Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-08 / 156. szám, szerda
www.ujszo.com 1.2015. július 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 A szó nem elég A képviselők tudomást se vettek a legfőbb ügyészről MARIÁN LEŠKO A mikor a parlamenti képviselők múlt pénteken értesültek róla, hogy a legfőbb ügyész jelentéséről csak a következő ülésen szavaznak, négyötödük abban a pillanatban vette a kalapját és elment nyári szabadságra. Jaromír Čižnár így azzal a tudattal adta elő a jelentését, hogy nemhogy nem veszik őt komolyan, hanem tudomást se vesznek róla. Pedig figyelemre méltó dolgokat mondott. Először is abszurdnak nevezte a törvényhozók hozzáállását, hogy ha valami gond van, azonnal új törvényt hoznak. Példaként a családon belüli erőszakot említette, ami évek óta probléma, de nem azért, mert nincs jó törvény. Amivel gond van, az a rendőrség és az ügyészség hozzáállása, mert nem élnek a törvény adta lehetőségekkel. A gazdasági bűnözésről Čižnár elmondta, csupán a bűncselekmények 3,8 százalékát teszi ki. Hozzátette, nem ennyire rózsás a helyzet, az ok az, hogy a rendőrség és az ügyészség nem végzi rendesen a dolgát. Borzalmasnak nevezte, hogy milyen kevés gyanúsított ellen folyik eljárás gazdasági bűncselekmény miatt. Čižnár a minisztériumok tétlenségét is kritizálta. Az egészségügyi és az igazságügyi tárca már kilenc éve egyvégtében azon dolgozik, hogy létrehozza a szellemileg sérült, valamint a szexuális bűncselekményekért elítéltek fogvatartási intézetét. Erről azután kezdtek beszélni, hogy egy pedofil megerőszakolt, majd megölt egy gyereket. A legfőbb ügyész tisztában van vele, hogyan mennek nálunk a dolgok., Addig fogunk okoskodni, míg ismét történik valami tragédia, és akkor hirtelen lesz pénz az intézetre...” Ez nem cinizmus - cinikusan azok viselkednek, akiknek egy tragédiára van szükségük ahhoz, hogy tegyék a dolgukat. Ha a képviselők komolyan vennék a munkájukat, akkor szakítottak volna időt arra, hogy első kézből értesüljenek arról, milyen törvénymódosításokra van szükség ahhoz, hogy a bűnözők ne csináljanak hülyét a rendőrségből és az ügyészségből. Čižnár elmondta, hogyan kellene módosítani a csődvédelmi eljárást vagy a vagyon eredetéről szóló törvényt, hogy egyáltalán érjen valamit. Az összes képviselőnek hallania kellett volna, amit a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről mondott: „Az az érzésem, mintha nem önök, képviselők döntenének arról, hogy lesz-e valami változás ezzel a törvénnyel, hanem a vállalkozók”. A legfőbb ügyészt meg kell dicsérni a jelentéséért, de arról ő maga is tehet, hogy a képviselők ignorál- ják. Amikor a legsúlyosabb korrupciós ügyeket kellett felülvizsgálnia, mindig úgy találta, hogy rendben volt az eljárás leállítása. Ahhoz, hogy komolyan vegyék, a szó nem elég. A szerző az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány munkatársa (Ľubomír Kotrha karkatúrája) Indul a görög aludni VERES ISTVÁN röm nézni, mennyire hidegen hagyja az embereket a görög helyzet, ami állítólag elérte a pattanásig feszülés stádiumát euróövezetileg. Bár néhány hete patthelyzet van, de közben volt már majdnem csőd, államcsőd, posztcsődikus állapot, most meg valami furcsa légüres zónában kavarog minden. A lapok az összes jelzőt elhasználták, amellyel a helyzet állítólagos súlyosságát jelezni lehet. A szlovákiai pártok hétfon sorra gyártották a közleményeket, melyekben leszögezték a maguk kis bölcsességét a görög válságról. Nehogy már azt gondolja valaki, hogy majd pont nekik nincs erről véleményük. Pedig nincs, ahogy a választóiknak se. Mert nem vagyunk makro-, legfeljebb mikroközgazdászok, de o még ha azok is lennénk, akkor se számítana az egész, ugyanis a közgazdászok elemzéseitől roskadozik a sajtó, mégis csak azt az egyet tudjuk, hogy nem igazán tudni, mi lesz. Ä hírek szerint ugyanígy vannak a vezető európai politikusok is, a sokadik vészforgatókönyvet vázolják a görög népszavazás értelmezése, valamint az összeurópai segítő békejobb tükrében. Közben a lapok lehoznak még néhány kiló cikket arról, vajon mi is várhat a görögökre, vagy ránk. Fico szerint nem érint minket a görögök távozása az euróövezetből. Sulik szerint Fico hazudik. Radiéová szerint Görögország helye Európában van, de ha nem tartják be a szabályokat, menniük kell. Procházka szerint a görögöknek joguk van mindenhez, de nem a mi pénzünkön. Ez a kedvencem, amikor a milliókat meg a milliárdokat emlegetik, amiket kölcsönadtunk vagy adnánk a görögöknek, hogy az a mi pénzünk. Az ember azt hinné, hogy az a pénz itt várta a pozsonyi vár alatt egy széfben, hogy szétosszák. Közben létezésének legfőbb nyoma egy tizedesvessző, ami az amúgy is felfoghatatlan állam- adósság összegében néha odébb mászik egy nullával. Meg hogy Suliknak 2011 -ben igaza volt. A görögökkel kapcsolatban igen, de saját politikai súlyával kapcsolatban nem - el is vitte őt a saját igaza oda, ahol most van. Szóval a sok obiigát nyilatkozat kb. annyit ér, mintha arról beszélnénk, hogy a magyar nyelvben van egy játékos mondat a görögökkel kapcsolatban, ami visszafelé olvasva is ugyanaz. Nem is kívánhatnánk tehát kellemesebb világpolitikai témát a legmelegebb nyári napokra. Sziesztáz- zunk, dőljünk hátra, igyunk valami hideget, és felelőtlenségünk teljes tudatában várjuk ki, ahogy ezt a válságot is elmajszolja az idő vasfoga. Ha pedig mindenképpen szeretnénk valami fontosat tenni jövőnk érdekében, menjünk el a boltba, tankoljunk fel görög haloumi sajttal (grillezéshez ideális) meg görög calamata olajbogyóval, biztos, ami biztos. Indul a görög aludni. Elegem van a görögökből GÁLZSOLT A következőket javaslom: az eurócsoport ülésén öt perccel a harmadik görög mentőcsomagról szóló szerződés véglegesítése előtt, az egyik tagállam képviselője jelentse be, népszavazást kell tartani a feltételekről. Az eurózóna mind a 18 tagállamában, Görögországot kivéve. Majd a döbbent görög delegációval és közvéleménnyel közöljük, hogy a népszavazási iveken a „nem” válasz lesz az első helyen, és mind a 18 érintett kormány természetesen e „nem” válasz mellett fog otthon kampányolni. Két hétig, mert ennyi idő mindenképpen kell a kérdés megvitatásához. Addig a görögök oldják meg az országuk finanszírozását, ahogy akarják. Ja, és köszönet a görög eredetű demokrácia eme nagyszerű vívmányáért, a népszavazásért... Csúnya, cinikus kiszúrás lenne? Igen, de nagyjából ugyanazt csinálnánk, mint a görög kormány. Erősítenénk a tárgyalási pozíciónkat egy népszavazással, aztán ünnepelhetnénk a marxista, maoista, trockista görög zsaroló diktátum felett aratott győzelmet. Természetesen az Európai Unió ilyet nem tesz, de egyre többen akadnak ki a görög kormány hozzáállásán, meg a görög válsággal kapcsolatban a médiákban keringő egyre több csúsztatáson is. Mert egyszerűen nem igaz, hogy a görög helyzetért a fő felelős az euró, az unió, a trojka által Athénra erőltetett helytelen válságkezelés. Igen ezek is közrejátszottak, de a fő felelősök igenis a görög kormányok (és választóik) voltak. Senki nem kényszerítette az országot arra, hogy nyakig eladósodjon, csaljon (a statisztikákkal), hazudjon (a valós gazdasági helyzetről). Az sem igaz, hogy példátlan megszorításokon, recesszión mentek keresztül - erről mesélhetnének a balti országok, meg mi is a transzformációs recesszió kapcsán. Bár az adóssághegy tényleg fenntarthatatlan méretű, nem igaz, hogy elviselhetetlen terhet jelent az adósságszolgálat, mert a kamatok nagyon alacsonyak, a törlesztést meg 40 évre széthúzták. Nem igaz, hogy a görögök a megszorítások miatt példa nélküli módon elszegényedtek, valójában az ország a fej lettségéhez képest még mindig jobban él, elég összehasonlítani a nyugdíjakat vagy a béreket a szlovákiaiakkal. Nem igaz, hogy a trojka teljesíthetetlen dolgokat kér az adózás vagy a nyugdíjak területén, és nem igaz, hogy a segítség eddig nem volt nagyvonalú. Két mentőcsomag, a második kétszeri meghosszabbítása, adósságelengedés és -átalakítás, és most készség egy harmadik megállapodásra. És még egyet ne feledjünk: Görögország 2004 és 2012 között 46,7 milliárd euró nettó támogatást kapott az EU-tól (ennyivel többet kapott annál, mint amennyit befizetett a közös brüsszeli kasszába). Ez egy főre számítva messze a legnagyobb nettó hozzájárulás, de így lenne ez akkor is, ha az 1981 -es görög csatlakozástól számítanánk. A mentőcsomagokra koncentráló vita e felett rendre elsiklik, pedig óriási összegekről van szó. Szóval az uniós vezetőknek nincs hova hátrálni, ha engednek a görögöknek az a pokolba vezető út lesz, még akkor is, hajó szándékkal lesz kikövezve. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Moszkva Athén és Brüsszel közé furakodik Oroszország arra törekszik, hogy a görög válságot kihasználja saját céljai elérésére - írta a Ve- domosztyi orosz napilap. A hatalomtól független újság arra hívta fel a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin volt az első külföldi vezető, akivel Alekszisz Ciprasz görög kormányfő telefonon beszélt a vasárnapi népszavazás után. A Vedomosztyinak nem mondták meg a moszkvai görög nagykövetségen, hogy szó volt-e közöttük arról, hogy Moszkva hitelt nyújt Athénnak, vagy megszünteti az uniós tag Görögországgal szemben bevezetett behozatali tilalmat. A Görögországban kialakult helyzet azt mutatja, hogy az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank válsága valóság-vélekedett Vaszilij Liha- csov orosz kommunista párti parlamenti képviselő a Vedomosztyinak nyilatkozva. A képviselő szerint Putyin és Ciprasz között az ortodox vallási azonosság és erkölcsi értékek hasonlósága okán „lelki közeledés és megértés alakult ki”. Oroszország minden erejével azon van, hogy kihasználja a Görögország és az EU közötti ellentéteket- árulta el az újságnak egy név nélkül nyilatkozó orosz diplomata. Szerinte az a kérdés, hogy ki kit zsarol jobban. Vagy Ciprasz az EU-t az Oroszországgal szorosabbra font kapcsolataival, vagy Moszkva az EU-t a Ciprasszal meglévő kapcsolatával. A diplomata úgy vélte, hogy ez csak a felszínt érintő játszma, amelynek az a célja, hogy propagandisztikus, politikai előnyöket csiholjanak ki. Oroszország nem léphet fel közvetítőként az EU és Görögország között, mivel Brüsszelnek nagyobb a befolyása Athénra, mint Moszkvának. Az ukrán kérdésben pedig a Nyugat nem fog engedményeket tenni Moszkvának. Alekszandr Baunov, a moszkvai Carnegie Központ szakértője nem hiszi, hogy Brüsszelnek szüksége volna Putyinra, hogy közvetítsen Ciprasz és az EU között. A görög kormányfőnek viszont „most rögtön van szüksége pénzre, bármilyen feltételek mellett”. Ciprasznak „teljesen felvértezve” kell részt vennie az eurózóna csúcstalálkozóján, hogy azt mondhassa, „Putyin kész egy éven keresztül finanszírozni Görögországnak ennyit és ennyit”. (MTI)
