Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-27 / 147. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 27. www.ujszo.com ■EZZEnSH Blokádtörő flottilla Jeruzsálem. Útnak in­dult Kréta délkeleti partja­itól a Szabadság III. névre keresztelt harmadik „blo­kádtörő flottilla” a Gázai övezet felé. Az akció célja, hogy felhívja a figyelmet a Gázai övezet lakosságát sújtó szárazföldi, légi és tengeri zárlat következ­ményeire. A blokádot Iz­rael azután rendelte el, hogy a Hamász iszlamista szervežet 2006-ban elfo­gott egy izraeli katonát és egy évvel később erővel átvette az ellenőrzést a pa­lesztin terület felett. Az aktivisták több kisebb se- gélyszállító hajóval tarta­nak Gáza felé. A nagy mé­diafigyelemtől övezett újabb blokádáttörési kísér­letben 70 palesztin párti aktivista vesz részt több mint húsz országból, köz­tük Tunézia volt elnöke, Monszef Marzúki, vala­mint egy izraeli arab par­lamentiképviselő. (MTI) Merénylet Kuvaitban Kuvait. Robbantás tör­tént a kuvaitvárosi asz- Szádik mecsetnél a pénte­ki ima idején, több mint 25 halálos áldozata van a tá­madásnak - jelentette az al-Arabíja és al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió. Az áldozatok száma még nő­het, mert a merényletben mintegy 200-an megsérül­tek. A kuvaiti főváros egyik forgalmas negyedében ál­ló mecsetbe a közel-keleti ország síita vallású kisebb­sége jár. A pénteki imákat a muzulmán böjti hónap, a ramadán ideje alatt a szo­kásosnál is több hívő láto­gatja. Egy kuvaiti parla­menti képviselő, aki szem­tanúja volt a támadásnak elmondta, mintegy két­ezer ember tartózkodott a mecsetben. Egyelőre egy csoport sem jelentkezett a robbantás elkövetőjeként. A szomszédos Szaúd-Ará- biában az elmúlt hetekben két síita mecsetben az Isz­lám Állam . dzsihádista szervezet hajtott végre merényletet. (MTI, NOL) Meghalt Primakov Moszkva. Nyolcvanöt éves korában, hosszas be­tegség után elhunyt Jev- genyij Primakov volt orosz miniszterelnök és kül­ügyminiszter. Primakov hosszú éveken át a Pravda szovjet pártlap közel-kele­ti tudósítója volt, tudós és akadémikus, az orosz fel­derítés vezetője, majd 1996 és 1998 között a kül­ügyi tárca irányítója, 1998-99-ben Oroszország miniszterelnöki tisztségét töltöttebe. (MTI) Iszlamista szélsőségesek robbantottak Lyon közelében, egy áldozatot lefejeztek - válságtanácskozások Nyugat-Európában Nyaralókat mészároltak le Tunéziában Párizs/Tunisz. Iszlamista szélsőségesek robbantot­tak egy a délkelet-francia­országi Saint-Quentin-Fal- lavier-ben álló vegyi üzem telephelyén. Egy embert lefejeztek, többen megsé­rültek. A tunéziai Szúsza nyaralóövezetében leg­alább 28, főleg külföldi életét követelte egy ten­gerparti vérengzés. ÖSSZEFOGLALÓ A francia nyomozók a vegyi üzem kerítésére erősítve talál­ták meg annak az embernek a levágott fejét, aki a merénylet halálos áldozata. A megölt helybéli vállakkozó arcán arab nyelvű feliratok voltak - közöl­te a rendőrség. Az egyebek kö­zött gázpalackokat gyártó Air Products amerikai céget két férfi támadta meg 10 óra körül a Lyontól mintegy 20 kilomé­terre található ipari zónában. Az egyik támadót a rendőrök lelőtték, társát élve elfogták. Ő azt mondta, az Iszlám Állam nevében követte el tettét. Azonosították a Lyonhoz kö­zeli Saint-Quentin-Fallavier vegyi üzeme ellen elkövetett feltehetően iszlamista merény­let elkövetőjét - közölte Ber­nard Cazeneuve belügyminisz­ter. „Yassim Salhiról van szó, akit radikalizmusa miatt 2006-ban megfigyeltek, de 2008-ban nem újították meg a megfigyelést. Nem büntetett előéletű” - mondta a miniszter. Hozzátette, feltételezett tettes­társakat is őrizetbe vettek. A férfi 1980-ban született, ma­rokkói származású. A megyei prefektúra szerint a férfi egy behajtási engedéllyel rendel­kező gépkocsival hajtott be délelőtt 10 óra előtt az üzem területére. Egyes források sze­rint az egyik támadó kezében iszlamista zászlót lengetett. A belügyminiszter emlékez­tetett arra, hogy a kormány hónapok óta minden intézke­dést megtett a franciák védel­mében a terrorfenyegetettség­gel szemben. Két új törvényt fogadott el parlament, s a tit­kosszolgálatok jogköreit meg­erősítő törvényről pedig két nappal ezelőtt szavazott a nemzetgyűlés. A kormány a 17 áldozatot követelő januári pá­rizsi terrortámadásokat köve­tően helyezte kilátásba a hat titkosszolgálati szerv megerő­sítését. Azok ezentúl előzetes bírói engedély nélkül beépül­Pokoli péntek: mentik az egyik meglőtt tunéziai nyaralót, rendőrkordon Lyon közelében (TASR/AP) hetnek a feltételezett terroris­ták közé. Francois Hollandé ál­lamfő délután összehívta a vé­delmi tanács ülését. Fegyveres támadás ért teg­nap két népszerű vízparti üdü­lőkomplexumot Tunéziában, a Földközi-tenger partján fekvő Szúsza városban, mintegy 30-an meghaltak, az áldozatok döntő többségükben külföldi­ek, főleg németek és britek vol­tak. Biztonsági források arról számoltak be, hogy egy gépka­rabéllyal felfegyverkezett helyi diák volt a támadó, akit végül lelőtték a hatóságok. Egy helyi rádió úgy tudja, a támadó gu­micsónakon érkezett az Impe­rial Marhaba és a Szoviva üdü­lők melletti strandra, ahol tü­zet nyitott a parton pihenő tu­ristákra. Más források azt kö­zölték, a támadó turistának ál­cázta magát, rövidnadrágban, pólóban volt. Az egyik érintett szállodába éppen a lölvödözés után érkezett volna meg egy 21 tagú magyar turistacsoport - írta a Hvg.hu. Cseh vagy szlo­vák áldozatról sem tudni. Szúsza városában találhatók az észak-afrikai ország leg­népszerűbb tengerparti üdülő­helyei, amelyeket rengeteg kül­földi turista látogat. A tuniszi Bardo Múzeum látogatói ellen márciusban elkövetett, 20 ha­lálos áldozatot követelő iszla­mista terrortámadás óta a tu­néziai biztonsági szolgálatok magas fokú készültségben vannak. David Cameron brit miniszterelnök válságtanács­kozást hívott össze a francia és a tunéziai terrortámadás miatt, ugyanezt tette a spanyol kor­mány is. (MTI, Index, ct24) Brüsszelben véget ért az uniós országok csúcstalálkozója - új kül- és biztonságpolitikai stratégiát dolgoz ki az Európai Unió A brit népszavazásig nem lesz EU-szerződésmódosítás MTl-HÍR Brüsszel. Kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk zárónapján az EU-országok állam- és kor­mányfői biztonságpolitikai kérdéseket tárgyaltak meg. A tegnapi megbeszéléshez csat­lakozott Jens Stoltenberg NA- TO-főtitkár is, aki az újszerű biztonsági kihívásokról beszélt az uniós csúcsvezetőknek. A résztvevők közös következteté­seket fogalmaztak meg a mig­ráció, a gazdasági és pénzügyi unió, a brit EU-tagság jövője, az európai védelem erősítése, az egységes digitális piac kiala­kítása, valamint a tagállami gazdaságpolitikák összehango­lását célzó európai szemeszter ügyében. Az újszerű biztonsági fenyegetésekre való tekintettel új kül- és biztonságpolitikai stratégiát dolgoz ki az Európai Unió - közölte Donald Tusk, az uniós országok csúcsvezetői testületének, az Európai Ta­nácsnak az elnöke. David Cameron brit minisz­terelnök állítólag beletörődött abba, hogy a brit EU-tagság jö­vőjéről tervezett népszavazásig valószínűleg már nem lehet el­érni az Európai Unió szerződé­seinek London által igényelt módosításait - ennek homlok­terében a munkavállalók be­vándorlási szabályainak radiká­lis szigorítása állna. A BBC sze­rint Cameron most arra törek­szik, hogy az EU adjon „vissza­vonhatatlan és jogilag kötelező erejű” garanciákat az uniós jog­szabályok olyan későbbi módo­sításaira, amelyek megfelelnek a brit célkitűzéseknek. Nem az EU-reformokkal kapcsolatos brit követelések felvizezéséről van szó, hanem annak a tény­nek az elfogadásáról, hogy az EU-szerződések bármilyen mó­dosítása időigényes ratifikálási folyamat, amelynek az összes tagországban végbe kell men­nie, Franciaországban, Íror­szágban és Dániában való­színűleg népszavazásokat is ki kell írni. Cameron tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tar­tanak az EU-tagságról, de addig London újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendsze­rét Brüsszellel. Döntő fontosságú az eurózóna pénzügyminisztereinek mai tanácskozása - ha lesz reform, kitolják a segítség határidejét Athén novemberig haladékot és pénzt kaphat a hitelezőktől ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Döntő fontosságú lesz az eurózóna pénzügymi­nisztereinek mai tanácskozása, ahol minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy sikerüljön meg­állapodni Görögországgal az Athén által a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós rész­letének lehívásához szükséges reformintézkedések meghoza­taláról - közölte az Európai Unió csúcstalálkozóján a német kancellár. Angela Merkel ismé­telten megerősítette, hogy az egyeztetések jelenlegi szaka­szában nincs szó adósság-elen­gedésről. A második program van folyamatban, először ezt kell lezárni, és most látnunk kell, hogy Görögország miként tud ennek a lehető legjobban megfelelni - fejtette ki a német kancellár, aki tegnap újra tár­gyalt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel. Az állam-, il­letve kormányfők egyébként nem avatkozhatnak be a tech­nikai egyeztetésekbe, amelyek­re a pénzügyminiszterek is tá­maszkodnak. Egy tegnap napközben kiszi­várgott munkaanyag szerint a nemzetközi szervezetek azt vizsgálják: a június 30-án lejáró második program határidejét kitolják novemberre, és Athén pénzügyi támogatáshoz jutna. Cserébe reformlépéseket vár­nak el a nemzetközi szerveze­tek, de szó van egy újabb há­roméves mentőprogramról is. Novemberig Athén négy rész­letben hozzájuthatna a szüksé­ges forrásokhoz. Információk szerint 16,3 milliárd eurós összeg áll rendelkezésre, ebből 15,5 milliárd euróhoz juthatna Görögország (az eddigi 7,2 mil­liárd eurós pénzügyi segítség­gel szemben). A második men­tőprogram kiteijesztésével és az ezzel járó pénzügyi támoga­tással Görögország fedezni tudná 14,3 milliárd eurós adós­ságszolgálatát is. A görögök eb­ből az összegből már a jövő hé­ten megkapnának 1,8 milliárd eurót, ami elegendő lenne az 1,6 milliárd eurónyi, kedden le­járó IMF-tartozás kielégítésére. Július közepén lenne a második részlet 4 milliárd euró értékben, ha Görögország újabb reform­lépéseket hajt végre. Ebből 3,5 milliárd euró azonnal adósság- törlesztésre menne. Újabb 4,7 milliárd euróhoz jutna augusz­tus elején, ha még több feltétel­nek felel meg Athén. Az athéni sajtó szerint ellen­séges hangulatban elviselhetet­len nyomás alá helyezték a brüsszeli hiteltárgyalásokon Görögországot. „Görögország brüsszeli prés alatt” - írja az Ethnos bulvárlap, amely sze­rint az egyeztetéseken a görög tárgyalók „vad fenyegetőzések és ultimátumok” kereszttüzébe kerültek. A konzervatív Kathi- merini lap a Görögországgal szembeni ellenséges brüsszeli hangulatról írt. A lap szerint, ha ma az euróövezeti pénz­ügyminiszterek nem találnak elfogadható megoldást, az eu- rócsoport áttér a Görögország összeomlásával és az annak következtében szükséges intéz­kedésekkel foglalkozó „B-terv” megvitatására. (MTI, Portf.) Athéni életkép: lepukkadt utca hajléktalannal. A hitelezők talán novemberig hajlandóak adakozni Görögországnak. (SITA/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents