Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-24 / 144. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 24. www.ujszo.com ■UH Janukovics és a felelősség Moszkva. Viktor Janukovics volt ukrán államfő a BBC-nek nyilatkozva elismerte, hogy őt is terheli „valamekkora felelősség” a tavalyi kijevi vérontásért, ennek megakadályozása érdekében „valószínűleg” nem lépett fel elég erélyesen. Kijelentette ugyanakkor: nincs semmilyen információja arról, hogy bárki parancsot adott volna a tüntetők elleni fegyverhasználatra. Hangsúlyozta, hogy ő személyesen semmiféle parancsot nem adott, mivel ez nem is az ő hatásköre volt. Az in- terjúban az egykori ukrán elnök elmondta azt is, hogy a tavalyi kijevi kormányellenes tüntetések idején különlegesen kiképzett orosz biztonsági alakulatok menekítették ki őt Ukrajnából, Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes utasítására. (MTI) Magyarország visszacsúszott Washington. Nyilvánosságra hozta tegnap a Freedom House (FH) idei, Nations in Transit 2015 (Nemzetek átalakulóban 2015) c. értékelését, ez a volt szocialista blokk országait vizsgálja. A dokumentum Magyarországot a „megszilárdult demokráciák” közül a „félig megszilárdult demokráciák” kategóriába sorolta vissza. A washingtoni nemzetközi jogvédő szervezet értékelése 29 országra (Közép- Európa, a Balkán és a volt Szovjetunió államai) terjed ki. A FH hét szempontból vizsgálta a demokrácia helyzetét az érintett országokban. (MTI) 250 amerikai páncélos jöhet Tallinn. Az Egyesült Államok tankokat, tüzérségi fegyvereket és más katonai felszerelést fog ideiglenesen áthelyezni kelet- és közép-európai országokba - erősítette meg Ashton Carter amerikai védelmi miniszter Tal- linnban. Carter egy nappal korábban Németországban jelentette be, hogy országa nehézfegyverzetet szándékozik telepíteni a szóban forgó államokba. A tárcavezető észtországi látogatása keretében elmondta azt is, hogy Lettország, Litvánia és Észtország, valamint Lengyelország, Románia és Bulgária beleegyezett az említett katonai felszerelések ál- lomásoztatásába. Katonai források szerint mintegy 250 páncélosról, Bradley harckocsikról és önjáró lö- vegekrőlvanszó. (MTI) Csak a hét első két napján több mint 2700 menekültet mentettek meg a Földközi-tengeren különféle nemzetközi hajók Líbia légi csapásokkal fenyegeti az európai uniós hajókat Szíriái és afganisztáni menekültek próbálnak felszállni egy vonatra Macedóniában. A következő állomásuk Szerbia. (TASR/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bengázi/Róma. A nemzetközileg elismert líbiai kormány fegyveres erői tegnap azzal fenyegették meg az európai országokat, hogy légierejük támadást indít bármely, a líbiai vizekre engedély nélkül belépő hajó ellen. „Bármely, a líbiai vizeken előzetes engedély vagy együttműködés nélkül hajózó vízi járművet harci repülőgépekkel veszünk célba” - mondta Szakr Al-Dzsarúsi, a líbiai légierő parancsnoka. Egy nappal korábban az európai uniós tagországok külügyminiszterei meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának megkezdéséről. A megegyezés alapján egy héten belül várható a kijelölt hadihajók megjelenése az érintett térségben, amely a líbiai parti vizeket is jelenti. Líbiában polgárháborús káosz uralkodik: két parlament és két kormány működik párhuzamosan. Több mint 2700 menekültet mentettek meg a Földközi-tenger líbiai partjai közelében hétfőn és tegnapra virradó éjszaka különféle nemzetközi hajók 18 mentőakció keretében - számolt be az olasz parti őrség egyik szóvivője. A szóvivő hangsúlyozta, összesen 2741 bajba került menekültet helyeztek biztonságba. Az olasz parti őrség által koordinált mentőakciókban több nemzetközi kereskedőhajó, valamint az Európai Unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) Triton nevű mentőműveletében szolgáló egységek vettek részt. Hétfőn egy migráns meghalt és egy további pedig megsebesült, amikor feltehetően egy líbiai bárka tüzet nyitott az észak-afrikai ország partjáról éppen elinduló egyik felfújható gumicsónakra. A gumicsónakban utazókat később kimentette egy olasz hajó, amely 298 menekülttel a fedélzetén tegnap éjszaka megérkezett a szicíliai Pozzalóba. Több mint 600 migránst mentett meg a Földközi-tenge- ren hétfőn egy norvég hajó, amely egy európai uniós tengeri műveletben vesz részt a térségben - közölte a norvég rendőrség. Bár Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, a Siem Pilot szállítóhajóval - amelyet egyébként eredetileg északi-tengeri olajfúrótornyok kiszolgálására építettek - részt vesz a Poszeidón nevű uniós tengeri műveletben. Az elmúlt hónapokban egyre drámaibb méreteket öltött a Dél-Európába irányuló illegális migráció: Észak-Afrikából, döntően Líbiából embercsempész bűnbandák túlzsúfolt lé- lekvesztőkön indítanak útnak főként Olaszország partjai felé a háborúk, egyéb konfliktusok, illetve a nyomor elől menekülő afrikai, közel-keleti és ázsiai embereket. Eddig csak idén több ezren vesztek a Földközitengerbe, miután gyakran éri baleset a nyílt vízen a rossz állapotú lélekvesztőket. Alekszisz Ciprasz szerint már a hitelezőknél a labda, Angela Merkel szerint kemény munkára van szükség a megállapodáshoz Ha adót emel Athén, akkor megmenekül Athén/Brüsszel. A görögök vállalnák, hogy adót emelnek és nyugdíjatvágnak, a hétfői megbeszélés után a a hitelt nyújtó szakértőinek kell kidolgoznia a hitelezés új feltételeit, ezt a görög parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ma este ül össze újra az eurócsoport, hogy letisztázza a megállapodást, amelyet csütörtökön tárgyalnak meg az uniós csúcsvezetők. ÖSSZEFOGLALÓ Megszületett a politikai megáÜapodás a görög hitelezésről Brüsszelben a hétfő esti eurócsúcson. A görög kormány lényeges kérdésekben engedett a nemzetközi hitelezőinek, és az álláspontok minden eddiginél közelebb kerültek az Európai Bizottság, a Valutaalap és a nyugat-európai kormányok elvárásaihoz. A kiszivárgott görög javaslat éppen olyan megszorításokat tartalmaz, amelyek ellen az athéni kormány eddig foggal-körömmel küzdött. 2016-ban a görög nemzeti össztermék (GDP) 1,05%-ával, 2017-re - 1,1%-kal tervezik csökkenteni a nyugdíjakat. Megritkítanák a számtalan kor- kedvezményt a nyugdíjba vonulásra, úgy, hogy 2025-ig kevés kivétellel mindenkire érvényes legyen a 67 éves nyugdíjkorhatár. 23%-os alap áfakulcsot vezetnének be, emellett 13%-osat az alapvető élelmiszerekre, és 6%-osat a gyógyszerekre és könyvekre, továbbá 26-ról 29%-ra növelnék a társasági adót. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szerint már Athén hitelezőin múlik, hogy megszületik-e az országa államcsődjét megakadályozó njegállapodás. Angela Merkel német kancellár bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Görögország az eurózónában marad. Fontos előrelépésnek nevezte a görög javaslatokat, de világossá tette, hogy nagyon sok koncentrált munka áll még az összes érintett fél szakértői előtt. A következő napokban a trojka (az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap) szakértőinek kell kidolgoznia a hitelezés új feltételeit. Ezt a görög parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ma este ül össze legközelebb az eurócsoport, hogy letisztázzák a megállapodást. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker bejelentette, hogy ezen a héten befejezik az egyezkedést. „Meg vagyok róla győződve, hogy ezen a héten megegyezünk, méghozzá azért, mert ezen a héten muszáj megegyeznünk. Nem játszhatunk hosszabbításra.” Arra nem volt hajlandó válaszolni, hogy elengednek-e valamennyit a görög hitelekből. Azt viszont elmondta, hogy az Európai Bizottság kész 35 milliárd eurót a tervezettnél korábban gazdaságélénkítési programokba pumpálni Görögországban 2020-ig, amiből egymilliárdot akár már idén át is utalnának. Az eurócsúcson elnöklő lengyel Donald Tusk kijelentette: „Azt akarom, hogy mindenki terítse ki a lapjait; nem azt, hogy technikai részletekről vitatkozzunk, hanem hogy véget vessünk a politikai hazárdjátéknak”. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője közölte, hogy a legutóbbi görög javaslat „valamelyest előrelépést jelent, és sokkal részletesebb, mint ami eddig rendelkezésünkre állt”. Leszögezte azonban, hogy „még korántsem vagyunk a (megállapodáshoz vezető) út végén”. Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Erre azonban a hitelezők csak szigorú takarékossági intézkedések fejében lennének hajlandóak. Ideális esetben ma a pénzügyminiszterek szintjén megegyeznek a részletekben, hogy csütörtökre az egyeztetések eredménye az unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója elé kerülhessen. (MTI, Index.hu) Megrázó a 20%-os áramemelés. Több ezer ember tüntetett az örmény fővárosban az áram árának jelentős emelése ellen; a menet az elnöki palotához tartott, de nem jutott el oda, mert rohamrendőrök és vízágyúk az útját állták. A tüntetők egy része és a rendőrség között összetűzés alakult ki, több mint 200 embert őrizetbe vettek, 18 ember, köztük 11 rendőr megsebesült. (SITA/AP) Iráni atom: megszülethet a végső megállapodás Tartható a feszes határidő MTl-HÍR Luxembourg. Az iráni külügyminiszter azt mondta, jó esélyt lát arra, hogy a kitűzött június 30-i határidőre vagy néhány nappal később megszülessen a végső megállapodás az ország nukleáris programjáról a hat nagyhatalommal folytatott tárgyalásain. „Meggyőződésem, hogy ha megvan a politikai akarat a realitások elfogadására és arra, hogy a Lausanne-ban született keretegyezmény alapján lépjünk tovább, akkor jó esély van arra, hogy végezzünk határidőre vagy néhány nappal a határidő után” - jelentette ki Mohamad Dzsavad Zarif azt követően, hogy tárgyalásokat folytatott Federica Mogherini- vel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint a francia, a német és a brit kollégájával. Irán és a hatok csoportja - az USA, Nagy- Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína - idén április 2-án állapodott meg egy keretszerződésben, s június 30-át határozták meg az átfogó megállapodás határidejének. Az egyezség értelmében a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot. A felek egy politikai találkozót tartottak most, az utolsó forduló előtt, az uniós külügyminiszterek havonta megrendezett találkozóján. Laurent Fabius francia külügyminiszter, azt mondta, hogy Párizs megállapodást akar, de olyan „erőteljeset”, amely hoszszú távon korlátozza Irán nukleáris kutatási és termelési kapacitásait. Előretörtek a kurdok Végeztek egy dzsihádistával Damaszkusz. Az előretörő kurd erők elfoglaltak egy katonai támaszpontot és egy várost az Iszlám Államtól (IA) a szervezet fellegvárának számító é- szak-szíriai Rákká tartományban - közölték a kurd Népvédelmi Egységek. A harcosok kiűzték az IÁ-t a bázisról, amelyet a dzsihádisták tavaly szereztek meg a szír kormányerőktől. A támaszpont az IÁ fővárosának számító székhelytől, Rakkától alig 50 km-re fekszik. A kurd erők offenzíváját az USA vezette koalíció légi csapásai is segítették. Az IÁ által megszállt iraki Moszulban egy amerikai légi csapás végzett a dzsihádista szervezet egyik olyan tagjával, akinek köze volt a bengázi amerikai konzulátus elleni 2012-es terrorakcióhoz. (MTI)
