Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-30 / 149. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 30. www.ujszo.com Izrael hajót tartóztatott fel Tel-Aviv. Az izraeli haditengerészet tegnap feltartóztatta a Gázai övezetbe tartó Marianne av Göteborg nevű svéd hajót, amely humanitárius segélyt szállított. A hajó a Szabadság III. névre keresztelt harmadik „blokádtörő flottilla” egyik hajója. Az akció nem járt emberáldozatokkal. A hajón mintegy húsz aktivista tartózkodik, többek között Tunézia volt elnöke, Mon- szef Marzúki, valamint egy izraeli arab parlamenti képviselő. A Gázai övezetet sújtó blokádot Izrael azután rendelte el, hogy a Hamász iszlamista szervezet 2007-ben erővel átvette az ellenőrzést a palesztin terület felett. (MTI) Zavargások Debrecenben Debrecen. Autósokra támadt a debreceni migrációs tábor mintegy száz lakója, botokkal ütötték és megdobálták a leálló személyautókat és autóbuszokat, és felgyújtották az út menti kukákat. Két mig- ráns vallási konfliktusa miatt robbant ki az összetűzés a túlzsúfolt táborban -jelentette a rendőrség. A rendőrség rendkívüli erőket vonultatott fel, könnygázt vetettek be a csoportosulás feloszlatására, lőfegyvert nem használtak, az összetűzésben senki nem sérült meg. Miután a támadók visszahúzódtak a táborba, a befogadóállomás bejáratánál farkasszemet néznek a rendvédelmi erőkkel. A kapu túloldalán több tucatnyian állnak, néha rigmusokat skandálnak, többször azt kiabálták, hogy .Allah akbar”. (MTI) Letartóztatások Tunéziában Tunisz. Több embert őrizetbe vettek a tunéziai hatóságok a pénteki, 38 áldozatot követelő szószai merénylettel kapcsolatban - jelentette be az ország belügyminisztere. Na- dzsem Gharszali szerint elfogták a rajtaütést elkövető terrorista mögött álló hálózat tagjainak első csoportját. A rendőrség eddig hét embert vett őrizetbe (Tuniszban és Szószában), valamennyien tunéziai állampolgárok. „Mindenkit letartóztatunk, aki logisztikai vagy anyagi támogatást nyújtott a támadónak (...) Azt ígérem az áldozatoknak, bíróság elé állítjuk a gyilkosaikat” - közölte Gharszali. Állítólag a támadó egy líbiai dzsihádis- ta táborban kapott kiképzést. (MTI) Görögországnak ma éjfélig kellene 1,6 milliárd eurót törlesztenie - nem kizárt, hogy még a népszavazásra sincsen pénze Bezártak a bankok, fogyóban a benzin Athén/Brüsszel. Zárva maradtak a bankok tegnap Görögországban, az egyre nagyobb méreteket öltő betétmenekítés miatt egész hétre bezárnak, bár nem kizárt, csütörtökön a nyugdíjasok számára kinyitnak. A pénzautomatákból fogy a pénz, máris benzinhiány mutatkozik, ma pedig fizetni kellene a Valutaalapnak. Görögország a csőd szélén lavíroz. ÖSSZEFOGLALÓ Az egyre nagyobb méreteket öltő betétmenekítés miatt a görög kormány elrendelte, hogy tegnaptól kezdve hat munkanapra tartsák zárva a bankokat és a tőzsdét. Emellett tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróbán limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre. Felvásárlási hullám Állítólag csütörtökön kinyitnának a bankok, de akkor is csak a nyugdíjasok kaphatják meg pénzük egy részét - a tervek szerint 240 eurót vehetnek fel a nyugdíjasok. Számos pénzautomata kiürült, a polgárok tanácstalanul állnak a bankfiókok előtt, emellett több helyről jelentik, kifogytak a benzinkutak az üzemanyagból. Egy athéni szupermarket dolgozói említették, hogy az emberek tartós élelmiszereket kezdtek el nagyobb mennyiségben vásárolni - sajtóértesülések szerint kezd pánikhangulat kialakulni a lakosság körében. A macedón központi bank arra utasította az ország bankjait, hogy vonják ki pénzüket és követeléseiket a görög bankokból és korlátozzák a tőkekiáramlást a bankpánikkal sújtott Görögországba. Szerbia Hiába várnak a görög nyugdíjasok a pénzükre, jó esetben csütörtökön vehetik ki a járandóságukat. Szélsőbalos görögök tüntetnek az Európai Unió és a megszorítások ellen. Az euró azért kellene, de a takarékos, visszafogott költekezést elvetik. (TASR/SITA/AP-felvétel) korlátozza a görög hátterű, Szerbiában működő bankok tranzakcióit. Milliárdos törlesztések Felröppent egy hír, miszerint a vasárnapra kiírt népszavazásra sincs pénze a görög államnak. A népszavazáson döntenének a görögök, hogy elfogad- ják-e a nemzetközi hitelezők által javasolt intézkedéseket. Ma kellene fizetni 1,6 milliárd eurót az IMF-nek, de nem kizárt, hogy a 110 miiló euróba kerülő népszavazásra sincs pénze. Ha valami csoda folytán mégis törlesztene Athén, akkor július 14-én 162 millió dollár értékű, ún. szamuráj kötvényt kell kiegyenlítenie, majd július 20-án 3,5 milliárd eurót kellene fizetnie az Európai Központi Banknak, majd egy hónappal később újabb 3,5 milliárdot szintén az európai jegybanknak. Civódás Ciprasszal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap többször kikelt a görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz ellen. Úgy festette le Cipraszt, mint aki túl nagyot mondott a görögök felé kommunikálva. Juncker azt mondta, hogy nem kértek az ország hitelezői (IMF, Európai Bizottság, Európai Központi Bank) nyugdíj- csökkentést, sem a bérek meg- vágását - noha Ciprasz így állította be a hitelezői kívánságlistát. Juncker azt mondta, nem érdemes öngyilkosságot elkövetnie annak, aki fél a haláltól. Ezzel arra utalt, hogy Ciprasz felhívta az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökét, segítsenek elérni azt, hogy hosszabbodjon meg a ma lejáró EU-hitelprogram. Juncker arra kérte a görögöket, hogy mondjanak igent a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásra a július 5-i népszavazáson, Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt pedig arra szólította fel, hogy „mondja el az igazságot a görög népnek”. Amire nemet mondtak Az átláthatóság és a görög nép tájékoztatása érdekében az Európai Bizottság közzétette azokat a javaslatokat, amelyekre a görög kormány nemet mondott, majd népszavazást kezdeményezett - közölte tegnap a bizottság. A javaslat értelmében a görög költségvetésnek idén 1, jövőre 2, majd 3, végül 2018-ban 3,5%-os elsődleges többletet kellett volna produkálnia, amely az adósságfizetés nélkül értendő. A forgalmi adóztatás terén Athénnak évente a GDP 1%-ának megfelelő bevételnövekedést kellene elérnie, több terméket és szolgáltatást átsoroltak volna a 23%-os áfakulcs hatálya alá, a kedvezményes 13%-os kulcs az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodákra és a vízre vonatkozna, a 6%-os áfakulcs pedig a gyógyszereket könyveket, színházakat terhelte volna. Ezen túlmenően a jövedelemadó megfizetése alóli kibújás lehetőségének szűkítését is elvárták a hitelezők, továbbá a görög szigetvilágban érvényes áfakönnyítés eltörlését is. A tervezett ingatlanadó-bevételek garantálása is szerepelt a feltételek között. Athénnak magas védelmi kiadásait is 400 millió eu- róval kellett volna megkurtítania, csökkentve a hadsereg létszámát és beszerzéseit. Á 10 méteresnél nagyobb szabadidőhajókra kivetett jachtadó kulcsát 10-ről 13 százalékra kérték felsrófolni. Végül olyan intézkedéseket javasoltak a hitelezők, amelyek erőteljesen elrettentenek a korai nyugdíjba vonulástól, 2022-re pedig 67 évre emelték volna az általános nyugdíjkorhatárt, vagy 62-re annak, aki 40 évig dolgozott. Hollandé és Merkel igyekszik Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózóná- ban maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve, ha megvan rá a közös szándék - hangoztatta Francois Hollandé francia államfő a görög válság miatt összehívott kormányülés után. A német kancellár is kész további tárgyalásokra a görög kormányfővel az adósságválság megoldásáról - közölte Angela Merkel szóvivője. A görög adósságválság legújabb fejleményei éles feszültséget keltettek Berlinben. Merkel vezényletével válságtanácskozások kezdődtek. Sigmar Gabriel alkancellár úgy vélte, hogy Európa a legnagyobb kihívás előtt áll az egyesülési folyamat 1957-es kezdete óta. A The Times brit napilap szerint nem kizárt, hogy Görögország Montenegróhoz válhat hasonlóvá. A balkáni ország nem tagja sem az EU-nak, sem az eu- rózónának, mégis eurót használ. „Sivár kilátások egy büszke országnak, amelyet egy ideológiailag irányított és értéktelen kormány hat hónap alatt padlóra küldött” - jegyezte meg a The Times. (MTI, Index, ú) A brit kormányfő szerint a létében fenyegeti a nyugati civilizációt az Iszlám Állam terrorszervezet Egy éve öldököl az Iszlám Állam MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/London. Több mint háromezer embert ölt meg eddig az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet Szíriában egy emigráns Szíriái ellenzéki szervezet közlése szerint. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) nyilvántartása szerint 2014. június 29., azaz az IÁ által önkényesen kikiáltott „kalifátus” óta 3027 embert végeztek ki a dzsihádisták, többségükben civileket. Az 1787 polgári áldozat között 74 gyermek is volt. A meggyilkolt civilek csaknem a fele az iszlám szunnita ágát követő saitat törzs tagja volt. A radikális fegyveres szervezet a törzs 930 tagját ölte meg a kelet-szíriai Deir-ez-Zórban tavaly, miután fellázadtak az IÁ ellen. A török határnál fekvő kurd városban, Kobaniban meggyilkoltakkal együtt a múlt héten legkevesebb 233 embert öltek meg a szervezet szerint. Az Iszlám Állam a saját harcosai közül is kivégzett 143-at, kémkedés gyanújával. Az OSDH szerint a radikális szervezet 8000 fegyveresét vesztette el a harcokban és az ellene fellépő nemzetközi koalíció bombázásaiban. Az IÁ 2013-ban tűnt fel Szíriában. Egy időben az al-Kaida iraki szárnyaként indult, és össze akart olvadni az al-Kaida szíriai ágának tartott an-Nuszra Fronttal, amely azonban elutasította a fúziót és azóta a két szervezet egymással is hadakozik. A brit miniszterelnök szerint a létében fenyegeti a nyugati civilizációt az Iszlám Állam terrorszervezet terjeszkedése, ezért ugyanúgy kell harcolni ellene, mint a kommunizmus ellen a hidegháború idején. David Cameron a tunéziai merénylettel kapcsolatban tegnap kijelentette: nem is lenne szabad Iszlám Államként emlegetni ezt a szervezetet, mivel a csoport az iszlám vallás valamilyen eltorzított változatát próbálja érvényesíteni. Cameron szerint sok muszlim is elborzadva hallja, amikor a szervezetet Iszlám Államnak nevezik a híradásokban. A brit kormányfő szerint valójában „mérgező ideológiájú halálszektáról” van szó, amely túl sok fiatal gondolkodásmódjára gyakorol befolyást Európában, Ámerikában és Közel-Keleten egyaránt. A dzsihádista milícia ezért jelent egzisztenciális fenyegetést a nyugati világra - tette hozzá. Az Iszlám Állam elleni fellépés a jelenlegi nemzedék egészének küzdelme lesz, ebben a harcban minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetni - mondta a brit miniszter- elnök. Merényletek Csádban Robbantott a Boko Haram Ndjamena. Újabb két robbantást hajtottak végre ismeretlen tettesek Csád fővárosában, Ndjamenában. A két pokolgépes merénylet több mint tíz ember életét ontotta ki, az áldozatok között 5 rendőr van. A két robbanás hat perc eltéréssel következett be. Ä csádi fővárosban június 15-én hajtottak végre kettős öngyilkos merényletet, amelyben harmincnyolc ember halt meg, és további száz sérült meg. Ez volt az első eset, hogy a nigériai központú Boko Haram terrorista szervezet elleni harcban jelentős szerepet játszó közép-afrikai ország fővárosát terrorista támadás érte. Csád három nappal a támadás után bejelentette, hogy megtorlásul légi csapásokat mért az iszlamista szervezet nigériai bázisaira. (MTI) Szigorú ellenőrzés Kuvaitban, ahol pénteken az Iszlám Állam vérfürdőt rendezett (TASR/AP)
