Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-22 / 142. szám, hétfő
www.ujszo.com EGESZSEG 2015. JUNIUS 22. GYÓGYHÍREK III Szerencsére nem igazolódott a MERS- fertőzés gyanúja annál a dél-koreai férfinál, akit Szlovákiában kezelnek. A hazipatika.hu alapján az alábbiakban ismertetjük mindazt, amit erről a vírusról tudni kell. A MERS-vírus (Middle East Respiratory Syndrome Coronavirus) köhögéssel, lázzal, légzési nehézségekkel járó légúti megbetegedést okoz, vírusos tüdőgyulladáshoz vezet. A halálozási arány az eddigi tapasztalatok alapján magas. A vírust 2012-ben mutatták ki először. Elsősorban a Közel- Keleten regisztráltak eseteket: Szaúd-Arábiában több mint 500 embert fertőzött meg a kórokozó, közülük 160-an elhunytak. Ázsia több más országából, sőt Észak-Amerikából és Európából is jelentettek fertőzéseket, a közelmúltban például Hollandiában betegedett meg két személy. A MERS-fortőzés súlyosabb lefolyású, ha a beteg immunrendszere legyengült, illetve ha idősebb emberről van szó. * • • Európa: Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Egyesült Királyság, Hollandia • Távol-Kelet: Malajzia, Fülöp- szigetek • Észak-Amerika: Egyesült Államok A MERS-vírusról ugyan megállapították, hogy képes emberről emberre terjedni, de eddig még nem jelentettek olyan esetet, amikor valaki így fertőződött volna meg. Az Arab-félszigeten kívül történt összes esetben kiderült, hogy a fertőzöttek nem sokkal a tü• netek megjelenése előtt a térségben jártak, és a saját országukban senki nem kapta el tőlük a vírust. A vírus eredete még nem tisztázott, különféle állatok (teve, denevérek) merültek fel lehetséges forrásként. A két holland beteg például egy dromedárfarmot látogatott meg, ott kaphatták el a fertőzést. A-r MERS-fertőzés náthaszerű tünetekkel kezdődik, azonban kórházi kezelést igénylő súlyos tüdőgyulladást okozhat. A legjellemzőbb tünetek, mint a köhögés, láz, légzési nehézség a SARS- vírus okozta az A típusos tüdőgyulladáséhoz hasonlítanak. (A SARS Coronavirus okozta fertőzésekben 800 ember hunyt el 2002 novembere és 2003 júliusa között.) A MERS azonban veszélyesebbnek tűnik a SARS-nál, ugyanis veseelégtelenséget, illetve sokkot is okozhat. Egyes betegek gyomor- és bélrendszeri tünetekről, pl. hasmenésről is beszámoltak. A MERS-fertőzés súlyosabb lefolyású, ha a beteg immunrendszere legyengült (pl., egyidejű krónikus tüdőbetegség, cukorbetegség vagy rosszindulatú tumor miatt), illetve ha idősebb emberről van szó. Ha a beteg kórházba kerül, és kiderül, hogy a Közel-Keleten volt, akkor mikrobiológiai mintát vesznek, és meghatározzák, hogy milyen kórokozó áll a háttérben. A megbetegedést az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) is jelenteni kell. A szervezet egyre jobban aggódik a MERS-vírus miatt, egyelőre azonban nem hirdettek nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet. A MERS-vírussal szemben jelenleg nincs hatékony antivirális terápia. A betegeket intenzív osztályon kezelik, egyes esetekben a légzési elégtelenség miatt lélegeztető gépre is szükség lehet. Egy kínai és egy hongkongi kutató- csoport nemrég bejelentette, hogy úgynevezett neutralizáló (semlegesítő) ellenanyagokra bukkantak, amelyek megakadályozzák, hogy a vírusok egy része receptorokhoz kapcsolódjon, és így emberi sejteket fertőzzön meg. Az ellenanyagok olyan fehérjék, amelyeket az immunrendszer állít elő, hogy az idegen vírusokat és baktériumokat felismerjék. Egy másik csoport is ígéretes eredményeket ért el: az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerint az általuk talált hét semlegesítő ellenanyag lehetővé teheti, hogy hosszú távon védőoltást vagy kezelést fejlesszenek ki a vírus ellen. Az Egészségügyi Világszervezet felszólított minden érintett államot, hogy fordítsanak több figyelmet a megelőzésre és a fertőzés 'ellenőrzésére. A WHO szerint gyorsabban kellene környezettanulmányokat végezni és állatkísérleteket folytatni, hogy többet tudjanak meg a MERS-vírus terjedési útvonalairól és a kockázatokról. Ha valaki a Közel-Keletről hazatérve a fenti tüneteket tapasztalja, akkor azonnal forduljon orvoshoz, és közölje azt is, hogy melyik régióban járt. Fontos, hogy ha MERS-fertőzés gyanúja merül fel, a beteget a lehetőségek függvényében el kell különíteni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napokban közölt adatai szerint a MERS 2012. évi feltűnése óta 1139 esetet regisztráltak, közülük 431 volt végzetes. (hp-k) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az alábbi országokban volt MERS-fertőzés: • Közel-Kelet: Jordánia, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd- Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Jemen • Afrika: Tunézia, Egyiptom » Tartsuk be az alapvető higiéniai szabályokat, ha közel-keleti országba utazunk: • gyakran mossunk kezet szappannal és vízzel • ne fogyasszunk tisztázatlan eredetű ételt, illetve mindig alaposan mossuk meg a zöldséget és a gyümölcsöt • legyünk körültekintőek, amikor állatok közelében tartózkodunk 5 fontos dolog az Alzheimer-kórról Az Alzheimer-kór még mindig a visszafordíthatatlan betegségek közé tartozik. Félelem helyett ismerje meg! Tény, hogy az idő múlása megállíthatatlan és elkerülhetetlen folyamat. A gyerekből felnőtt lesz, a felnőttből idős, és ez így is van rendjén. Mégis kellemetlenül érint minket a felismerés, hogy idősebb korban veszítünk testi és szellemi frissességünkből. Ismerős a helyzet, amikor a bevásárlóközpontban megállunk a sor közepén, és nem tudjuk, mit keresünk, valójában mit is szeretnénk megvenni? Állunk bizonytalanul, és azon töprengünk, természetes állapot-e ez ebben a korban, vagy netán már az Alzheimer-kór tünete. Most többet megtudhat a betegségről, tüneteiről és megelőzéséről. Mindennapi nehézségek A gondolkodási és kognitív funkciók Alzheimer-kórral járó beszűkülése jelentősen megnehezíti az érintettek mindennapjait. A hatvanöt év felettiek 5 százalékát és a nyolcvan év fölöttiek 20 százalékát érinti. Szakemberek szerint a betegség előfordulásának esélyét fejsérülés vagy trauma is megnöveli. Alapvető probléma a demencia A szaknyelvben demenciának nevezik az időskori szellemi képességek és az emlékezőtehetség romlásával járó betegségeket. Azok, akiket ez érint, gyakran feledkeznek meg mindennapi rutinfeladatokról, például a fogmosásról, komolyabb esetben akár a fel- öltözésről is. A betegség kihat az egész személyiségre, a hangulatra és a viselkedésre egyaránt. Önellátási zavarok A szellemi képességek hanyatlása idős korban természetes. Az igazi probléma akkor kezdődik, amikor már az önellátás is problémát jelent, amikor szükség van külső segítségre, támogatásra, ápolásra. Javasolt, hogy a családtagok már a kezdeti tünetek észlelésekor forduljanak szakemberhez, a betegség korai felismerésének ugyanis nagy a jelentősége. Számos gyógyszer van az enyhítésére, és minél korábban kezdődik a kezelés, annál jobbak az eredmények. Szellemi botlások Gyakran a szorongás, a depresz- szió és más lelki folyamatok állnak szellemi hibáink mögött, s nem feltétlenül a demencia felelős értük. Azok, akik szorongással és depresszióval küzdenek, általában kevésbé képesek koncentrálni, így jóval többször hibáznak. Számukra megoldást jelenthet a kevesebb munka, a nyugodtabb körülmények megteremtése és a fokozottabb koncentráció az élet minden területén. A betegség megelőzése Fontos, hogy tisztában legyen vele, milyen egészségi zavarok növelik az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét. Ilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás. Ha nem küzd hasonló kórokkal, vagy orvosi segítséggel karbantartja őket, az Alzheimer- kór kialakulásának esélye jelentősen csökken. Minden esetben kérjen segítséget szakembertől, és bátran lépjen a tettek mezejére, ha szükséges. (ötvenentúl)
