Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-25 / 145. szám, csütörtök
6 Külföld WM2MEJMM Légitámadások Jemenben Szanaa. Az egy hete tartó rámádén kezdete óta a leghevesebb légitámadásokat intézték a Szaúd- Arábia vezette arab szövetséges országok tegnapra virradóra Jemenben a lázadók állásai ellen. A légitámadások célpontja az a hat kormányzóság volt, ahová a húszi lázadók és a szövetségeseik bevették magukat: az észak-jemeni Szaada, a Szaúd-Arábiá- val határos Haddzsa, a délnyugati Hodeida, az ország középső részén fekvő al-Bajda, valamint a dél-jemeni Lahidzs és Áden. Ádenben folytatódtak a harcok a húszik és Abdel-Rabbo Manszúr Hádi megbuktatott jemeni elnök hívei között. (MTI) Rakétát lőttek ki Gázából Jeruzsálem. Gázai fegyveresek kedd este kilőttek egy rakétát Izraelre, válaszul az izraeli hadsereg csapást mért a kilövőállásra. A rakéta a Gázai övezet határától nem messze, egy kisebb izraeli település közelében csapódott be, senkit sem se- besített meg és anyagi kárt sem okozott. Gázai szemtanúk szerint az övezet északi részén végrehajtott izraeli válaszcsapás sem járt áldozatokkal, állítólag a kilövőállás megsemmisült. Az utóbbi hetekben több rakétatámadást hajtottak végre a Hamász radikális szervezet által uralt Gázából. Ezeket a helyi hatóságok az Iszlám Állam terrorszervezettel szimpatizáló dzsihádisták számlájára írták. (MTI) Fiatal lányok merényletei Kano. Egy mindössze 12 éves kislány követett el öngyükos merényletet Nigéria északkeleti részén, a robbantásban legalább tízen meghaltak és harmincán megsebesültek. A merénylet Gujba település piacterén, Yobe szövetségi államban történt. Ez két nap alatt már a második olyan öngyilkos terrorakció Észak-Nigériában, amelyet fiatal lány követett el. Hétfőn egy, a Boko Haram szélsőséges iszla- mista csoport szülőföldjének és erősségének számító Maiduguri városában egy zsúfolt mecset előtt végzett 30 emberrel két fiatal merénylő lány. Guj- bát tavaly rövid időre elfoglalta a Boko Haram. A Boko Haram „kalifátust” akar létrehozni a térségben, ahol a saría, az iszlám törvénykezés lenne érvényben. (MTI) ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 25. www.ujszo.com Hollandé, Chirac és Sarkozy elnök után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Franciaország toporzékol a lehallgatott államfők miatt Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) központja. Nincs titok a globális lehallgatást végző ügynökség előtt. (SITA/AP) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Washington. Franciaország „nem fog eltűrni semmilyen tevékenységet, amely megkérdőjelezi a biztonságát” - közölte tegnap a francia elnöki hivatal a védelmi tanács rendkívüli ülését követően. Francois Hollandé államfő azt követően hívta össze a tanácskozást, hogy kiderült: utána és két elődje, Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA). „Az amerikai hatóságok ígéreteteket tettek 2013 végén arra, hogy többet nem hallgatják le a szövetségeseiket. Ezekre emlékeztetni kell és az ígéreteket szigorúan be kell tartani” - olvasható az Elysée-palota közleményében, amely elfogadhatatlannak nevezte a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került dokumentumokban foglaltakat. A francia kormányzat részéről több reakció is történt. Laurent Fabius külügyminiszter bekérette Jane Hartley amerikai nagykövetet, Stéphane Le Foil kormányszóvivő pedig azt közölte, hogy egy magas rangú francia hírszerzési tisztviselő a következő napokban Washingtonba utazik, hogy tisztázza a helyzetet és „egyeztessen a Franciaország és az Egyesült Államok által elrendelt intézkedésekről”. A Fehér Ház közölte, az USA nem hallgatja le és nem is szándékozik lehallgatni Francois Hollandé francia elnök kommunikációját. Ned Price, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője hangsúlyozta, Franciaország Amerika nélkülözhetetlen partnere. Elemzők szerint nem valószínű, hogy a két ország között tartós diplomáciai feszültség alakul ki. A Libération a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentésekre hivatkozva azt írta: az amerikai ügynökség 2006 és 2012. május 22. között hallgatta le a francia államfőket. A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmaznak államtitkokat, elsősorban Hollandé és két elődje döntési mechanizmusaira világítanak rá. A WikiLeaks szerint az államfőkön kívül miniszterek, kormánytisztviselők, illetve Franciaország amerikai nagykövetének kommunikációját is lehallgatta az NSA. Korábban az Edward Snowden informatikus által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a német média arról számolt be, hogy az amerikai ügynökség Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatta, ami komoly feszültséget okozott a két szövetséges ország kapcsolatában. A nemzetközi hitelezők tegnap váratlanul elutasították az adósságrendezésre és az államcsőd elkerülésére tett javaslatokat Lesöpörték az asztalról a görög ajánlatot Athén. A nemzetközi hitelezők elutasították Görögországnak az adósság- rendezésre és az államcsőd elkerülésére tett athéni javaslatokat - jelentette be tegnap a görög kormányfő. A nemzetközi hitelezők csalódottak a görög nyugdíjrendszer, az áfa és a társasági adórendszer átalakítására tett görög javaslatok kapcsán. ÖSSZEFOGLALÓ Görögország tegnap délután elutasította a hitelezőknek a görögjavaslat elvetése után tett ellenjavaslatát. A hitelezők szerint a hétfőn átnyújtott, sorrendben 11. javaslatcsomag ugyan 7,9 milliárd eurós megtakarítási programot tartalmaz, azonban nem láttak garanciákat arra, hogy a programot következetesen végrehajtják, a nyugdíjrendszer tervezett áramvonalasítása is nagyon óvatosnak tűnik. 2009-ben az átlagos görög öregségi nyugdíj 1350 euró volt, amit közel 850 euróra faragtak le eddig - nálunk az átlagnyugdíj 408 euró, miközben Szlovákia már fejlettebbnek számít Görögországnál. Egy uniós tisztségviselő azonban később bejelentette, hogy a tárgyalások nem szakadtak meg, a tervezettnek megfelelően folytatódnak a hitelezők és Görögország között. Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek testületé, az eurócsoport este újabb rendkívüli tanácskozást tartott a görög adósságválság ügyében, és ha az újabb fennakadásra nem sikerül az ülésen megoldást találni, akkor aligha kerülhető el, hogy Görögországban július elsején bekövetkezzen az államcsőd. Athén 2010 óta mintegy 236 milliárd euró támogatásban részesült két nagy nemzetközi mentőcsomag révén, részben a többi euróövezeti ország befizetéseiből feltöltött közös kasszából, részben a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű uniós pénzügyi alappal - kétszeri meghosszabbítás nyomán - még mindig fennálló szerződése e hónap utolsó napján visszavonhatatlanul lejár. E szerződés alapján elvben még kapniuk kellene a görögöknek 7,2 milliárd eurót, de ennek az a feltétele, hogy az athéni kormány hiteles és fenntartható gazdasági-pénzügyi szerkezeti reformtervet tegyen le az asztalra, konkrét számokkal és teljesítendő határidőkkel. Ez a hitelezők megnyugtatását szolgálná, hogy a görögök képesek lesznek kikecmeregni a gödörből, és idővel törleszteni az irdatlan adósságtömeget. Szintén június 30-án azonban esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség is az IMF-fel szemben. Ha tehát a hó végén nincs elfogadott görög reformcsomag és így nem folyósítható a 7,2 milliárd, viszont nincs miből kifizetni az 1,6 milliárdot, akkor Görögország óhatatlanul fizetési késedelembe esik, legalábbis a köztartozásokat ületően, ami még nem feltétlenül jelentené azonnal és automatikusan a magánhitelek törlesztésének ellehetetlenülését is, de pánikot váltana ki a pénzügyi piacokon. Ma és holnap a 28 tagú Európai Unió tart állam-, ill. kormányfői értekezletet Brüsszelben, ahol görög ügyben is döntést kell majd hoznia. A rendkívül súlyos időzavar és az asztalról lesöpört takarékossági csomag mellett további problémát jelent, hogy a kormányzó görög Sziriza párt szélsőbalos képviselői hallani sem akarnak újabb megszorításokról, vagyis ha esetleg az utolsó utáni pillanatban mégis megegyezés születik a nemzetközi hitelezők és Athén között, akkor a görög parlament esetleg leszavazhatja az egyezményt - ebben az esetben előrehozott választás és államcsőd jöhet. Görögországnak idén mintegy 19 milliárd euró hitelt kell visszafizetnie, miközben az államadóssága 316 milliárd euróra rúg, az államkasszája viszont üres... Magyarország kedden megbotránkoztatta az Európai Uniót a visszaküldött menekültek elutasításával, tegnap finomított Dublin III.: Budapest elfogadja, de nem teljesíti ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nemcsak a szerb-magyar határon épülhet kerítés, hanem minden olyan határszakaszon, ahol nincs más mód az illegális bevándorlók megállítására, ezt az eszközt fogja alkalmazni a kormány. Ezt jelentette be tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány nem függeszti fel a Dublin III. alkalmazását. A kormány szerint a visszatoloncolt bevándorlókat nem ide, hanem Görögországba kellene küldeni. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország maradéktalanul betart minden európai uniós jogszabályt, maradéktalanul megfelel minden EU-s kötelezettségének, „semmilyen EU-s jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincsen szó, ilyen döntés nem született”. A kormány arról értesült - folytatta -, hogy Ausztria és tíz más EU-s ország illegális bevándorlókat kíván visszaküldeni Magyarországra. „Mi ezzel nem értünk egyet, mert ezek az illegális bevándorlók nem Magyarország területén, hanem Görögországban léptekbe az EU területére, így oda kell visszaküldeni őket” - mondta. A kormány utasította az igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezzen konzultációt az Európai Bizottság első alelnökével a Dublin III.-mai kapcsolatos kérdésekről, a külügyminiszternek pedig az EU külügyi főképviselőjével kell konzultálnia a nyugat-balkáni illegális bevándorlási nyomás hatékony kezeléséről. Trócsányi László igazságügyi miniszter levélben tájékoztatta Frans Timmermanst, az Európai Bizottság alelnökét arról, hogy Magyarország június 23-ai hatállyal ideiglenesen, határozatlan ideig nem tudja fogadni a nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjesztő embereket, hangsúlyozva, az ország tiszteletben tartja az uniós menekültpolitika rendelkezéseit. Azaz Magyarország nem mondja fel a Dublin III.-at, csak most nem tudja teljesíteni az abban foglaltakat. A tegnapi nyüatkozat némi fordulatot jelent, ugyanis kedden este a magyar belügyminisztérium jelezte, Magyarország egyoldalúan felfüggeszti a Dublin III. rendelet alkalmazását, azaz nem fogadja vissza a Nyugat-Európából Magyarországra visszaküldött menekülteket. Az indoklás szerint Magyarország menekültügyi rendszere túlterhelt. A magyar rendőrség 2015. június 22-ig az ország schengeni külső haMit jelent a Dublin III. rendelet? A Dublin III. rendelet (egész pontosan a 2013. június 26-án kelt 604/2013/EU Parlamenti és Tanácsi Rendelet) azt írja le, melyik tagállamnak kell lefolytatni egy migráns esetében a menekültügyi eljárást. Az alapelv az, hogy abban az országban kell elbírálni a menekültkérelmet, ahol azt benyújtották. Aki tehát Magyarország területén lép be az EU-ba, itt nyújt be menekültkérelmet, de azonnal továbbutazik Ausztriába vagy Németországba, azt visszaküldhetik magyar területre az eljárás lefolytatására. Tavaly az uniós tagállamokból összesen 827 menedékkérőt küldtek vissza Magyarországra. Idén sincs kiugró növekedés eddig: az első négy hónapban összesen 522 visszavétel történt. (Index, ú) Ifi ŠEzrével jönnek. Menekültek a Tisza közelében. (MTI-felv.) tárain 60 620 embert fogott el tiltott határátlépés miatt. A magyar lépés váratlanul érte az Európai Bizottságot, Ausztria berendelte a magyar nagykövetet, Bohuslav Sobotka cseh kormányfő pedig elfogadhatatlannak minősítette a döntést. (MTI, Index, ú)
