Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-29 / 148. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 29. Vélemény És háttér 5 Az eddig hat csődöt megélt Görögország az elvakult Ciprasz-kormánnyal most újra zátonyra fut Indul a végső visszaszámlálás Görögország lesöpörte a nemzetközi hitelezők utolsó ajánlatát és a kormány vasárnapra népszavazást írt ki a hitelezőkkel kötendő megállapodásról. S1DÓ H. ZOLTÁN A nemzetközi mentőcsomag programja holnap lejár, és Athénnak 1,6 milliárd eurót kellene törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak. Az államkassza viszont üres, a bankautomatákat megrohamozták a hellének, kezdődik a végjáték. A görögök és a hitelezőik az elmúlt öt hónapban nem tudtak megegyezni a hitelprogram meghosszabbításáról, ezért óriási az esélye annak, hogy Görögország holnap este, amikor valószínűleg képtelen lesz törleszteni egy 1,6 milliárd eurós részletet, a tényleges államcsődbe lavírozza magát. Ez a későbbiekben az eurózóna elhagyását is jelentené, amire eddig nem volt példa. Olyannyira nem, hogy a kilépés mechanizmusa sincs kidolgozva. Az uniós alapszerződés alapján az eurózónából nem lehet kilépni. Az eurózóna elhagyásának egyetlen legális módja az EU-ból való kilépés lenne, amit azonban az alapszerződés szerint két év átmeneti időszaknak kell megelőznie. Most mellőzzük a jogi megoldások szépségeit, a kilépés szabályszerű megoldását, hiszen ha tényleg csőd lesz, az óriási felfordulást hozhat. Athénban és az ország más városaiban már szombaton kora reggeltől hosszú sorok kígyóztak a pénzautomaták előtt, néhány teljesen kiürült. Olaj a tűzre, hogy tegnap felröppent a hír, az euróövezeti jegybank (EKB) várhatóan beszünteti a görög bankok támogatását. Az EKB eddig vészhelyzeti mechanizmusából pótolta a görög bankokból a betétesek által kivont készpénzt, gyakorlatilag életben tartva a bankrendszert. Ha ez az életmentő forrás elapad, Görögország már ma bankszünnapot rendelhet el és tőkekorlátozásokat vezethet be. Az egyre nagyobb mértéket öltő betétmenekítés miatt a bankok pénzállománya a 10 évvel ezelőtti szintre esett vissza. Az elmúlt közel 190 évben 6 pénzügyi összeomlást megélt Görögország az elvakult, szélsőbalos és nemzetieskedő Cip- rasz-kormány vezényletével most újra zátonyra fut. „A hitelezők nem a jóváhagyásunkat akarták, hanem azt, hogy adjuk fel méltóságunkat. Abban az országban, amelyben a demokrácia bölcsője ringott, nem kérünk engedélyt arra, hogy népszavazást rendezhessünk” - mondta Alekszisz Ciprasz kormányfő. A görög múlt nagyságától elkábuló, az Akropolisz szépségétől elbódult politikusok a múltba menekülve képtelenek orvosolni a jelen problémáit. Képtelenek felfogni, hogy az eddig több mint 240 milliárd euró segítséget nyújtó hitelezők nem a vérüket szívják akkor, amikor azt javasolták: tegyék rendbe az elképesztően bőkezű, kiskapukkal teli, pirospozsgás arcú ötvenesek tömeges visszavonulását lehetővé tevő nyugdíjrendszerüket, faragjanak le a hatalmassá duzzadt hadi kiadásaikból, javítsák az adóbehajtás hatékonyságát és némileg emeljék az alacsony áfakulcsokat. Persze, nehéz egy évtizedek óta korrupción, túlköltekezésen, lazaságon, uniós pénzinjekciókon működő államot gatyába rázni, ehelyett kiírnak egy alibista referendumot (a kormány eleve azt kéri a polgároktól, hogy nemmel szavazzanak), miközben a referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek július 5-én már nem lesznek érvényben. Hiszen a segélyprogramjúnius 30-án lejár. Mi jöhet ezután? Az eurózóna nekiállhat kidolgozni a B tervet, azaz Görögország kiebru- dalását a csoportból, Athén pedig nekiláthat a fabatka erősségű drachma újbóli nyomtatásának. Az IMF számításai szerint a kényszerű pénzcsere miatt újabb 8 százalékkal eshet vissza a gazdaság, a közepesen fejlett balkáni országok szintjére. Görögország az uniós forrásokat meglovagolva annak idején elhúzott a térségtől, miközben társadalmát nem korszerűsítette. Az önbecsapás véget ért, a halódó hellének visszasorolódnak oda, ahová korábban tartoztak. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A 2011-ben tervezett görög népszavazás Papandreu bukását eredményezte - mi vár Cipraszra? A politika csodái: egymás szövegét mondják MTl-HÁTTÉR Kockázatos húzás Alekszisz Ciprasz görög kormányfő döntése, hogy népszavazással keveredjen ki a Brüsszellel folytatott tárgyalások zsákutcájából. Egy ugyanilyen népszavazás, amelyet 2011-ben meghirdetett, majd végül visszavont Jéoijiosz Papandreu miniszterelnök, végül a bukásához vezetett. Görögország 2011-ben is az Európai Unióval tárgyalt egy megállapodásról, amelynek értelmében újabb megszorító intézkedésekért cserébe 100 milliárd euróval csökkentették volna a görög adósságot és új hiteleket kapott volna Athén. Akkor Jéorjiosz Papandreu szocialista miniszterelnök általános meglepetésre bejelentette, hogy népi konzultációra bocsátja a tervet. „Akarják vagy elutasítják a görögök az új megállapodást? Ha nem akarják, nem fogadjuk el” - mondta. A bejelentés politikai válságot idézett elő Görögországban és nagy visszhangot keltett külföldön, a „nem” ugyanis már akkor csőddel és az euróöve- zetből való kiválással fenyegetett. Emellett a segélyprogramot összekovácsoló Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár ragaszkodott annak megvalósításához. Papandreut a sajátjai sem támogatták: több minisztere ellenezte a népszavazást, a szocialista párt vezetői nemzeti egységkormány létrehozását követelték. Papandreu így visszakozott és visszavonta a népszavazást, de mégis lemondásra kényszerült, kabinetje helyébe szakértői kormány lépett. Alekszisz Ciprasz jelenlegi kormányfő akkor ellenzékiként úgy vélte, hogy a népszavazással a kormány csak időt akar nyerni. „Ha a miniszterelnök népszavazást kezdeményez, a gazdaság összeomlik, országunk csődbe megy, mielőtt még szavaznánk. Ez nem népszavazás lesz, hanem veszélyes játék” - mondta akkor Ciprasz. Mára megváltoztak a szerepek, és Papandreu vádolja a radikális baloldali kormányfőt azzal, hogy „a népre hárítja a felelősséget amiatt, hogy a kormánya tárgyalásai teljes kudarcot vallottak”, és bizonygatja, hogy a mostani népszavazás semmiben se hasonlít a 2011- ben tervezetthez. KOMMENTÁR Az utolsói?) bizonyítványosztás elé KOCUR LÁSZLÓ Jó érzékkel a bizonyítványosztás napjára halasztotta a Smer a döntést az oktatási törvény módosításáról. Bár a többségi sajtó elsősorban az igazgatóválasztás körülményeitől, annak állampárti közegbe taszításától hangos - és igen, ez is nagyon komoly probléma -, a kisebbségek számára legalább ennyire fontos, mi lesz a kisiskolákkal. Bár Dušan Čaplovič már boldog politikai nyugdíjas, s menesztése óta a minisztérium már a második témavezetőt fogyasztja, azért hagyott itt nekünk valamit emlékbe. Szeptembertől azoknak az iskoláknak, amelyek nem tudják biztosítani a kellő diáklétszámot, már nem kellene kinyitniuk az eredeti, čap- loviči szándék szerint. Az intézkedés vélhetően szlovák iskolákat is hátrányosan érintett volna, különben nehezen hihető, hogy végül belekerül egy olyan módosítás is, amely szerint a minimális, 12 fős diáklétszámot több évfolyam összevonásával is el lehet érni. Tudjuk, hogy a magyar szórványvidékeken néhol még ennyi sincs. A Híd módosító javaslatot nyújtott be a törvényhez, mellyel azt szeretné elérni, hogy az intézkedést 2016 őszére tolj ák ki. Persze, feltehetnénk a kérdést, miért nem valami olyan javaslattal álltak elő, amely legalább középtávon megoldja a kisiskolák helyzetét, de ez most egy reálpoli- tikailag helyes lépésnek tűnik, a jelen helyzetben nem valószínű, hogy ennél sokkal többet el lehetne érni. Aztán 2016 márciusa után még az is lehet, hogy jobb lesz, és akkor újra elő lehet venni a kérdést. Mindenesetre - papíron - már az eredeti, a kormány műhelyéből származó javaslat is lendít valamelyest a kisiskolák túlélési esélyein. Papíron. Mert Klebelsberg Kuno idejében, amikor az általános analfabetizmus ellen kellett felvenni a harcot, akkor egy egyosztályos, összevont tanyasi iskolaaművelődéspolitikanetovábbjavolt. De ma, amikor az iskoláknak szakkörökkel és egyéb, extrakurrikuláris tevékenységhegyekkel kell küzdeniük a tanulókért, ki adná szívesen a gyerekét egy összevont iskolába, ahol a kiselsős a betűvetést úgy sajátítja el, hogy a háta mögött felsőbb évfolyamosok a háromszögről tanulnak? Valószínűleg csak az, aki nem tudja megoldani a bejárást egy nagyobb iskolába. Az iskolabezárás nem elsősorban nemzetiségi, sokkal inkább gazdasági kérdés, de számunkra, kisebbségiek számára erősebb az ilyen olvasata. Intőjel lehet a magyaroknak a homon- nai ukrán iskola bezárása, amely a külvárosban székelt, és a kényelmes szülők inkább beadták gyerekeiket a lakótelepi szlovák iskolába, mint hogy reggelente gyalogolni/biciklizni/ autózni/buszozni kelljen velük. Tehát nem azért, mert nem volt ukrán iskola, hanem mert az ukrán iskolába járás kényelmetlenvolt. Vajon hány- nemzeti identitásában bizonytalan, vagy egyszerűen kényelmes - szlovákiai magyar szülő lökné be gyerekét a teljes szervezettségű, helyben levő szlovák iskolába, ha magyar csak a szomszéd faluban lenne? Vagy bizonytalan lenne a helyzete, mint ahogy már most is az sok kistelepülésen. Annak ellenére, hogy a helyzet komoly, a szlovákiai magyarok egyelőre még nem kaptak kapára-kaszára. Pedig az iskola olyan, mint a bánya: ha egyszer bezárják, akkor már nagyon nehéz újra megnyitni. Hangozzék bár patetikusan, minden egyes kisiskola végvár az egyre nagyobb asszimiláció elleni küzdelemben. És aki végvárat veszt, területet veszt. FIGYELŐ Pokolgép és patkányméreg Merényletet tervezett a hétvégére Londonban az Iszlám Állam - írta a The Sun. A merénylet kitervelője a lap álcázott újságíróját is megpróbálta beszervezni. A támadást szombaton, a brit fegyveres erők napján rendezett katonai parádén kellett volna végrehajtani egy házilag eszkábált robbanószerkezettel. A támadás kitervelője, Junaid Hussain - aki Birminghamben nőtt fel, de 2013 óta Szíriában él - öngyilkos merényletre akarta rávenni a lap riporterét. A feladat az lett volna, hogy hátizsákba rejtett pokolgéppel vegyüljön el a katonai parádét figyelő tömegben, és ott hozza működésbe a szerkezetet. A pokolgép elkészítéséhez részletes útmutatást küldött egy kódolt üzenőportálon, a leírásban az is szerepelt, hogy a robbanószerhez véralvadásgátló patkánymérget kell keverni, mert így a szétrepülő repeszek megállíthatatlan belső vérzést okozhatnak. A lap átadta az ügyet a Scotland Yardnak, a fegyveres erők napjára fokozott biztonsági ellenőrzéseket vezettek be. Londonban tíz éve, 2005 júliusában történt öngyilkos merénylet, melynek 52 áldozata és 720 súlyos sérültje volt. (MTI)
