Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-25 / 145. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 25. Vélemény és háttér 7 Az alkotmánybírák kinevezésével kapcsolatban nem érdeke a Smernek az időhúzás Alkotmányos katyvasz Háromból, négyből, ötből vagy hatból kettőt? Egyáltalán muszáj kineveznie? Válaszok helyett újabb kérdéseket kaptunk, mivel az Andrej Kiska által kikosarazott két alkotmánybíró-jelölt visszavonta panaszát, még mielőtt azokról az Alkotmánybíróság döntött volna. MÓZES SZABOLCS Visszavonta, merthogy valószínűleg az illetékes tanács kimondta volna: a köztársasági elnöknek joga van nem kinevezni azokat a jelölteket, akikről nem tudja elképzelni, hogy megfelelően látnák el az alkotmánybírói tisztséget. Vagyis pont a fordítottját állította volna, mint az a másik alkotmánybírósági tanács, amely még márciusban úgy döntött: Andrej Kiska megsértette a jelöltek jogait, mivel nem nevezett ki megfelelő számú alkotmánybírót. A történet még tavaly kezdődött: az Alkotmánybíróság 13 bírója közül háromnak lejárt a mandátuma. Ilyenkor a parlament kétszer annyi jelöltet választ, mint amennyi új bíró kell, hogy az elnök válogathasson. A smeres többség tehát küldött hat nevet az elnöki palotába, ám az azt frissiben elfoglaló Kiska csak egyet talált méltónak a kinevezésre. S újabb neveket kért a parlamenttől. Jelöltek helyett alkotmányossági panaszokat kapott, az egyik ügyben a már fentebb leírt ítélet született. Visszautasíthatja-e az elnök a parlament jelöltjeit vagy sem? A kérdés a Őentés-ügy óta ismert, akkor az Alkotmánybíróság 7:6 arányban úgy döntött, az államfő nemet mondhat. Most ilyen döntés még nem született. Kit érdekel ez, nem mindegy, hogy ki lesz az Alkotmánybíróság tagja? - tehetnénk fel a kérdést. Nagyon nem mindegy. A testület rendszeresen dönt fontos kérdésekben, nagyon nem mindegy, hogy smeres szavazógépek foglalnak-e benne helyet, vagy szakmai tekintélyek. A magántulajdon kisajátításáról szóló törvény, az egészség- biztosítók nyereségének megtiltása, a Óentés-ügy, a népszavazás kérdéseinek alkotmányossága, az állampolgársági törvény - csak néhány azok közül a jogszabályok és ügyek közül, amelyek az elmúlt években a bíróságon kötöttek ki. Már most is többségben vannak a testületben a Smer-közeli bírók, újabb két smeres taggal masszívvá válna többségük. Az Alkotmánybíróság egy demokratikus rendszerben az utolsó instancia, az a fórum, mely megálljt parancsolhat a legőrültebb törvényalkotási ötleteknek. Ha normálisan működik. A két ki nem nevezett alkotmánybíró-jelölt panaszának visszavonása paradox módon még több kérdőjelet hozott a történetbe. Adott három jelölt, akiknek az AB szerint sérültek a jogai és továbbra is jelöltnek tekintendők, további kettő, aki elfogadta, hogy Kiska elutasítja őket, és két üres hely - amelyekre a törvény szerint négy jelöltből kellene kineveznie az elnöknek az új bírákat. A négy viszont sehogy sem jön ki. Ki van most a soron? Az államfő, a parlament, netán az Alkotmánybíróság egy mindent eldöntő részletes határozattal? A Óentés-ügyhöz hasonlóan itt is sok a kérdőjel, ám egyvalamiváltozott: aközelgő választásokra való tekintettel a Smernek nem lesz érdeke az időhúzás. Hiszen ha több mint fél évig húzódna a történet, s végül új jelöltet, jelölteket kellene állítania a parlamentnek, az már az új képviselők dolga lenne, közöttük pedig lehet, hogy nem lesz Ficóéknak többségük. Emlékszem, az én egyik nagybátyám is kerítéssel foglalkozott, de aztán lecsukták. (Peter Gossónyi rajza) A válság legnagyobb kockázata, hogy a nyugati államok egyéni érdekérvényesítésbe fognak Az üzlet az üzlet FELEDY BOTON D „Az ukrán válság előtt virágoztak az üzleti kapcsolatok a nyugati multik és Oroszország közt. Az elmúlt év és a szankciók Washington, illetve Brüsszel részéről megtépázták ezeket, ugyanakkor újra és újra bizonyítást nyert: az üzlet az üzlet.” A minap a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott a tavaly nyáron Budapesten is tárgyaló Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója. Az interjúban elmesélte, hogy a Royal Dutch Shell céggel - tehát a holland-brit energiaipari óriással - stratégiai szövetségre léptek. Mindez történik most, a Minszk II. megállapodás csődje után bő fél évvel, amikor egy Putyinnal való találkozóért is politikai fejmosást osztogat az egyik oldal a másik oldalnak. És miközben tovább lángol Kelet-Ukrajna. A Shellel egyebek mellett a Szahalin-szigeteken található cseppfolyósított földgázterminál (LNG) további bővítését tervezik a különböző részvénycserék mellett. Miller beszélt az Északi Áramlat bővítéséről is, ahova a Shell, az E.On és az OMV tervez egy további vezetéket az eddigiek mellé, közel 9 milliárd eurós befektetéssel. Az Északi-áramlat már megszületésekor is a kelet-európaiak újabb történelmi megkerülésének szimbólumává vált, hiszen a vezeték gondosan elkerülte a Balti-államokat és Lengyelországot, hogy közvetlenül német-orosz vállalkozás lehessen, Varsó ugrabugrált is rendesen, persze mindhiába. Az OMV cserfességét ismerhetjük már a Szurgutnyeftegaz MÓL pakettal való megkínálá- sáról, és persze a Nabucco-veze- ték kapcsán tanúsított, nem túl nagy kitartásáról is. Hosszan lehetne elemezni, hogy a keleteurópai észak-dél gázvezetékösszekötő korridor vagy a hor- vát LNG-terminál miért nem bír elkészülni. Az európai válság mélyülésének legnagyobb kockázata, hogy a nyugati államok, élükön Németországgal, a szimbolikus együttműködésekből is kihátrálnak és egyéni érdekérvényesítésbe fognak minden szinten. Eddig is sokszor történt így, de az az unió végét jelenti, ha a kompromisszumkeresés mind köztük, mind az új tagállamokkal végképp megtörik. Egy ilyen forgatókönyv esetén mi, közép- és kelet-európaiak megint villámgyorsan perifériára kerülhetünk, miközben a nyugatiak is szétesnek. A globális versenyben sem egymás nélkül, és remélhetőleg nélkülünk sem lehetnek versenyképesek hosszú távon. De éppen ez a konszenzus kérdőjeleződött meg Londonban is: hogy nem jobb-e egyedül a világban, mint az EU-val. Hosszú távon mégsincs alternatívája egyfajta uniónak. A kontinens kapacitásai nem növekednek. Még ha az együttműködés nem is mindenkinek mindenben nyereség, ez okozza a legkisebb kockázatot és a legkisebb veszteségeket, szemben az összes többi alternatívával: a magára maradással és az egyéb, nem európai szövetségesekkel való kiszolgáltatott, kiegyensúlyozatlan bilaterális kapcsolatokkal szemben is. De hogy várnak hűséget a kicsiktől, ha a nagyok is folyton félrelépnek? KOMMENTAR Kihelyezett szemfényvesztés KOCUR LÁSZLÓ A nyári szünet előtt a liptói térségben tartotta utolsó kihelyezett ülését Robert Fico kormánya. Ősszel, amikor újra lesznek kihelyezett ülések, a hátrányos helyzetű régiókat szeretnék felkeresni. Az éhségvölgyek támogatására külön törvényt terveznek - a kormányzás utolsó fél évére. Egyet szögezzünk le: a kihelyezett kormányülés vegytiszta politikai marketing, az államigazgatáshoz, pláne az újabban annyit hangoztatott racionálisan takarékos államigazgatáshoz az égvilágon semmi köze. A kitelepülés kormányüléseket Vladimír Mečiar is nagyon szerette, aztán Mikulás Dzu- rinda állt le velük, gazdaságtalanságukra hivatkozva. Igaza volt. Kihelyezett kormányülést úgymond azért tartanak, hogy a miniszterek a helyszínen ismerkedjenek a régió problémáival. Arra azonban, hogy a régió problémái ismertek legyenek az államigazgatás legfelsőbb vezetői, a miniszterek és államtitkárok, és maga a miniszterelnök előtt, az adóinkból fenntartunk egy teljes regionális államigazgatási hálózatot, specializált hivatalokkal. Ha tehát egy adott miniszter kíváncsi valamire, elég megkérni a titkárnőjét, hogy hozza be a vonatkozó jelentést, amit az illetékes hivatal készített. Ha pedig nem elégedett vele, még mindig kirúghat egy hivatalvezetőt, vagy utasíthatja, hogy tegye rendesen a dolgát. Annak, hogy mondjuk egy környezetvédelmi miniszter egy falu szennyvíztisztítójáról a helyszínen tájékozódjon, semmi értelme. Az ő feladata az apparátus működtetése. A sas nem vadászik legyekre. Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy irányítsák az országot egy pozsonyi elefántcsontto- ronyból, és egy podolini, szirmai, királyhelmeci vagy rozs- nyói ember csak azért ne lásson életében egy minisztert se, mert nem Pozsonyban született. De álságos azt állítani, attól, hogy egy falusi kultúrházban, és nem a kormányhivatalban üléseznek, jobban megismerik a térség gondjait. A Smer-kormány legfeljebb saját párthívei gondjait igyekszik megoldani ezeken a kihelyezett szeánszokon. Amikor 2013 októberében Nyitrabányán üléseztek, a környékbeli nagyobb városok, úgy, mint Nyitranovák vagy Privigye első emberei, akik nem smeresek, nem kaptak meghívót. Idén februárban Besztercebányán jártak. Akkor a megyefőnököt nem hívták meg. Ót történetesen Marian Kotlebának hívják, és a közigazgatásban amúgy is gyengécske, de hát a többi, megyei városban tartott ülésen ott voltak a megyefőnökök. Ja, hogy azok smeresek? Márciusban Trencsénbe vitt az útjuk. A megyefőnök, a Smer helyi erős embere, Jaroslav Baska volt védelmi miniszter ott volt az ülésen. Trencsén azért mégsem egy tanyaközpont, Richard Rybníček független polgármestert azonban nem hívták meg. Májusban a Nagyszombattól 10 kilométerre levő Ispácára helyeződtek ki, Peter Bročka független nagyszombati polgár- mester hiába várta a kormányhivataltól a pecsétes meghívót. Tisztább sor lenne azt mondani, hogy regionális szintű pártnépszerűsítő rendezvényeket tartanak, lehetne még egy-két fellépő is, mondjuk a Senzus énekelhetne béna magyar kiejtéssel, és akkor nyilvánvaló lenne, hogy itt bizony már kampánylik. FIGYELŐ Túsztárgyalás engedélyezve Az Egyesült Államok kormánya közölni fogja a terror- csoportok által túszul ejtett amerikaiak családjaival, hogy a továbbiakban a felelősségre vonás veszélye nélkül tárgyalhatnak a fogvatartókkal és váltságdíjat is fizethetnek - írta a The New York Times. Barack Obama elnök tavaly ősszel rendelte el a túszejtéssel kapcsolatos hivatalos álláspont felülvizsgálatát, miután az Iszlám Állam dzsihá- dista szervezet több amerikai tússzal végzett. Az erről szóló jelentést hivatalosan szerdán teszik majd közzé. Több meggyilkolt túsz hozzátartozói arra panaszkodtak, hogy hivatalos személyek megfenyegették őket: büntetőeljárás indul ellenük, ha váltságdíjfizetéssel próbálják meg elérni a szeretteik szabadon bocsátását. A médiának név nélkül nyilatkozó illetékesek szerint hivatalosan nem módosítják azt a törvényt, amely bűncselekménynek nyilvánítja, ha valaki pénzt vagy más jellegű anyagi támogatást nyújt terrorszervezeteknek. A kormány ugyanakkor egyértelműen ki fogja nyilvánítani, hogy az igazságügyi tárca sohasem perelt be senkit, aki váltságdíjat fizetett, és a jövőben sem tesz ilyet. (MTI)
