Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-24 / 144. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 24. Régió - kelet- és közép-szlovákia - hirdetés 19 Az erődítés első említése 1299-ből származik, az alatta fekvő falut viszont már 1251-ben említik IV. Béla egyik oklevelében Balogvár, ahol költő volt a várkapitány Vámosbalog (Velký Blh). Vadregényes vadaspark­ban, óriási bükkfák koro­nája közt elbújva omla­dozik lassan Balogvár csekély maradéka, az egykor híres erősség vég­várként, menedékként szolgált hajdan, várkapi­tánya a barokk legneve­sebb magyar költője, Gyöngyösi István volt. SZÁSZl ZOLTÁN A Rimaszombati járás várait ismerők közül sokan jártak már Balogvárban, de azt kevesen tudják, hogy a romtól északra fekvő emelkedés is egy hatal­mas erődítmény, csak pár ezer évvel korábbi. Messze nyúló kezdetek A bronzkor és a vaskor kez­detének idejéből való. Balog­vár egy körülbelül 400 méter tengerszint feletti, vulkanikus eredetű üledékes kőzetekből Tájoló Balogvárat és Vámosbalog községet Kassa és Pozsony felől az 50-es főúttól Bát- ka vagy Bakti községben észak felé fordulva lehet elérni, viszonylag jó minőségű másod- és harmadrendű utakon. A vár a településtől északke­letre, jelölt úton közelít­hető meg, személygépko­csival a vadaskert bejára­táig lehet eljutni. Turiszti­kai szolgáltatások Meleg­hegyen, Vámosbalogon vagy Rimaszombatban vehetők igénybe, (szász) nek, Széchy Máriának minden birtokát elkobozta, Balogvár is a kincstárhoz került. Végpusz­tulását a Thököly Imre vezette kuruc hadjáratok idejére lehet tenni, de hogy mi volt a pontos ok, ezt ma sem tudni. Való­színűleg tűzvész tette lakhatat­lanná. Vadaskert, rom, lassú pusztulás Balogvár romjából - amely ma az Állami Erdészet tulajdo­nában van, és csak külön enge­déllyel, előzetes bejelentkezés után látogatható - épült fel Vámosbalog ékessége, a ba­rokk-klasszicista stílusú Kohá- ry-kastély a 18. század utolsó harmadában. A Koháry-csa- ládba, azaz a Szász Coburg Ko- háry-családba házasodott be a bolgár cár, Ferdinánd György Ágost, az angol és a belga kirá­lyi család rokona, aki gyakran megfordult itt, mert a vidék remek vadászterület. A kas­télyban ma elmegyógyintézet működik. A park lassan csino- sodik. Balogvár pedig pár évti­zed múlva végleg eltűnik a föld színéről. Legközeíebb az aísószlregouai Madách- kastélyt mulatjuk be álló, már messziről jól látható csúcson épült, az erődítés első említése 1299-ből származik, az alatta fekvő faluról viszont már 1251-ben említést tettek IV. Béla egyik oklevelében. A középkori várból, amely a vár­hegy tetején lévő kifaragott sziklacsúcsra épült, mára már csupán egy toronyfeljárat ma­radt meg. Ä későbbi birtokosok mindannyian hozzátoldottak valamennyit a vár magjához, az a török hódítás idején már egy olasz füles bástyákkal ellá­tott, teknősbéka alakú erődít­ménnyé fejlődött. Jelentős haderő viszont a források sze­rint soha nem állomásozott benne. Ennek egyik oka az le­het, hogy maga a vár nehezen megközelíthető, a falutól, Vá­mosbalogtól jó egyórányi gya­logúira van. A híres Balog nemzetség egyik ága telepedett itt le, a nemzetség másik két ága Derencsényben és Rima- szécsen építtetett várat. Csák Mátétól Gyöngyösiig A vidéket uraló vár sokszor cserélt gazdát, birtokosa volt Csák Máté, majd Károly Ró­bert, aki a Széchy családnak adta, de ide fészkelte be magát a huszita had is, Giskra és hír­hedt hadvezére, Valgata is in­nen portyázott a délebbi vidé­kek felé. Mátyás király paran­csára Rozgonyi Sebestyén Ri- maszécs mellett leverte Valga­ta huszita seregét, ekkor ismét királyi birtokba kerül, s a győz­tes hadvezér, Rozgonyi Sebes­tyén 12 ezer aranyért vette meg a királytól a birtokot. Ba­logvár a mohácsi csata és az or­szág kettészakadása után, Eger, Fülek, Várgede, Ajnácskő elestével és az oszmánoknak Rimaszombat mellett felépített szabadkai erődítménye ellen­Gyöngyösi István talán átsétált e boltív alatt Sűrű erdőben bújnak meg a romok (A szerző felvételei) pontjaként végvári státust ka­pott. Hogy járt-e valaha is tur- bános török a balogi várban, arról nincs adat. Valószínű, hogy megsarcolta a falut, de a várba már nem talpalt fel. A rendi felkelések idején viszont komoly szerepe volt Balogvár­nak. Bethlen Gábor hadai több­ször megszállták, 1644-ben azonban a szerelmes asszony, Széchy Mária Murány várával együtt ezt is az akkor császár­párti Wesselényi nádornak ad­ja át. I. Rákóczy György serege 1644-ben meg is ostromolta, de sikertelenül. A viharos időkben a nádor megerősíttet- te a várat, és 1668-ban a kor legnevesebb költőjét, Gyön­gyösi Istvánt tette meg Balog­vár kapitányának. Abban biz­tosak lehetünk, hogy Gyöngyö­si István e falak közt is írta né­hány művét. I. Lipót 1671-ben a Wesselényi-féle összeeskü­vésben részes nádor özvegyé­NYILVÁNOS GYU1TES KRASZNAHORKA VARANAK 3. HARANGJÁRA Legyen a vár legnagyobb, másfél mázsás harangja a felvidéki magyaroké! Bővebb információ: www.krasznahorka.sk Bankszámla: 13571355/5200 I PayPal: gombaszog@gmail.com MP150295

Next

/
Thumbnails
Contents