Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-25 / 145. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 25. Vélemény és háttér 7 Az alkotmánybírák kinevezésével kapcsolatban nem érdeke a Smernek az időhúzás Alkotmányos katyvasz Háromból, négyből, ötből vagy hatból kettőt? Egyál­talán muszáj kineveznie? Válaszok helyett újabb kérdéseket kaptunk, mivel az Andrej Kiska által kiko­sarazott két alkotmánybí­ró-jelölt visszavonta pa­naszát, még mielőtt azok­ról az Alkotmánybíróság döntött volna. MÓZES SZABOLCS Visszavonta, merthogy valószínűleg az illetékes tanács kimondta volna: a köztársasági elnöknek joga van nem kine­vezni azokat a jelölteket, akik­ről nem tudja elképzelni, hogy megfelelően látnák el az al­kotmánybírói tisztséget. Vagyis pont a fordítottját állította vol­na, mint az a másik alkot­mánybírósági tanács, amely még márciusban úgy döntött: Andrej Kiska megsértette a je­löltek jogait, mivel nem neve­zett ki megfelelő számú alkot­mánybírót. A történet még tavaly kez­dődött: az Alkotmánybíróság 13 bírója közül háromnak le­járt a mandátuma. Ilyenkor a parlament kétszer annyi jelöl­tet választ, mint amennyi új bí­ró kell, hogy az elnök válogat­hasson. A smeres többség tehát küldött hat nevet az elnöki pa­lotába, ám az azt frissiben el­foglaló Kiska csak egyet talált méltónak a kinevezésre. S újabb neveket kért a parla­menttől. Jelöltek helyett al­kotmányossági panaszokat ka­pott, az egyik ügyben a már fentebb leírt ítélet született. Visszautasíthatja-e az elnök a parlament jelöltjeit vagy sem? A kérdés a Őentés-ügy óta is­mert, akkor az Alkotmánybíró­ság 7:6 arányban úgy döntött, az államfő nemet mondhat. Most ilyen döntés még nem született. Kit érdekel ez, nem mindegy, hogy ki lesz az Alkotmánybíró­ság tagja? - tehetnénk fel a kér­dést. Nagyon nem mindegy. A testület rendszeresen dönt fon­tos kérdésekben, nagyon nem mindegy, hogy smeres szava­zógépek foglalnak-e benne he­lyet, vagy szakmai tekintélyek. A magántulajdon kisajátításá­ról szóló törvény, az egészség- biztosítók nyereségének meg­tiltása, a Óentés-ügy, a népsza­vazás kérdéseinek alkotmá­nyossága, az állampolgársági törvény - csak néhány azok kö­zül a jogszabályok és ügyek kö­zül, amelyek az elmúlt években a bíróságon kötöttek ki. Már most is többségben vannak a testületben a Smer-közeli bírók, újabb két smeres taggal masszívvá válna többségük. Az Alkotmánybíróság egy demok­ratikus rendszerben az utolsó instancia, az a fórum, mely megálljt parancsolhat a legőrül­tebb törvényalkotási ötletek­nek. Ha normálisan működik. A két ki nem nevezett alkot­mánybíró-jelölt panaszának visszavonása paradox módon még több kérdőjelet hozott a történetbe. Adott három jelölt, akiknek az AB szerint sérültek a jogai és továbbra is jelöltnek te­kintendők, további kettő, aki el­fogadta, hogy Kiska elutasítja őket, és két üres hely - amelyek­re a törvény szerint négy jelölt­ből kellene kineveznie az el­nöknek az új bírákat. A négy vi­szont sehogy sem jön ki. Ki van most a soron? Az államfő, a par­lament, netán az Alkotmánybí­róság egy mindent eldöntő rész­letes határozattal? A Óentés-ügyhöz hasonlóan itt is sok a kérdőjel, ám egyva­lamiváltozott: aközelgő válasz­tásokra való tekintettel a Smer­nek nem lesz érdeke az időhú­zás. Hiszen ha több mint fél évig húzódna a történet, s végül új jelöltet, jelölteket kellene állí­tania a parlamentnek, az már az új képviselők dolga lenne, kö­zöttük pedig lehet, hogy nem lesz Ficóéknak többségük. Emlékszem, az én egyik nagybátyám is kerítéssel foglalkozott, de aztán lecsukták. (Peter Gossónyi rajza) A válság legnagyobb kockázata, hogy a nyugati államok egyéni érdekérvényesítésbe fognak Az üzlet az üzlet FELEDY BOTON D „Az ukrán válság előtt virá­goztak az üzleti kapcsolatok a nyugati multik és Oroszország közt. Az elmúlt év és a szankciók Washington, illetve Brüsszel ré­széről megtépázták ezeket, ugyanakkor újra és újra bizonyí­tást nyert: az üzlet az üzlet.” A minap a Reuters hírügy­nökségnek nyilatkozott a ta­valy nyáron Budapesten is tár­gyaló Alekszej Miller, a Gaz­prom vezérigazgatója. Az in­terjúban elmesélte, hogy a Ro­yal Dutch Shell céggel - tehát a holland-brit energiaipari óriással - stratégiai szövetség­re léptek. Mindez történik most, a Minszk II. megállapo­dás csődje után bő fél évvel, amikor egy Putyinnal való ta­lálkozóért is politikai fejmo­sást osztogat az egyik oldal a másik oldalnak. És miközben tovább lángol Kelet-Ukrajna. A Shellel egyebek mellett a Szahalin-szigeteken található cseppfolyósított földgáztermi­nál (LNG) további bővítését ter­vezik a különböző részvénycse­rék mellett. Miller beszélt az Északi Áramlat bővítéséről is, ahova a Shell, az E.On és az OMV tervez egy további vezeté­ket az eddigiek mellé, közel 9 milliárd eurós befektetéssel. Az Északi-áramlat már megszüle­tésekor is a kelet-európaiak újabb történelmi megkerülésé­nek szimbólumává vált, hiszen a vezeték gondosan elkerülte a Balti-államokat és Lengyelor­szágot, hogy közvetlenül né­met-orosz vállalkozás lehessen, Varsó ugrabugrált is rendesen, persze mindhiába. Az OMV cserfességét ismer­hetjük már a Szurgutnyeftegaz MÓL pakettal való megkínálá- sáról, és persze a Nabucco-veze- ték kapcsán tanúsított, nem túl nagy kitartásáról is. Hosszan lehetne elemezni, hogy a kelet­európai észak-dél gázvezeték­összekötő korridor vagy a hor- vát LNG-terminál miért nem bír elkészülni. Az európai válság mélyülé­sének legnagyobb kockázata, hogy a nyugati államok, élükön Németországgal, a szimbolikus együttműködésekből is kihát­rálnak és egyéni érdekérvénye­sítésbe fognak minden szinten. Eddig is sokszor történt így, de az az unió végét jelenti, ha a kompromisszumkeresés mind köztük, mind az új tagállamok­kal végképp megtörik. Egy ilyen forgatókönyv ese­tén mi, közép- és kelet-európai­ak megint villámgyorsan perifé­riára kerülhetünk, miközben a nyugatiak is szétesnek. A globá­lis versenyben sem egymás nél­kül, és remélhetőleg nélkülünk sem lehetnek versenyképesek hosszú távon. De éppen ez a konszenzus kérdőjeleződött meg Londonban is: hogy nem jobb-e egyedül a világban, mint az EU-val. Hosszú távon mégsincs al­ternatívája egyfajta uniónak. A kontinens kapacitásai nem nö­vekednek. Még ha az együttmű­ködés nem is mindenkinek mindenben nyereség, ez okozza a legkisebb kockázatot és a leg­kisebb veszteségeket, szemben az összes többi alternatívával: a magára maradással és az egyéb, nem európai szövetségesekkel való kiszolgáltatott, kiegyensú­lyozatlan bilaterális kapcsola­tokkal szemben is. De hogy vár­nak hűséget a kicsiktől, ha a na­gyok is folyton félrelépnek? KOMMENTAR Kihelyezett szemfényvesztés KOCUR LÁSZLÓ A nyári szünet előtt a liptói térségben tartotta utolsó kihelyezett ülését Robert Fico kormá­nya. Ősszel, amikor újra lesznek kihelyezett ülések, a hátrányos helyzetű régiókat szeret­nék felkeresni. Az éhségvölgyek támogatásá­ra külön törvényt terveznek - a kormányzás utolsó fél évére. Egyet szögezzünk le: a kihelyezett kormányülés vegytiszta politikai marketing, az államigazgatáshoz, pláne az újabban annyit hangoztatott racionálisan takarékos államigazgatás­hoz az égvilágon semmi köze. A kitelepülés kormányülése­ket Vladimír Mečiar is nagyon szerette, aztán Mikulás Dzu- rinda állt le velük, gazdaságtalanságukra hivatkozva. Igaza volt. Kihelyezett kormányülést úgymond azért tartanak, hogy a miniszterek a helyszínen ismerkedjenek a régió prob­lémáival. Arra azonban, hogy a régió problémái ismertek le­gyenek az államigazgatás legfelsőbb vezetői, a miniszterek és államtitkárok, és maga a miniszterelnök előtt, az adóink­ból fenntartunk egy teljes regionális államigazgatási hálóza­tot, specializált hivatalokkal. Ha tehát egy adott miniszter kíváncsi valamire, elég megkérni a titkárnőjét, hogy hozza be a vonatkozó jelentést, amit az illetékes hivatal készített. Ha pedig nem elégedett vele, még mindig kirúghat egy hiva­talvezetőt, vagy utasíthatja, hogy tegye rendesen a dolgát. Annak, hogy mondjuk egy környezetvédelmi miniszter egy falu szennyvíztisztítójáról a helyszínen tájékozódjon, semmi értelme. Az ő feladata az apparátus működtetése. A sas nem vadászik legyekre. Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy irányítsák az országot egy pozsonyi elefántcsontto- ronyból, és egy podolini, szirmai, királyhelmeci vagy rozs- nyói ember csak azért ne lásson életében egy minisztert se, mert nem Pozsonyban született. De álságos azt állítani, attól, hogy egy falusi kultúrházban, és nem a kormányhivatalban üléseznek, jobban megismerik a térség gondjait. A Smer-kormány legfeljebb saját párthívei gondjait igyek­szik megoldani ezeken a kihelyezett szeánszokon. Amikor 2013 októberében Nyitrabányán üléseztek, a környékbeli nagyobb városok, úgy, mint Nyitranovák vagy Privigye első emberei, akik nem smeresek, nem kaptak meghívót. Idén februárban Besztercebányán jártak. Akkor a megyefő­nököt nem hívták meg. Ót történetesen Marian Kotlebának hívják, és a közigazgatásban amúgy is gyengécske, de hát a többi, megyei városban tartott ülésen ott voltak a megyefő­nökök. Ja, hogy azok smeresek? Márciusban Trencsénbe vitt az útjuk. A megyefőnök, a Smer helyi erős embere, Jaroslav Baska volt védelmi miniszter ott volt az ülésen. Trencsén azért mégsem egy tanyaközpont, Richard Rybníček független polgármestert azonban nem hívták meg. Májusban a Nagyszombattól 10 kilométerre levő Ispácára he­lyeződtek ki, Peter Bročka független nagyszombati polgár- mester hiába várta a kormányhivataltól a pecsétes meghívót. Tisztább sor lenne azt mondani, hogy regionális szintű pártnépszerűsítő rendezvényeket tartanak, lehetne még egy-két fellépő is, mondjuk a Senzus énekelhetne béna ma­gyar kiejtéssel, és akkor nyilvánvaló lenne, hogy itt bizony már kampánylik. FIGYELŐ Túsztárgyalás engedélyezve Az Egyesült Államok kor­mánya közölni fogja a terror- csoportok által túszul ejtett amerikaiak családjaival, hogy a továbbiakban a felelősségre vonás veszélye nélkül tár­gyalhatnak a fogvatartókkal és váltságdíjat is fizethetnek - írta a The New York Times. Barack Obama elnök tavaly ősszel rendelte el a túszejtés­sel kapcsolatos hivatalos ál­láspont felülvizsgálatát, mi­után az Iszlám Állam dzsihá- dista szervezet több amerikai tússzal végzett. Az erről szóló jelentést hivatalosan szerdán teszik majd közzé. Több meggyilkolt túsz hoz­zátartozói arra panaszkodtak, hogy hivatalos személyek megfenyegették őket: bünte­tőeljárás indul ellenük, ha váltságdíjfizetéssel próbálják meg elérni a szeretteik szaba­don bocsátását. A médiának név nélkül nyi­latkozó illetékesek szerint hi­vatalosan nem módosítják azt a törvényt, amely bűncselek­ménynek nyilvánítja, ha vala­ki pénzt vagy más jellegű anyagi támogatást nyújt ter­rorszervezeteknek. A kor­mány ugyanakkor egyértel­műen ki fogja nyilvánítani, hogy az igazságügyi tárca so­hasem perelt be senkit, aki váltságdíjat fizetett, és a jövő­ben sem tesz ilyet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents