Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-08 / 156. szám, szerda

4 | KÜLFÖLD 2015.július 8. lwww.ujszo.com Hiába várták az új görög javaslatot Az európai politikusok mindent megtesznek azért, hogy Görögország az unió tagja maradhasson Angela Merkel német kancellár a tegnapi uniós csúcs előtt Brüsszelben (TASR/AP-feivétei) MTI-HÍREK Brüsszel/Athén. Az Eurócsoport hiába várta az új görög javaslatokat az adósság- válság megoldására, Athén javaslat nélkül érkezett a brüsszeli tárgyalásokra. A tegnap délutáni megbeszélések előtt a pénzügyminiszterek nem tud­ták, hogy a görögöknek nincsenek új elképzeléseik. Az euróövezeti or­szágok pénzügyminiszteri testületé­nek ülése előtt annak vezetője, Jero- en Dijsselbloem holland pénzügy- miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezők és Athén eddig eredménytelen egyeztetésének ügyében a görög kormányra nehe­zedik a nagyobb nyomás, hiszen az országban súlyos a helyzet, a bankok zárva tartanak. „Úgy sejtem, a görög kormány érdekelt abban, hogy rövid időn belül komoly és hiteles megol­dással álljon elő” - reménykedett a találkozó előtt Dijsselbloem. A holland pénzügyi tárca irányí­tója úgy vélekedett: az elmúlt hóna­pokban megmutatkozott, hogy az ál­tala vezetett testület egységes hoz­záállást tanúsított a görög adósság- probléma ügyében, és minden tőle telhetőt megtett az eurózóna erősí­tése, de legalább egybentartása ér­dekében. Hangsúlyozta ugyanakkor: az euróövezet egységének megőr­zése mellett az is fontos, hogy elke­rüljék az olyan végkifejletet, amely ront az eurózóna szavahihetőségén. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság éuróért felelős alelnöke szerint olyan megállapodást kell el­érni, amelynek révén elkerülhető a grexit, Görögország távozása az eu- róövezetből. Ha azonban a bizalmat nem sikerül helyreállitani, és nem állítanak össze hiteles görög re­formcsomagot, akkor a grexit sem zárható ki. Juncker harcol Athénért El kell kerülni, hogy Görögország távozzon az euróövezetből - ezt mondta tegnap Strasbourgban az Európái Parlament plenáris ülésén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy most „a görög kormány térfe­lén pattog a labda”, Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adós­ságválság megoldása érdekében. Juncker szembeszállt azokkal a vé­lekedésekkel - amelyek meglehető­sen elterjedtek a jómódúbb eurózó- nabeli országokban -, miszerint az lenne a legjobb, ha a hatalmas adós- ságteherrel sújtott, ugyanakkor vi­szont a kemény megszorító intézke­déseket vállalni nem akaró görögök kikerülnének a közös pénzt, az eurót használó, jelenleg 19 országot átfo­gó övezetből. Az unió javaslattevő­végrehajtó intézményének az elnöke - aki korábban másfél évtizednél hosszabb ideig állt a luxemburgi kormány élén, valamint hosszú éve­ken át vezette az euróövezeti orszá­gok pénzügyminisztereinek a testü­letét, az Eurócsoportot is - arról be­szélt, hogy élettapasztalata azt súgja neki, a leegyszerűsített válaszok tévútra visznek. Engedókeny Európa A görög adósság egy részének el­engedésében kompromisszumra késznek mutatkoztak egyes euró­övezeti politikusok. „Luxemburg számára nem tabu az adósságelen­gedés kérdése, mindenről készek vagyunk tárgyalni” - fogalmazott a pénzügyminiszter. „Egy megálla­podás a görög adósság rendezéséről éppen úgy létfontosságú Görögor­szág számára, mint az euróövezeti koherencia megőrzése szempontjá­ból” - fejtette ki Manuel Valis fran­cia kormányfő. „Fontos megérteni, hogy döntő pillanathoz érkeztünk az Európai Unió történetében” - hang­súlyozta. Paolo Gentiloni olasz kül­ügyminiszter is annak a véleményé­nek adott hangot, hogy egy fenntart­ható reformprogram életbe lépteté­sével és az adósság részleges elen­gedésével lehet elkerülni Görögor­szág euróövezeti kilépését. Az igazság pillanata Görögország számára most - amennyiben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a görög bankok minimá­lisan szükséges készpénzellátását - a július 20-i dátum tekinthető „az igazság pillanatának”, mert akkor jelentős összegű törlesztési kötele­zettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzet­közi Valutaalappal (az IMF-fel), ha­nem immár a „lélegeztető készülé­ket” biztosító Európai Központi Bankkal szemben. Castro gratulált Fidel Castro szerint a görög kor­mányfő briliáns győzelmet aratott a népszavazáson. Castro azt állítja, té­vén nézte a görög népszavazást, és levélben gratulált a nemek győzel­méhez a görög miniszterelnöknek. A Cubadebate című kormányzati por­tálon közzétett levelében Fidel Castro azt írta, a latin-amerikai és a karibi lakosság csodálattal nézte, ahogy Görögország „identitását és kultúráját” megvédte a külső fenye­getésektől. London leállt egy percre RÖVIDEN Három és fél év a volt SS-esnek Lüneburg. Három és fél év börtönt kért Németországban az ügyészség a 94 esztendős Oskar Gröningre, amiért Auschwitzban közremű­ködött 300 ezer magyar zsidó gáz­kamrába juttatásában. A vádlott az ügyészség szerint az SS tagjaként a haláltáborba szállított és gázkam­rába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának. Oskar Gröning egy korábbi tárgyaláson „erkölcsileg bűnrészesnek” mondta magát a megsemmisítő tábor üzemelteté­sében, ezért bocsánatot kért. (MTI) Problémák a kétnyelvű táblákkal Marosvásárhely. A marosvásár­helyi bíróságtól kérte a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése miatt tetemes bírsággal fenyegetett 12 ember a rendőrfőnök felelősségre vonásának az elrendelését. Kin­cses Előd ügyvéd, a megfenyege­tettek egyike elmondta, azért kel­lett a bírósághoz fordulniuk, mert a május elején tett büntető felje­lentésüket károkozás hiányára hi­vatkozva elutasította az ügyész­ség. Az ügyvéd sérelmezte, hogy az ügyészség ki sem hallgatta a feljelentett Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség főnökét, és nem is vizsgálta meg az ügy jogi környe­zetét, A város önkormányzatának alárendelt rendőrség április végén illegális reklámtevékenységnek tekintette, hogy civil önkéntesek kétnyelvű utcanévtáblákat he­lyeztek ki a városban, és 6600 és 11 000 euró közötti bírságot he­lyezett kilátásba azoknak, akik nem távolítják el 48 órán belül há­zuk faláról a kétnyelvű táblát. (MTI) Merénylet Kenyában Nairobi. Ismeretlen fegyveresek legalább 14 embert öltek meg és 11-et megsebesítettek a Szomáliái határnál fekvő északkelet-kenyai Mandera város közelében. Az ál­dozatok egy'kőfejtő munkásai voltak. A terrorcselekmény a kora reggeli órákban történt. Az áldo­zatokat álmukban támadták meg. Az al-Dzsazíra pánarab hírteleví­zió szerint az al-Shabaab Szomáliái terrorcsoport fegyveresei hajtották végre a terrorcselekményt. Az al- Kaida nemzetközi terrorszerve­zettel szövetséges al-Shabaab rendszeresen követ el támadásokat a szomszédos Kenyában. (MTI) Lányokat toborzott az r Iszlám Államnak Madrid. A gyanú szerint kis­lányokat és kamaszlányokat to­borzott a dzsihádista terrorszer­vezet, az Iszlám Állam (IÁ) szá­mára egy spanyol nő, akit őri­zetbe vettek a Kanári-szigetek­hez tartozó Lanzarote szigetén - közölte a spanyol belügymi­nisztérium. A hatóságok szerint a nő közvetlen kapcsolatot tar­tott fenn a szervezet szíriai ve­zetésével, feladata a toborzáson túl az volt, hogy megkönnyítse a beszervezett lányok eljutását az IÁ által ellenőrzött területekre. A spanyol állampolgárságú nő idén már a 47-ik olyan személy, akit a terrorszervezettel való együttműködés miatt vettek őri­zetbe a dél-európai országban. Legutóbb szombaton a rendőrök egy marokkói férfit állítottak elő Barcelonában, aki az internetes közösségi oldalakon terjesztette az IÁ propagandáját. Mivel a közösségi oldalakon egyre több olyan bejegyzést találtak, amelyben említést tesznek Spa­nyolországról az Iszlám Állam­hoz kapcsolódóan, a belügymi­nisztérium továbbra is fenntartja a megemelt terrorvédelmi ké­szültséget. (MTI) Egyperces csenddel és évfordulós rendezvényekkel emlékeztek meg Londonban és szerte Nagy-Britanniában a tíz évvel ezelőtti londoni öngyilkos merénylet áldozatairól. London. A robbantássorozatot 2005. július 7-én négy brit állampol­gárságú muszlint merénylő követte el. Az öngyilkos terroristák három metrószerelvényt és egy városi buszt robbantottak fel, saját magukon kí­Legalább 150 robbanóeszközt és dinamitot loptak el a dél­franciaországi Marseille közelében található Miramas egyik katonai létesítményéből. Párizs. A bűncselekmény hétfőre virradó éjjel történt. Az elkövető vagy elkövetők a kerítést átvágták és a lyukon keresztül hatoltak be a 200 hektárnyi területre, ahol az I-télé francia hírtelevízió értesülése szerint kilenc épületből tulajdonítottak el robbanóeszközöket. A területen nin­vül 52 utast megölve. A súlyos sé­rültek száma meghaladta a hétszázat. A tegnapi tizedik évfordulón az áldozatok hozzátartozói és a me­rénylet sérültjei a királyi család tag­jaival együtt emlékező istentisztele­ten vettek részt a londoni Szent Pál- katedrálisban. A ceremónián felol­vasták az 52 halálos áldozat nevét, majd a jelenlévők egyperces csend­del adóztak emléküknek. Ugyaneb­ben az időben országszerte egy percre leálltak a tömegközlekedési járművek is. (MTI) csenek térfigyelő kamerák, de őrség védi a kiemelten védettnek minősülő logisztikai raktárkomplexumot, ahol a francia szárazföldi erők afrikai be­vetéseihez szükség eszközöket és robbanószerkezeteket tárolják. Sem a védelmi minisztérium, sem a hadsereg vezérkara nem volt haj­landó kommentálni a hírt. Frédéric Vigouroux, Miramas polgármestere nyugtalanítónak nevezte az esetet, mivel „egy nagyon zárt és nagyon komoly létesítményről van szó”, amelyet szigorúan véd a katonaság. (MTI) Robbanószert loptak

Next

/
Thumbnails
Contents