Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-02 / 151. szám, csütörtök
KÜLFÖLD Hátrálva támadó hellének A megrettent görög kormányúj javaslattal rukkolt elő - nem marad el a referendum HSUK MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bankroham. A Ciprasz-kormány utasítására tegnap kinyitott mintegy ezer bankfiók az országban, de csak a nyugdíjasok számára, hogy pénzhez juthassanak. Sok nyugdíjasnak nincs bankkártyája, amellyel bankjegykiadó automatából vehetne fel pénzt. A felvehető maximális összeg 120 euró. (Tasr/ap) 6 | RÖVIDEN Olasz szélsőséges csoport rendőrkézen Róma. Az olasz Lombardiában és Toszkánában tíz személyt vettek őrizetbe tegnap az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista fegyvereseinek támogatásáért. A tavaly az IÁ-hoz csatlakozott olasz nő rokonairól van szó. Öt olasz, négy albán és egy kanadai állampolgárt vett őrizetbe az olasz rendőrség terrorizmus ellenes nyomozóigazgatósága (Digos). A hatóságok szerint a két családhoz tartozó gyanúsítottak készen álltak arra, hogy Szíriába utazzanak és belépjenek az IÁ soraiba. Az őrizetbe vett személyek Maria Giulia Sergio olasz és albán rokonságának tagjai. (MTI) Bedrogozva gyilkolt a szuszai diák Tunisz. Kiszivárgott boncolási papírokból kiderült, hogy Szei- fedin Jakubi - a szószai nyaralóövezetben több emberéletet kioltó diák - drog hatása alatt követte el szörnyű tettét. A merénylet túlélőinek beszámolói is azt erősítik meg, hogy a férfi valamiféle kábítószert fogyaszthatott, mert a lövöldözés alatt végig nevetett. Az Iszlám Állam harcosaira jellemző, hogy kokaint fogyasztanak, mert ettől legyőzhetetlennek érzik magukat a csatatéren. Arra is fény derült, hogy a 23 éves diákot egy líbiai dzsihádista táborban képezték ki, egy időben a Bardo Múzeum támadóival. Ezt az információt a tunéziai belügyminisztérium is megerősítette. (NOL) Kivégzések sora Észak-Koreában Szöul. Majdnem 1400 embert végeztek ki nyilvánosan az utóbbi 15 évben Eszak- Koreában - közölte a két Korea újraegyesítésével foglalkozó szöuli állami kutatóintézet, melynek helyzetértékelése szerint 2000 és 2014 között legkevesebb 1382 embert végeztek ki nyilvánosan. A jelentést északkoreai disszidensek beszámolói alapján állították össze, a nyilvános kivégzések valós száma azonban a szakértők szerint lényegesen nagyobb lehet a dokumentumban foglaltaknál. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa jelentésében a világ egyik legel- nyomóbb rezsimjének minősítette Észak-Koreát. (MTI) USA-nagykövetség Kubában Washington. Az USA és Kuba megállapodott arról, hogy több mint 50 év után ismét felveszik a diplomáciai kapcsolatokat és a hónap végén nagykövetséget nyitnak a másik fél fővárosában - a nagykövetségek kölcsönös megnyitását Barack Obama amerikai elnök és John Kerry külügyminiszter jelentette be. Obama és Raúl Castro kubai elnök decemberben közölte, az 1961 -ben felfüggesztett diplomáciai kapcsolatok után nor- malizálj ák a viszonyt. (MTI) Athén/Brüsszel. A Financial Times szerint Görögország kisebb módosításokkal kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó javaslatait, hogy megállapodásra jussanak az adósságválságról. Angela Merkel nómet kancellár viszont közölte: újabb tárgyalásokról csak a referendum után lehet szó. A Financial Times brit gazdasági napilap úgy tudja, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a tárgyalási hajlandóságról levélben tájékoztatta a nemzetközi hitelezők képviselőit. A Jean-Claude Juncker- nek, az Európai Bizottság elnökének, Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének és Christine Lagarde-nak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának címzett levélben Ciprasz közölte, kormánya kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó, vasárnap nyilvánosságra hozott átfogó javaslatcsomagját bizonyos módosításokkal és kiegészítésekkel. Ám napközben Athén közleményt adott ki a Ciprasz-levélről, közölve, nem helytállóak a híradások, melyek szerint a kormány teljesen elfogadta a szervezetek javaslatát, és hozzátette, a kormány változtatási javaslatokat küldött. Á helyzet ellentmondásos, viszont Ciprasz tegnap megerősítette, vasárnap megtartják a népszavazást, amelyen a hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatnak véleményt. Leszögezte, hogy a népszavazás nem Görögország euróövezeti tagságáról szól, hiszen az adott. Merkel közbeszólt Az ajtó továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról Számos helyen egyszerre indítottak támadást dzsihádisták a Sínai-félsziget északkeleti részén az egyiptomi biztonsági erők ellen; ellentmondásos értesülések legalább 50-re teszik a harcokban elesett katonák és a megölt szélsőségesek számát. Kairó. Számos helyen egyszerre indítottak támadást dzsihádisták a Sínai-félsziget északkeleti részén az egyiptomi biztonsági erők ellen; ellentmondásos értesülések legalább 50-re teszik a harcokban elesett katonák és a megölt szélsőségesek számát. Az utóbbi évek egyik legpusztítóbb támadását az Iszlám Állam dzsihádista szervezet egyiptomi ágaként működő Sinai Tartomány (korábbi nevén Anszár Beit al-Makdisz) vállalta magára. A milícia üzenete szerint „a Kalifátus oroszlánjai a hi- tehagyott hadsereg egyszerre tizenöt ellenőrző pontját támadták meg”. A hadsereg szóvivője, Mohamed Számú ugyanakkor öt lerohant ellenőrző pontról számolt be. Számú szerint a Gázai övezettel szomszédos térségben végrehajtott támadássorozatot mintegy 70 fegyveres hajtotta végre, csakis a hét végére tervezett görög- országi referendum után lehet tárgyalni - jelentette ki a Bundestag tegnapi rendkívüli ülésén Angela Merkel kancellár. „Nem tehetünk mást, minthogy nyugalommal várunk, Európa elég erős” - fogalmazott Merkel. Ehhez tartja magát az eurócsoport is, ugyanis az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek keddi esti csúcsán kijelentették: immár túl késő van a mentőcsomag meghosszabbításához. Csőd vagy nem csőd? Görögország szerdán tényleg nem fizette ki az IMF-nek a kedden esedékes 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét. Ez az első eset az IMF 70 éves története során, hogy egy fejlett gazdaság nem tudta törleszteni tartozását a valutaalapnak. A legutóbbi ország, amely nem volt képes haakik közül a kormányerők közel 30- cal végeztek, továbbá megsemmisítettek három, légvédelmi rakétákkal felszerelt terepjárót. A CBC Extra egyiptomi televízió helyszíni tudósítója legalább 50 halott terroristáról számolt be, akikkel a kormányerők Apache katonai helikopterei végeztek. A vérengzés egy nappal követi a 2013 júliusáig hatalmon lévő Mohamed Murszi iszlamista elnök megbuktatásához vezető tömegtüntetések kúobbanásának második évfordulóját. A mentőautókat nem engedik a harcok közelébe az odavezető utakon esetleg elhelyezett robbanószerkezetek miatt. Egyes értesülések szerint a szélsőségeseknek sikerült katonákat fogságba ejteniük és több páncélozott járművet megkaparintaniuk. A precízen összehangolt támadássorozatot a szélsőségeseknek a térségben két éve tartó terrorellenes hadjárat ellenére sikerült végrehajtaniuk. A katonai övezetté nyilvánított sivatagi régióban tevékeny fegyveresek anyagi és katonai forrásai a jelek szerint továbbra is működnek, annak ellenére, hogy Kaúó mindent megtesz azok elapasztásáért. A régióban több mint fél éve rendkívüli állapot van érvényben. (MTI) táridőre fizetni az IMF-nek, Zimbabwe volt 2001-ben. Korábban többek között Szudán, a tálibok uralma idején Afganisztán, valamint Haiti jelentett csődöt a Valutaalap felé. Ez államcsőd lehetne, hiszen az ország nem fizeti vissza a tartozásait, valójában azonban még most sem az. Maga a Nemzetközi Valutaalap még nem a „csőd” kifejezést használja, hanem azt, hogy az ország „fizetési hátralékba került”. A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF) álláspontja szerint viszont igenis csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben a Valutaalapnak. Az eurózóna mentőalapjaként létrehozott EFSF tudatta, ha az IMF igazgatótanácsa megerősíti a törlesztés elmaradását, az az IMF-fel közösen folyósított 2015. július 2. lwww.ujszo.com Görögnek a történések ► Merkel: újabb tárgyalásokról csak a referendum után lehet szó. ► Csődesemény, ha nem fizetnek az IMF-nek. ► A Valutaalap mégnem a „csőd" kifejezést használja, hanem azt, hogy az ország „fizetési hátralékba került". ► Lejárta Görögországot támogató nemzetközi hitelprogram. ► A görögök többsége nemmel szavazna a referendumon, de arányuk csökken. EFSF-hitelekre nézve is csődeseménynek számít. Inkább nemet mondanak Egy friss közvélemény-kutatási eredmény szerint a görögök többsége nemmel szavazna, ha már az utóbbi napokban megrendezték volna a vasárnapra kiírt népszavazást a külföldi hitelezők által megajánlott segélycsomagról, viszont e többség aránya jelentősen csökkent azóta, hogy bejelentették: a bankok ezen a héten nem lesznek nyitva. Azok közül, akik tervezik, hogy szavaznak a referendumon, 54% mondta azt, hogy el fogja utasítani az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap közös reformjavaslatait, amelyet a görög államcsőd elkerülése érdekében tettek. A megkérdezett biztos szavazók 33%-a mondta azt, hogy igennel voksolna. Támadás Egyiptomban Tárgyalás Iránnal Bécs. Adtak maguknak a tárgyalók 9 napot Bécsben az Irán—Nyugat atomegyezmény kimunkálására. A végső megállapodás megszövegezésére nem volt elegendő az idő április eleje óta. Köztudott volt, hogy nem sikerül teljesíteni a június 30-ra kitűzött határidőt Iránnak és a vele tárgyaló nagyhatalmaknak. Az USA, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország és Németország nevében John Kerry amerikai külügyminiszter tárgyalt - többször is ingázva különböző európai városokba. Kerry elkötelezettje a megállapodásnak, ez lehetne miniszterségének fő vívmánya. A svájci Lausanne-ban márciusban elért megállapodás fő elemei a következők: Irán harmadára, hatezerre csökkenti működő uráncentrifu- gáinak számát. A dúsítás maximum 3,67%-os lesz 15 évig. A Fordóban lévő föld alatti központban, amely korábban a forradalmi gárda bázisa volt, megszüntetik az urándúsítást, és a létesítményt tudományos intézménnyé alakítják. (NOL) Kerítés a határon Budapest. Magyarország kénytelen megvédeni déli határait, de ez a lépés nem irányul Szerbia és a szerb nép ellen, ezért megépül a kerítés a közös határon -jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a magyar-szerb kormányülés után Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyar- ország a legális határátkelőhelyeket fenntartja, azokat bővíteni, fejleszteni akarja, vagyis „határátkelőhelyeket nem zárunk le, de a törvénytelen határ- átkeléseket minden eszközzel meg fogjuk akadályozni” Szerinte Magyarország harapófogóba került, mert nemcsak délről érkezik Magyarországra a népvándorlás újabb hulláma. Bár Szerbia nem örül a kerítésnek a magyar—szerb határon, de bízik benne, hogy sikerül rendezni a szerb-macedón határon kialakult helyzetet, és ebben Magyarország is segít. A jó viszonyt nem ronthatja el a magyar-szerb határra tervezett határzár- közölte Vucsics. (MTI) <
