Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-22 / 142. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 22. Régió-hirdetés 3 Tisztelői szerint méltatlanul kevés szó esik róla Párkányban Kamarakiállítás nyílt Gerő Ervin műveiből Párkány. Zmeták Zita lo­gopédus, műgyűjtő és Lábik János festőművész jóvoltából kamarakiállí­tás nyílt Párkányban Gerő Ervin műveiből. GULYÁS ZSUZSANNA Gerő Ervin több szállal kö­tődik Párkányhoz. Párkányi és esztergomi tisztelői Zme­ták Zita magángyűjtemé­nyében szereplő alkotásait csodálhatták meg. Gerő Ervin 1931-ben szü­letett a Selmecbánya melletti Hodrusabányán. A képző­művészet iránti vonzalmát meghatározta az a miliő, melyben felnőtt. Nagy hatás­sal volt rá losonci nagybáty­ja, Gerő Gusztáv festő­művész. Gerő Ervin barátai közé tartozott Gwerk Ödön és Ján Kollár. Később jó ba­rátja lett a Selmecbányái születésű, Budapesten alkotó Pituk József Viktórián. 1985-től két éve bekövetke­Galéria helyett kulturális központ lesz a városközpontban álló műemléképületben Tárgyalnak a szenei zsinagógáról ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Szene. Májusban egyezte­tett Pozsony megye vezetése a zsidó hitközösséggel a szenei zsinagóga megvásárlásáról. A megye kulturális központot alakítana ki az épületben. Németh Gabriella (MKP), Pozsony megye alelnöke la­punknak elmondta, újra tár­gyaltak a tulajdonossal, a zsidó hitközösséggel a zsina­góga épületének megvételé­ről. A hitközösség korábban átruházta az ingatlan tulaj­donjogait a megyére, az el­adás viszont érvényét vesz­tette, mert a megye nem ka­pott támogatást az épület felújítására a Norvég Gazda­sági Mechanizmusból. „Meg­egyeztünk az újbóli megvétel feltételeiről. Mivel nem kap­tuk meg a támogatást, ismét tárgyalnunk kellett a hitkö­zösséggel. A törvény kimond­ja, hogy idegen tulajdonba nem fektethetünk pénzt” - nyilatkozta lapunknak Né­meth Gabriella. A megye is­mét szimbolikus egy euróért kapja meg az épületet. A tu­lajdonjog átruházását a me­gyei önkormányzat júniusi ülésén tárgyalják a képvise­lők. Németh Gabriellától megtudtuk, az'ülés előtt el­indítják a közbeszerzési pá­lyázatot. „Tudjuk, hogy ez a legidőigényesebb” - indokol­ta az alelnök. 2016 elején el­kezdődhet a felújítás. A tervek szerint regionális kulturális központot nyitnak a városközpontban álló épület­ben. Korábban egy infópavi- lon építésével is számolt az önkormányzat, ám mivel saját forrásból finanszírozzák a fel­újítást, redukálni kellett a pro­jekt költségeit. A század ele­jén épült zsinagóga felújításra szorul. Az épület balesetve­szélyes, a huszadik század fe­létől nem használta a hitkö­zösség. Az utóbbi fél évszá­zadban vegyszerraktárként működött és karácsonyfákat is tároltak benne, (béva) A JOGASZ VÁLASZOL Fizessen bérleti díjat? Négyen vagyunk testvé­rek, sajnos a szüléink meghaltak. A szüléink után maradtak földek és egy nagy kert - ezeket kizáró­lag az egyik testvérünk használja. Köteles bérleti díjat fizetni a többi test­vérnek? Mivel olva­sónk nem tesz említést olyan részletekről, melyek a tu­lajdonrészek nagyságára kihatással lehetnek (pl. vég­rendelet), abból indulok ki, hogy a négy testvér egyenlő arányban örökölt, mindegyi­küknek 25% tulajdonrésze van a földekből és a kertből. Az ingatlanhoz fűződő tulaj­don- és egyéb bejegyzés alatt álló jogok a http://www.kata sterportal.sk/ webhelyen is megtekinthetők. Közös tulajdon felett ön­kényesen nem rendelkezhet csak az egyik tulajdonostárs. A telkekhez mindegyik test­vérnek azonos mértékű jogai és kötelezettségei fűződnek - ez vonatkozik azok haszná­latára és gondozására is. De mivel a törvényben megsza­bott tulajdonrész ideális (te­hát nem reális) felosztása a közös tulajdont képező terü­letnek, a testvérek nem kü- lön-külön egyes földdara­bokra jogosultak, hanem va­lójában egynegyednyi sza­vazatijoguk van az egész kö­zös tulajdont illetően. A leg­szerencsésebb az lenne, ha a négy testvér leülne megbe­szélni a földek és a kert használatát, és lehetősége­ikhez és igényeikhez mérten megegyeznének abban, kit mi ület. A közös tulajdonban levő területen való gazdálkodás mikéntjéről többségi szava­zással lehet dönteni. A polgári törvénykönyv (PT) 139. para­grafusát alkalmazva már a (tulajdonrészek szerinti) egyszerű többség is elég. Ese­tünkben tehát a három másik testvér akár le is szavazhatja a negyediket, aki jelenleg a föl­deken és a kertben egyedül gazdálkodik. Megszavazhat­ják például, hogy bizonyos időre felosztják egymás közt a kertet és a földeket, és mind­egyikük a meghatározott terü­leten gazdálkodik, vagy ha to­vábbra is csak egyikük fogja használni az egészet, milyen féltételekkel teheti ezt stb. Az a tulajdonostárs, akit a dön­téshozatalnál leszavaztak, il­letve ha nem születik többségi döntés (pl. két-két testvér áll mindkét oldalon), bírósághoz is fordulhat bármelyikük, hogy az döntsön a gazdálko­dásmódjáról. A tulajdonostársak úgy is határozhatnak, hogy a közös tulajdont feloszlatják. Ha nem tudnak megállapodni a kiegyezés részleteiben, e kérdésben is bírósághoz for­dulhat bármelyik tulajdonos­társ. A bíróság a PT 142. pa­ragrafusában lefektetett el­vek és sorrend szerint dönt. Figyelemmel kell lennie a tu­lajdonrészek nagyságára és az ingatlan hatékony kihasz­nálására. Először annak fel­osztása jön szóba. Ha ez nem lenne lehetséges vagy ésszerű, a telkeket az egyik vagy akár több tulajdonos­társ tulajdonába ítéli a bíró­ság, míg a többit az (ok) ará­nyos mértékben kifizeti (k). Ha egyik tulajdonostárs sem tart igényt a telkekre, a bíró­ság elrendeli azok eladását, a bevételt pedig a tulajdonré­szek arányában szétosztja. Veszelei Viktória jogász (A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.) A magas kamatlábú, előnytelen jelzáloghitel kitűnő! A bankjának. saját bankját nem VÁLTOZTATHATJA Hozza át jelzáloghitelét . q a Prima bankba, » mm m mm . * és fizessen kevesebbet www.primabanka.sk Prima Barikat) RE 150211 Gerő Ervin munkásságát Zmeták Zita és Lábik János ismertette, a hangulatzenéről Berecz Péter gondoskodott (A szerző felvétele) zett haláláig Losoncon élt és alkotott. Párkányban leg­utóbb 2010-ben nyílt kiállítá­sa. Ezen az európai köruta­zásként meghirdetett tárla­ton több párkányi és eszter­gomi vonatkozású alkotás is szerepelt. Zmeták Zita magángyűj­teményében a városképek mellett néhány portré is sze- helyet kapott. Áz akvarelle­ken és tussal készített alkotá­sokon Selmecbánya, Losonc és külföldi nagyvárosok (Prága, Mostar) láthatók. Ábrázolása olyan valósághű, hogy épüle­teit szemlélve időnként úgy tűnhet, hangulatos fotókat lá­tunk. „Gerő Ervin elsősorban építész volt. Ennek hatása meglátszik festményein is, amelyek pont ezért nagyon élethűek és technikailag kidolgozottak” - mondta Zme­ták Zita. „Hosszú ideje tervez­tük ezt a kiállítást, de Gerő Er­vin hirtelen halála közbeszólt” - mondta pályatársa, Lábik János. Gerő Ervin nevéhez fűződik a párkányi Szlo­vák-Magyar Baráti Társulás megalapítása, melynek akkor országos elnöke volt. Tiszte­lői közül többen úgy vélik, hogy Gerő Ervinről és mun­kásságáról méltatlanul kevés szó esik Párkányban. „Ezzel a kamarakiállítással ennek az adósságnak egy részét pró­báltuk törleszteni” - mondta Lábik János.

Next

/
Thumbnails
Contents