Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-29 / 148. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 29. www.ujszo.com WMMünW1 Pristina feledné az UCK ügyeit Pristina. Nem szavazta meg a pristinai parlament annak a különleges bíró­ságnak a létrehozását, amely az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által el­követett feltételezett há­borús bűnöket vizsgálná. Az UCK-t azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szerveztek, a- mely fogságba ejtett, elra­bolt szerb és albán szemé­lyeket csonkított, gyilkolt meg. A bíróság létrehozá­sáról szóló javaslatot a ko­szovói parlament csak nemzetközi nyomásra fo­gadta el egy évvel ezelőtt. Miután a szükséges alkot­mánymódosítás pénteken nem ment át, kérdéses, kap-e még esélyt Pristina, vagy az ENSZ BT veszi a ke­zébe az irányítást. (MTI) Folytatódik az atomvita Bécs. A tárgyalások összes résztvevője egyetér­tésre jutott, hogy a június 30-i határidő lejárta után is folytatják az egyeztetése­ket annak érdekében, hogy sikerüljön megállapodásra jutni Irán nukleáris prog­ramjáról. Mohamed Dzsa- vad Zarif iráni külügymi­niszter vasárnap délután visszatér hazatért Tehe­ránba, a tájékoztatás sze­rint a tárcavezető a konzul­tációk után, egy nappal ké­sőbb utazik vissza Bécsbe. Irán és a G6 csoport április­ban megállapodott egy ke­retszerződésben, amely le­hetővé teszi egyes polgári rendeltetésű atomlétesít­mények működését azok nemzetközi ellenőrzése fe­jében az Irán elleni szank­ciók feloldása végett. A tár­gyalófelek június 30-át ha­tározták meg az átfogó, végleges megállapodás ha­táridejének. (MTI) Egy szaúdi volt a merénylő Kuvait. A 27 halálos és 227 sebesült áldozatot követelő pénteki kuvait- városi öngyilkos merény­letet egy szaúdi állampol­gár követte el: Fahd Szu- lejmán Abdel Mohszen al- Kabaa aznap hajnalban érkezett repülőgéppel az országba. A hatóságok őrizetbe vették azt az em­bert, aki autón a támadás helyszínére vitte a me­rénylőt, és azt a kuvaiti ál­lampolgárt is, akinek a házában a sofőrt megta­lálták. A síita mecsetben elkövetett támadást az Iszlám Állam (IÁ) dzsihá- dista szervezet vállalta magára: a szunnitákból ál­ló IÁ eretnekeknek tartja a síitákat. (MTI) Dijsselbloem: „Az Eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség további tárgyalásokra. A görög fél megszakította a folyamatot." Nincs több pardon: Athén a csőd szélén Brüsszel/Athén. Nincs több haladék Athénnak: az Eurócsoport elutasí­totta a görögök kérést, hogy a július 5-re terve­zett népszavazásra te­kintettel hosszabbítsák meg a görög pénzügyi mentőprogram június 30-án lejáró időbeli hatá­lyát. „A program kedd éj­jel lejár” - szögezte le Je- roen Dijsselbloem hol­land pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügy- minisztereiből álló testü­let elnöke, a görög adós­ságválságról szombaton tartott brüsszeli rendkí­vüli ülés után. ÖSSZEFOGLALÓ Megkezdték, majd megszakí­tották brüsszeli tanácskozásu­kat a görög adósságválságról és a helyzet megoldásáról az euró- zóna pénzügyminiszterei szombat délután. Már a tanács­kozásra érkezve többen közü­lük arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfő péntek éjjeli bejelentése, mely szerint nép­szavazást ír ki a nemzetközi hi­telezőkkel kötendő megállapo­dásról, egyoldalúan bezárta az ajtót a további tárgyalások lehe­tősége előtt. Ennek ellenére - ahogy dip­lomáciai forrásokból kiszivár­gott - az ülés megszakításával időt adtak Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszternek és Mario Draghinak, az Európai Központi Bank (EKB) elnöké­nek a kétoldalú megbeszélésre. Hogy ez a találkozó nem volt eredménytelen, az is bizonyít­ja, az EKB tegnap bejelentette: szinten tartja a sürgősségi lik­Hosszú sorok kígyóznak a pénzkiadó automaták előtt Görögországban. Bár a hellének kiválása az eurózónából egyre valószínűbb, a lakosság még megtartaná a zsebében a közös valutát. (SITA/AP) viditási támogatásból igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára, azaz pótolja a görög bankokból a be­tétesek által kivont likviditást, gyakorlatilag életben tartva a görög bankrendszert. Ezzel együtt a görög kormány arra készült tegnap éjszaka, hogy a betétkiáramlás megfékezésére döntést hozzon a tőkekorláto­zás bevezetéséről és a bankok hétfői zárva tartásáról. A görög manőverezés politi­kai eredményt azonban nem ho­zott Brüsszelben. Az egyetlen - elvi - eredménye az a körül bo­nyolódó szócsata, hogy ki kinek adott ultimátumot az egyezteté­sek során. Az eurózóna Görög­országon kívüli további 18 or­szágának a pénzügyminisztere - már Varufakisz nélkül - szom­baton ugyanis tovább folytatta a tanácskozást arról, milyen to­vábbi lépések szükségesek „az euróövezet hitelességének és Ciprasz: egy nép megalázása Alekszisz Ciprasz péntek éj­jel, a görög kormány éjsza­kába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be, hogy nép­szavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kö­tendő megállapodásról. A görög parlament szombat éj­szakai 13 órás rendkívüli ülésén jóváhagyta a referen­dumot: a 300 tagú törvény- hozásban 178 képviselő tá­mogatta, 120 ellene szava­zott, ketten nem voksoltak. „Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az eu­rópai szabályokat és a mun­kához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intéz­mények célja nem a minden fél számára életképes meg­egyezés volt, hanem feltehe­tően egy egész nép megalá­zása” -jelentette ki Ciprasz a nemzethez intézett televízi­ós beszédében, alig néhány órával az után, hogy vissza­tért Brüsszelből, ahol nem megfelelőnek nevezve visz- szautasította a felkínált meg­oldásijavaslatokat. stabilitásának a megőrzéséhez”. Jeroen Dijsselbloem azzal zárta a megbeszélést, hogy a testület közös megállapításaival a görög pénzügyminiszter nem értett egyet: , Jvz Eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség további tárgyalásokra. A görög fél meg­szakította a folyamatot.” Arra a kérdésre, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) most meddig finan­szírozhatja tovább a görög ban­kok likviditását, Dijsselbloem elhárította a választ, mondván, „az EKB független intézmény”. Görögországnak azonban - tette hozzá - teljesítenie kell adósság- törlesztési kötelezettségeit. Athénnak június 30-áig a pénzügyi mentőcsomag soron következő, 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét kellene kifi­zetnie az IMF-nek. Ha kedd éj­szakáig nem tudnak megegyez­ni a hitelprogram meghosszab­bításáról, akkor Görögország - első eurózónás és uniós tagál­lamként - csődbe megy. A hite­lezők és a nyugat-európai poli­tikusok nyilatkozatai alapján úgy tűnik, ez több mint reális, ugyanis senki sem akar már en­gedni. Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter egyenesen arról beszélt egy interjúban: Athén kilépése az euróövezet- ből jelen pillanatban elkerülhe­tetlennek látszik, erre viszont technikailag csak úgy kerülhet sor, ha Görögország előbb az Európai Unióból is kilép. Egy uniós illetékes úgy véle­kedett, legfőbb ideje, hogy az Eurócsoport immár azon a B ter­ven gondolkodjon, amelynek eddig - érthető okból, a kedé­lyek csillapítása érdekében - még a létezését is tagadták hiva­talosan. Ez a B terv általános vé­lekedés szerint a „grexit”, vagyis Görögországnak az eurózóná­ból való kényszerű távozása, a leválási folyamat rendezett me­derben tartása lehet. (MTI, ú) Külföldi turisták ezrei szakították meg a nyaralásukat a 38 halálos áldozatot követelő pénteki merénylet hatására Ezer rendőrt vezényelnek a tunéziai üdülőhelyekre ÖSSZEFOGLALÓ Tunisz/Szúsza. Harminc- nyolc halálos áldozata van a népszerű tunéziai vízparti üdü­lőkomplexum ellen pénteken elkövetett terrortámadásnak az utolsó adatok szerint. A terror- támadás célpontjává vált Szú- sza Riu Imperial Marhaba hotel illetékesei azt közölték, többsé­gükben britek és közép-európa­iak voltak a vendégeik, a spa­nyol tulajdonú szállodalánc to­vábbra is az áldozatok nemzeti­ségének megerősítésére vár. Tunézia miniszterelnökének péntek éjjeli közlése szerint a halálos áldozatok többsége brit, a többi német, belga, tunéziai, francia és más állampolgár. A teljes lista még nem ismert. Szombatra virradóra az Isz­lám Állam (IÁ) terrorszervezet vállalta magára az öldöklést. ,A kalifátus egy katonája intézett támadást a prostitúció, az er­kölcsi fertő és a hitetlenség för­telmes fészke ellen” - olvasható a Twitter-üzenetben, amelynek hitelességét nem lehet ellen­őrizni, de szövege hasonlít az IÁ korábbi közleményeihez. A legújabb beszámolók sze­rint a merénylő gumicsónakon érkezett az Imperial Marhaba és a Szoviva üdülő melletti strandra, egy napernyő alól Ka­lasnyikov gépkarabélyt húzott elő, és tüzet nyitott a fövenyen pihenő turistákra. A parti lö­völdözés után behatolt az Im­perial Marhabába, ahol folytat­ta a vérengzést. A biztonsági erők lelőtték a támadót. Bédzsi Káid esz-Szebszi tu­néziai elnök a merénylettel kapcsolatban kijelentette, hogy országa nem szállhat szembe egyedül a dzsihádista fenyege­téssel, globális fellépésre van szükség. Helyi válaszként ezer újabb rendőrt vezényelnek a tunéziai nyaralóhelyek védel­mére - jelentette be Nadzsem Gharszali belügyminiszter. „Nem akarjuk barakkokká vál­toztatni az idegenforgalmi központokat, nem ez a célunk, de muszáj garantálnunk a tu­rizmus biztonságát” - mondta a tárcavezető. Emellett a ható­ságok bejelentették, hogy a hé­ten bezárnak nyolcvan mecse­tet, amelyben uszító szónokok rendszeresen erőszakra buzdí­tanak. Sajtóhírek szerint a hétvé­gén külföldi turisták ezrei sza­kították meg a nyaralásukat és hagyták el Tunéziát. A legna­gyobb brit utazásszervező cso­port egyenesen légihidat indí­tott az észak-afrikai országban nyaraló több mint 6000 ügyfele hazaszállítására, és törli a kö­vetkező hétre meghirdetett tu­néziai nyaralásokat, a részvéte­li díjakat pedig teljes egészé­ben visszatéríti. Az európai uniós álláspont az, hogy nem változik Tunézia biztonsági besorolása: az to­vábbra is a második kategóriá­ba tartozik, amely a fokozott biztonsági kockázatú beutazást jelzi. Szakértők szerint a merény­let a tunéziai gazdasági és poli­tikai helyzet destabizálására irányuló kísérletként is felfog­ható. Az eset a külföldi turisták számának erős visszaeséséhez fog vezetni. Áprilisban, a tuni­szi Bardo Múzeum látogatói el­leni merénylet után egy hó­nappal, 25,7 százalékkal keve­sebb turista érkezett az ország­ba, mint egy évvel korábban. Az idegenforgalomból szárma­zó bevétel az ország bruttó ha­zai termékének (GDP) 7 száza­lékát teszi ki, a turizmus csak­nem 400 ezer tunéziai munka­helyet biztosít. (MTI) Több a rendőr, mint a turista a tunéziai tengerparton (SITA/AP

Next

/
Thumbnails
Contents