Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-04 / 127. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 4. www.ujszo.com mMMULMM Sydney-i kávézó: újra támadás Sydney. Megtámadták tegnapra virradóra az ausztrál Sydneyben azt a belvárosi kávézót, ahol tavaly decemberben egy iszlamista túszejtő több embert foglyul ejtett, és órákon át tartott fogva. A támadók kövekkel dobálták meg a kávézót, betörték az ablakait. A rendőrség később a város egy másik pontján őrizetbe vette az egyik dobálót - az egykor válogatott ausztrál kosárlabdázóról, Luke Martinról van szó. Andrew Scipione, Új-Dél- Wales állam rendőrbiztosa azt mondta, egyelőre nincs alapja annak, bogy a decemberben történteket összekapcsolják a szerdai esettel. (MTI) Kitiltott orosz EU-nagykövet Brüsszel. Az Európai Parlament korlátozta a szabad belépést az intézménybe Oroszország európai uniós nagykövete számára, válaszul az európai uniós politikusok oroszországi beutazását tiltó moszkvai „feketelistára”. Martin Schulz, az EP elnöke levélben tájékoztatta Vlagyimir Csi- zsov nagykövetet az intézkedésről. Csizsovon kívül egy másik, meg nem nevezett orosz diplomatára is vonatkozik a korlátozás. Az EP elnöke indoklásában azt írta, hogy mivel az orosz hatóságok nem tették átláthatóvá intézkedéseiket, jogosnak tartja a megfelelő válaszlépések meghozatalát. (MTI) Maláj repülő: Moszkva hárít Moszkva. Váratlan bejelentést tett az orosz szövetségi nyomozó bizottság (SZK) tegnap, az ukrán légierő egy orosz védelem alá helyezett szerelőjét nevezve meg a malajziai légitársaság tavaly júliusi, délkelet-ukrajnai katasztrófájának koronatanújaként. Vlagyimir Markin szóvivő azt mondta, hogy Jevhenyij Agapovról van szó, aki fedélzeti fegyverek szerelőjeként dolgozott az ukrán légierő harcászati légidandárjának első századánál, és önként jelentkezett az orosz hatóságoknál, hogy együttműködik velük. Jan Novikov, az Al- maz-Antej orosz fegyver- gyártó konszern vezér- igazgatója épp kedden jelentette ki, egy olyan, régebbi típusú Bük légvédelmi rakétával lőhették le a maláj légitársaság utas- szállítóját, amely már csak az ukrán fegyveres erőknél van hadrendben. (MTI) Mindenki a Dél-kínai-tengeren található parányi Spratly-szigeteket akarja - durva geopolitikai konfliktus van a láthatáron Hatalmak kakaskodása sziklaszirtekért Látszólag idilli kép. Egy Fülöp-szígeteki katona őrjárata a vitatott hovatartozású Spratly-szigetek egyik homokzátonyán. Hat ország civódik a parányi szigetekért, Kína nyomul a legjobban. (SITA/AP) Peking/Washington. Agresszív lépésnek nevezte Barack Obama amerikai elnök, hogy Kína mesterséges szigeteket létesít a Dél-kínai-tengeren. Peking szerint az USA-nak „érintettség híján nincs beleszólása” a konfliktussal fenyegető vitákba. A Fülöp-szigetek, Vietnam, Tajvan, Malajzia és Brunei - akárcsak Kína - részben vagy egészében maguknak követelik az érintett Spratly-szigeteket. ÖSSZEFOGLALÓ. „Úgy gondoljuk, hogy mesterséges szigetek létesítése ebben a térségben bármely fél részéről agresszív lépés és kontraproduktiv3’ - mondta Barack Obama amerikai elnök. „Kína nagy és erős ország. Lehetséges, bogy néhány követelésük legitim, de ezeknek nem könyökléssel és mások félreta- szításával kellene érvényt szereznie” - tette hozzá. Mesterséges szigetfeltöltés Ash Carter amerikai védelmi miniszter utóbbi napokban többször is élesen bírálta a dél- kínai-tengeri Spratly/Nansa- szigetek térségében folyó mesterséges szigetfeltöltések ütemét és kiterjedtségét, és a feltöltések azonnali beszüntetésére szólított fel. Carter úgy vélte, üyen módszerrel nem lehet szuverenitást szerezni. „Kína több mint 800 hektárral növelte területét, többel, mint az összes többi érintett ország együttvéve (...) és Kína 18 hónap alatt hajtotta ezt végre” - hangoztatta a Pentagon vezetője. Kína határozottan visszautasítja az USA beavatkozását a dél-kínai-tengeri helyzetbe, s úgy véli, Washington kívülálló az ügyben. Pekingben közölték, a szóban forgó zátonyok, szigetek hovatartozása vitán felül áll, nincs szükség annak nyomatékosítására. Szun Csi- en-kuo, a kínai hadsereg vezérkari főnökének helyettese kijelentette, az Egyesült Államok „figyelmen kívül hagyta a történelmet, a tényeket és a jogi megalapozottságot.” Szun leszögezte, az építkezések nem irányulnak egyeden harmadik ország ellen sem, és nem akadályai a térségbeli szabad hajózásnak. „Senki ne számítson arra, hogy megadjuk magunkat gyengén indokolt vádaknak, erőszaknak vagy hatalomnak, és ne számítsanak arra sem, hogy elfogadjuk a szuverenitást, a biztonságot és a fejlődést érintő nemzeti érdekeink megkárosításának keserű következményeit” - jelentette ki a tábornok. Azzal kapcsolatban, hogy a napokban egy amerikai kémrepülőgép, fedélzetén a CNN hírtelevízió forgatócsoportjával a területfeltöltésekkel épülő szigetek közelébe repült, és amerikai hadihajók is a térségbe hajóztak, Csao Hsziao- csuo, a katonai akadémia kutatója úgy vélte, ez csak fokozta a térségi feszültséget, megváltoztatta a viták természetét és jelentősen zsugorította a diplomáciai megoldás esélyeit. Harcoltak a szigetekért Kína világítótornyok építésébe kezd a Spratly-szigetcso- port két, ellenőrzése alatt lévő zátonyán. A kínai közlemény a Huanjang és a Csekua zátonyokat említi, amelyek a Fülöp-szigetek és Vietnam, illetve Brunei által is vitatott hovatartozású területek. A térségben az 1980-as évek végén egy év leforgása alatt hét szikla-, ill. korallzátony került kínai fennhatóság alá, egy vietnami áldozatokat is követelő fegyveres tengeri konfliktust követően. A szóban forgó szigeteket a Kínai Népköztársaság, illetve Tajvan mellett Vietnam is teljes egészében magáénak követeli, míg a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei egyes részeit tartja területéhez tartozónak. A szigetek, zátonyok, homokpadok közül a legtöbbet Vietnam felügyeli, amelyet számban a Fülöp-szigetek, Kína és Malajzia követ. Valamennyi állomásoztat katonákat az általa elfoglalt területen, a térség államai egyre fokozzák katonai kiadásaikat. Az apró szigetek azért értékesek, mert állítólag a környező vizek olaj- vagy gázlelőhelyeket rejthetnek. Az ENSZ tengerjogi konvenciója szerint a civü lakosság jelenléte és a gazdasági tevékenység az alap- feltétele, hogy egyáltalán szóba jöhessen egy adott sziget körüli 12 tengeri mérföldes felségjog, illetve a 200 mérföldes kizárólagos gazdasági zóna elbírálásának lehetősége. Washington szerint nem lehet megalapozott ilyen igény mesterségesen létrehozott sziget esetében. (MTI, NOL) A Jangcén történt hajókatasztrófa újabb áldozata (SITA/AP) Továbbra sem tudni több mint 400 kínai utasról Tomboló hozzátartozók Tüzérségi támadás a kelet-ukrajnai Donyecknél Tiltott fegyverek bevetése MTl-HÍR Pusztít a Boko Haram Az iszlamisták vízfegyvere Ramádi/Maiduguri. Az Iszlám Állam (IÁ) stratégiai okokból lezárt egy duzzasztógátat Ramádinál, a nyugat-iraki el- Anbár tartomány fővárosánál, amelyet még május közepén elfoglalt. A dzsihádista szervezet célja annyira lecsökkenteni az Eufrátesz vízszintjét, hogy könnyebbé váljanak a szélsőségesek támadásai, ugyanis a dzsihádisták át tudnak kelni a folyómedren. Ezzel együtt ugyanakkor elvágták a keleti Káldíja és el-Habaníja térségek vízellátását. Ezek a területek az utolsók, amelyek még a kormányerők és szövetségeseik kezén vannak Irak legnagyobb tartományában. A most ldala- kult helyzetben két lehetőség van: vagy gyorsan visszafoglalják az IÁ-tól a duzzasztógátat vagy pedig a levegőből bombázni kezdik a létesítményt. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát az észak-nigériai Maiduguri egyik zsúfolt piacán, a halálos áldozatok száma kórházi források szerint az 50-et is elérheti. A támadó egy forgalmas piac egy hentespultja alatt rejtette el a robbanószerkezetet a kétmilliós városnak számító Maiduguriban. A Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet állhat a támadás hátterében - a várost kedden megtámadták a Boko Haram fegyveresei. A dzsihadista szervezet központi szerepet szán Maidugurinak az általa megalapítani szándékozott iszlám államban. (MTI) MT1-HÍR Peking. Tegnap folytatódtak a mentési munkálatok a kínai Jangce folyamon történt hajószerencsétlenség helyszínén, de a fedélzetén 456 emberrel felborult hajó körzetében több ezer ember és több száz hajó, csónak, továbbá búvárok bevonásával zajló kutatás eredményeiről egyelőre kevés részletet hoztak nyilvánosságra. A rendelkezésre álló adatok szerint eddig 18 halottat vittek partra, a biztos túlélők számában pedig hétfőhöz képest nincs változás, 14-en vannak. Három holttestet a baleset helyszínétől 30 kilométerre, Hunan tartományban találtak meg, egy túlélőt csaknem 20 km-nyit vitt az ár, egy másik pedig 90 kilométerrel lejjebb sodródott, mire partot ért. A helyi média nem közölte, megkísérelték-e a bejutást a vélhetően holttestek százait rejtő hajótestbe, és mi történt azokkal, akikről kedden még azt állították, hogy élnek és odabent vannak. A hajón tartózkodók hozzátartozóinak egy részét a helyszínre szállították, mások Sanghajban, az utazást szervező irodánál vagy az utcán - a kormányzatnál - tombolnak, követelnek választ a kérdéseikre és tájékoztatást az aktuális helyzetről. A Kelet Csillaga nevű, 76 méter hosszú, négyszintes kirándulóhajó fedélzetén 456-an voltak, amikor a jármű vélhetően egy tornádó következtében, a folyó Hupej tartományi szakaszán hétfőn felborult és állítólag 1-2 perc alatt elsüllyedt. Kijev. Heves tüzérségi támadást indítottak az oroszbarát szakadár erők tegnap a kelet-ukrajnai Donyecknél, s a térségben több helyen közelharc alakult ki a támadók és az ukrán katonák között - közölte Jevhen Dejdej parlamenti képviselő, a Kijev-1 zászlóalj koordinátora. A politikus azt írta, hogy a tüzérségi támadások következtében lángokban áll Marjinka és Krasznohorivka település a frontvonal ukrán fegyveres erők által ellenőrzött oldalán. A térségben a frontvonalnál heves közelharc folyik a szemben álló felek között, a szakadárok át akarnak törni a kormányerők védelmi vonalán. Az utóbbiak nehézfegyverekkel, köztük Grad rakéta-soro- zatvetőkkel és harckocsikkal lövik Donyeck felől a települést, amelyet ostromgyűrűbe készülnek zárni. A kijevi hadműveleti parancsnokság tegnap ugyancsak Riga. Raimonds Vejonis védelmi minisztert választotta meg az ország következő elnökévé a lett parlament. Vejonis a szavazás ötödik fordulójában kapta meg a szavazatok abszolút többségét a rigai törvényhozásban, a 100 képviselőből 55 arról számolt be, hogy előző éjjel a szakadárok szinte minden tűzerejűket a Donyeck környéki, ukrán ellenőrzésű településekre összpontosították. Legalább tíz települést vettek tűz alá a februárban kötött minszki megállapodás által tiltott, nagy kaliberű tüzérségi fegyverekkel. A nagy kaliberű aknavetők és gépfegyverek mellett harckocsit is bevetettek a támadók. Az éjszaka Luhanszk környékén négy településre nyitottak tüzet a szakadárok, köztük Sztanicja Luhanszkát 120 milliméter kaliberű lövegekből lőtték. Az ilyen és nagyobb kaliberű nehézfegyvereket a február 12-i minszki megállapodás szerint ki .kellett volna vonniuk a frontvonal menti övezetből. Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó sajtóosztálya közölte, tegnap a szakadárok aknatűzébe került egy személyautó a frontvonal kormányerők által ellenőrzött oldalán, és a kocsi két nyugdíjas utasa életét vesztette. voksolt rá. A védelmi minisztert a három pártból álló kormány- koalíció egyik tagja, a Zöldek és Földművesek jelölte az államfői posztra, amelyért három vetély- társával, köztük ellenzéki és kormánypárti jelölttel is meg kellett küzdenie. A jelenlegi lett elnök, Anders Berzins megbízatása július 8-án jár le. A védelmi miniszter lett Lettország vezetője Vejonis lett a lett elnök MTI-HÍR
