Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-24 / 144. szám, szerda
18 Régió - kelet- és közép-szlovákia ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 24. www.ujszo.com AMATŐR MŰVÉSZETI EGYÜTTESEK Közel fél évszázados az Ilosvai Néptáncegyüttes Nagyida (Veľká Ida). Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes próbaterme néhány évvel ezelőtt leégett. Azóta a nagyidai alapiskola tornatermében próbálnak. Két éve pályázati pénzből és önerőből megvettek egy házat, itt szeretnék berendezni az új próbatermet, egy falumúzeumot és egy kiállítótermet. NÉMETI RÓBERT A csoport elődje a negyvenes években alakult, de az első hivatalos feljegyzés csak 1951-ből való. A csoport a színjátszómozgalom keretében inAz Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes A megalakulás éve: 1974 Vezetők: Kupec Mihály, Kupec Andrea, Lipták László A néptáncegyüttes legrégebbi ragjai: A csoportnak jelenleg 24 ragja van, legrégebbnek Kupec Andrea es Kupec Mihály, de több mint húsz eve tancol itt Kiss Albert és Kiss Tünde, Varga Csaba, Ádám Norbert A fellépések és előadások között brigádot szerveznek a megvásárolt házfelújítására (Az együttes felvétele) dúlt, s csak később állapodott meg a néptáncnál. Az együttes közel félszázados munkája során folyamatosan jelen volt a csehszlovákiai és az egyetemes magyar kultúrában. „Az együttes 1974-ben vette fel az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes nevet. A rendszeres művészeti munka eredményeként az Ilosvai rangos helyet vívott ki magának a nép- művészeti együttesek sorában, aminek az lett az eredménye, hogy szinte minden járási, körzeti és országos seregszemlére meghívást kapott” - mondta Kupec Mihály, a néptánccsoport egyik vezetője. A csoportot Kupec Mihály és Kupec Andrea igazgatja, Lipták László segítségével. Az együttes több évtizedes munkájával, közösségszervező tevékenységével Nagyidát és a szlovákiai magyarságot is képviseli. Számos helyen turnéztak, például Spanyolországban, Belgiumban, Franciaországban, Erdélyben. „Baráti kapcsolataink révén képviseltük a szlovákiai magyar kultúrát Dél-Amerikában Uruguayban, Argentínában és Brazíliában is. A legnagyobb siker mégis az, hogy a Néptáncosok Bemutató Színpadán háromszor egymás után megkaptuk a kiválóan minősült együttes címet, és a nagykállói néptáncfesztiválon többször nívódíjasok lettünk” - tette hozzá Kupec Mihály. A 24 fős csoport célja a magyar néptánckultúra hiteles képviselése otthon és külföldön. Előadásmódjukra a hagyományok tiszteletben tartása jellemző. Évente általában 35-40 alkalommal lépnek fel, Kalamajkák külföldön .Amikor Franciaországban lerobbant az autóbusz egy fellépés után, késő este, zuhogó esőben, szerény francia- és angol- nyelv-tudásunkkal próbáltunk segítséget hívni. Azért valahogy kivereked- tük magunkat ebből a helyzetből. Egyszer pedig rendszerhiba miatt nem volt érvényes a csoport néhány tagjának a repülőjegye, ezért az együttes egy részét nem akarták tovább engedni Párizsból. Szerencsére végül ez is megoldódott” - mesélte Kupec Mihály, (nr) rendszeres résztvevői a Jászberényi Csángó fesztiválnak és különböző magyarországi fesztiváloknak. ,A csoport legrégebbi tagja Kupec Andrea és én. Házasságok is köttettek, és már van utánpótlás is. Nagy öröm, mikor apa és fia, vagy anya és lánya együtt táncol a színpadon” - tette hozzá a csoport vezetője. Legközelebb a nagytárkányi Tisza Népdalkörtmutatjukbe. Ezentúl Tóth Kálmán Emléktorna lesz a neve Öregfiúk-mérkőzés - több mint fél évszázados múlttal LECZO ZOLTÁN Nagytárkány. A Tisza-parti községben a hét végén szervezték meg a helyi öregfiúk és a magyarországi Mándokról érkezett csapat mérkőzését, a rendezvény több mint ötvenéves múltra tekint vissza. Kopasz József, Nagytárkány polgármestere lapunknak elmondta, a falu 1964-ben adott otthont az első ilyen találkozónak, azóta - egy néhány éves időszaktól eltekintve - a meccseket minden esztendőben lejátsszák. A csapatok évente kétszer mérkőznek meg egymással, az egyik találkozót mindig Nagytárkányban, a másikat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban rendezik. A mostani mérkőzésnek szomorú apropója volt, hogy 1964 óta most először nem vett rajta részt a mándoki csapat egyik játékosa, Tóth Kálmán. A labdarúgó ugyanis nem sokkal a 2014-es bodrogközi meccs után hazaérkezve rosszul lett, és néhány nappal később elhunyt. A csapatok úgy határoztak, hogy a 2015. július 18-án, Mándokon rendezett idei visszavágót elhunyt sporttársuk emlékének szentelik, és Tóth Kálmán Emléktoma címmel tartják meg. A polgármester tájékoztatása szerint Mándok és Nagytárkány 2014 óta testvértelepülés, a két helység közötti együttműködés - amely akár közös európai uniós pályázatok benyújtásával is erősödhet - egyértelműen az 51 évvel ezelőtti labdarúgó-mérkőzések szervezőinek és résztvevőinek is köszönhető. Az egyébként, hogy a közös sport- vagy a kulturális rendezvények később szorosabb együttműködést eredményeznek a határon túli és az anyaországi települések között, egyáltalán nem mondható rendhagyónak. Felsőtár- kány és Nagytárkány azután lett testvértelepülés, hogy az ottani és a helyi nagycsaládos egyesületek felvették egymással a kapcsolatot, a Törökbálinttal való együttműködés pedig a települések kórusainak találkozójával kezdődött el. A hétvégi nagytárkányi öregfiúk- mérkőzést egyébként 5:3 arányban a vendégek nyerték. Több terv is született az elmúlt évtizedek során, de egyikből sem lett semmi Megkezdték a losonci neológ zsinagóga felújítását Losonc. A közbeszerzési eljárások és egyéb adminisztrációk miatt többhetes késéssel, de elkezdték a neológ zsinagóga felújítását. PUNT1GÁN JÓZSEF Olyanok is eljöttek, akik már az 1964-es mérkőzésen is ott voltak (A szerző felvétele) A város 5 százalékos önrész kifizetését vállalta, és 2 364 007 euró vissza nem térítendő támogatást kapott az épület felújítására. Hetven év után végre lehetőség nyílik arra, hogy az egyszer már lebontásra ítélt, évtizedek óta elhanyagolt épületet restaurálják. Az elmúlt évtizedekben több terv is született a felújításra, de ezek egyike sem valósult meg. 1945 után állami és városi tulajdonba került a zsinagóga, szövetkezeti raktárt működtettek benne. Az 1980-as évek végén sikerült elérni, hogy harmadosztályú védett műemlékké nyilvánítsák, de megkezdett felújítása félbeszakadt. Kisebb javításokat 1992-ben és 1997-ben végeztek rajta. 2002-ben a városi képviselő- testület szimbolikus összegért egy helyi, azóta csődbe ment építészeti vállalatnak adta el, azzal a feltétellel, hogy három éven belül felújítja. Ez nem valósult meg, az épület a csődelAz impozáns belső tér méltó helye lesz a kulturális rendezvényeknek A munka során több, előre nem látott probléma is felmerült (A szerző felvétele) járás során 2009-ben magántulajdonba került. Ezután a losonci Kobra Kft. vásárolta meg, vállalva azt is, hogy a városra eső kötelező önrészt kifizeti. Á felújítást 2015 október vé(Képarchívum) géig kell befejezni. Michaela Hrnčiarová, a városi hivatal munkatársa tájékoztatása szerint az épületet multifunkciós kulturális központtá alakítják. A belső teret és a tetőzetet felújítják, a külső falakat megtisztítják. A munkálatok elkezdődtek, és több, előre nem látott probléma is felmerült. A kupolák alatt kinőtt fák eltávolítása után láthatóvá vált, hogy azok meggyengítették a kupolákat tartó falakat. Régészeti-történelmi szempontból lehet érdekes, hogy a padlószint kiásása során rátaláltak az első, 1863-ban épített zsinagóga alapjaira. Megtaláltak egy befalazott nagy üveget is, melyben régi dokumentumokat és különböző értékű aranyérméket helyeztek el annak idején.
