősz óta veszélyben volt azután, hogy kiderült, egyike az Egyesült Államokból kitiltott kormányzati tisztviselőknek. Vida már két hónapja beadta a felmondását, amelynek most jár le a határideje. Vida azt is írta levelében, hogy „mélységes megdöbbenéssel” szembesült a NAV átalakítására vonatkozó kormányzati elképzelésekkel. A NAV-ot ugyanis szerinte senki nem kérdezte meg, „szervezetünket, illetve annak felépítését, hatékonyságát, az egyes munkafolyamatokat senki nem tanulmányozta”. Ez tehát nem is burkolt kritika az Orbán Viktor, Varga Mihály és Lázár János által emlegetett átalakítások felé. Vida rosszallóan jegyzi meg, hogy ezek a kormányzati elképzelések minden igyekezete ellenére „makacsul tartják magukat”, (nol, index)
