Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-22 / 142. szám, hétfő

4 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 22. www.ujszo.com KOMMENTAR Gyűlöletcunami MOLNÁR NORBERT Míg a világ vezető politikusai és biztonságpo­litikai szakemberei a menekültkérdésről, az ukrán helyzetről, Oroszország erőfitogtatá­sáról tanácskoztak egy pozsonyi szállodá­ban, addig a szlovák főváros utcáin szélső- jobboldali csőcselék randalírozott. Az azért érdekelne, hogy ki volt az a széles látókörű, finommechanikus agy, aki engedélyt adott a Globsec konfe­rencia idejére egy nyilvánvalóan agresszív tömegnek a tün­tetésre. Meg az is érdekelne, a rendőrség miért gondolta hosszú ideig, hogy elég nézni a kopasz tömeget. Az is érde­kelne, hogy ha valaki tudósít a pozsonyi eseményről, akkor miért úgy ír róla, mintha csak a szlovák sajtó állítaná be ha­zug módon szélsőjobboldali erőszakos hordának az egyéb­ként békés tiltakozókat, szinte romlatlan óvodásoknak fest­ve le őket, akik egy origami délutánra érkeztek a fővárosba. De ezek mind mellékszálak. Az első pillanattól világos volt, hogy Pozsonyban összetűzé­sek lesznek. Amikor különféle futballcsapatok ultrái jelezték a közösségi oldalakon, hogy ott lesznek a fővárosban és buli lesz, az illetékeseknek be kellett volna tiltani a rendezvényt, s ha ezt nem tették meg, akkor a rendőröknek kellett volna mindjárt az elején közbelépniük. Az Európa iszlamizációja ellen nevet viselő tüntetés nem arról szólt, hogy Európa ne iszlamizálódjon. Ha erről szólt volna, az is tragédia lenne, hiszen a szerencsétlen menekültek hullámát meglovagolni hazug és ócska dolog, főleg egy olyan országban, ahol nin­csenek is, és ha lesznek, számuk elenyésző lesz, pedig többet is elbírnánk. A közösségi médiát elöntő menekültekkel szembeni gyűlöletcunami világosan mutatja, hogy kiveszett az emberekből a humánum, és hogy értelmetlen félelmeink­nél már csak önzőségünk nagyobb. De oda nem juthatunk el, hogy a megoldásokat csak az erőszakot kínáló, agresszív és kirekesztő kopaszoktól várjuk, mert tőlük nem kapjuk meg, csak további problémákat generálnak. Tényleg a rendőrau­tókat borogató, egy bicikliverseny nézőit megtámadó, ön­kényuralmi jelképekkel felszerelt izombarmok a jövőké­pünk? Ők fognak bennünket megvédeni a... mitől is? Ezek az emberek bármelyikünket megtámadják az utcán, ha úgy tartja kedvük. Jobb, ha tudatosítjuk, hogy nem a menekültek jelentenek számunkra komoly veszélyt, hanem az egyszerű megoldáso­kat kínáló szélsőségesek. Besztercebánya ura komolyabb ve­szély, mint egy szerencsétlen eritreai. Ha Kodéba így folytat­ja, és kihasználja az emberek ostobaságát, jövőre bemasíro­zik a parlamentbe is. A randalírozás és a gyűlöletpolitika a parlamenti padsorokban folytatódhat, és a futballhuligánok diktálhatják a tempót. Biztosan ezt akarjuk? A britek 66%-a maradna A friss felmérések szerint a britek kétharmada azt sze­retné, hogy Nagy-Britannia EU-tag maradjon. Az EU-tag- ság támogatottsága 25 éve nem volt ilyen magas. Ha most tartanák a konzervatív párti brit kormány által 2017 végéig tervezett népszava­zást, a választók 66 százaléka voksolna a bennmaradásra, és csak 22 százalék adná sza­vazatát a kilépésére. ^száza­léknyi bizonytalan szavazó kiszűrésével 75:25 a brit EU- tagságot, illetve a kilépést támogatók megoszlása. Gide­on Skinner, az Ipsos MÓRI po­litikai kutatásokért felelős igazgatója hangsúlyozta: 2011-ben, az euróövezeti vál­ság fellángolásának idején a kilépést pártolók voltak több­ségben, vagyis egy esetleges újabb válság ismét fordíthat a közhangulaton. Egyes sajtó- értesülések szerint 2017 vé­ge helyett akár már jövő ok­tóberre kiírhatja a brit kor­mány a népszavazást. (MTI) Mohamed miatt betiltott hirdetés Nem vetítette le az iszlám­ellenes nézeteiről ismert Ge­eit Wilders holland populista politikus Mohamed-karikatú- rákat is tartalmazó televíziós politikai hirdetését a holland köztévé, ehelyett Wilders szélsőjobboldali Szabadság- pártjának egy régi videofelvé­telét sugározta. A történteket a populista politikus először szabotázsként értékelte, ké­sőbb azt mondta, félreértés történt, beszélt a tévé vezető­jével, és jövő szerdán levetítik a felvételt. Wilders hozzátet­te, a képsorokat addig is a YouTube videomegosztó por­tálon lehet megtekinteni. Mivel Wilders iszlámelle­nes megnyilvánulásai ko­rábban többször is muzul­mán tiltakozó akciókat ger­jesztettek, a hatóságok ezút­tal is incidensekre készültek. Sajtóértesülések szerint az ország nagykövetségeit arra szólították fel a hatóságok, hogy tegyék meg a megfelelő óvintézkedéseket. (MTI) A KDH „tékozló fiúi" nem igazán tudnak labdába rúgni a pártból való távozás után Mint a gyermek anyja kebelére Tárgyalóasztalhoz ült Dá­niel Lipšic, a tartósan a be­jutási küszöb alatt tanyá­zó Új Többség (NOVA) el­nöke és Ján Figeľ, a Ke­reszténydemokrata Moz­galom első embere. KOCUR LÁSZLÓ Találkozásuk informális volt, lehet, hogy csak ittak egy kávét valahol, elvégre emberek vagyunk, és a gazdasági élet­ben is teljesen általános, hogy a konkurens cégek vezetői is be­szélőviszonyban vannak egy­mással. Informális, és a sajtó­beszámolók szerint eredmény­telen találkozójuk ténye azon­ban csak kiszivárgott valahogy. Ennek pontos körülményeit e sorok írója nem ismeri, de ez egyaránt szolgálhatja mindkét fél érdekét. Figeľ kereszt(ény)­apa megmutathatja, hogy a té­kozló fiúk számára is van visszatérés, főként, ha még hoznak is 2-3 százalékot. Lip­šic számára a helyzet kicsit ciki, talán még a megalázó jelző sem lenne túlzás, ugyanakkor így biztosíthatja az elfordulást fontolgató híveit, hogy szava­zataik nem vesznek el. Az Új Többség nem lett si­kerprojekt. Nem volt olyan ré­gen, hogy ne emlékezzünk rá, amikor a 2012-es választások után alig két hónappal Lipšic és Jana Žitňanská virágzó cse­resznyefák tövében jelentette be távozási szándékát a Keresz­ténydemokrata Mozgalomból. A pártot ugyanezen év októbe­rében sikerült bejegyeztetni, az országot pedig teleplakátolták ,A jobboldalnak új vezetőre van szüksége” óriásposzterek­kel, amelyeket Lipšic képe dí­szített. Aztán mégsem ő lett az. Ennek több oka is lehet, de ezek közt mindenképpen ott kell látnunk azt, hogy a válasz­tások után túl korán került sor a szakításra; a pártépítés nem volt koncepciózus, a liberális Szabadság és Szolidaritás sza­kadásaival folytatott körtán­cokat a konzervatív választó- polgár nehezen tudta értel­mezni; valamint hiányoztak a saját témák. Lipšicék olyan, nagy, mindenki által ostorozott területeket próbáltak megra­gadni, mint a Gorilla-ügy és a korrupció, amelyek nemcsak a jobboldali, de feltételezhetjük, hogy még akár a nem teljesen elvakult Smer-szimpatizánso- kat is irritálhatják. Ezzel szemben a KDH a sta­bilitás szobra, legyen akár kormányon, akár ellenzék­ben. Oldalhajtásai sorra el­hervadnak, legyen szó akár az egy időre a mestert túlnövő tanítvány látszatát keltő Szlo­vák Demokratikus és Keresz­tény Unióról, a Szabad Fó­rumról, vagy akár az Új Több­ségről is. Ennek iskolapéldája Ivan Šimko, aki a KDH-t el­hagyva három másik pártot is megjárt, ebből kettőt ő alapí­tott, majd miután látta, hogy a KDH-n kívül sehol nem tu­dott labdába rúgni a konzer­vatív térfélen, „alázattal tért vissza”, egyszerű tagként. A KDH-nak szinte nincs fél­nivalója. Amíg elég széles az idős, vidéki, vallásos szavazó­réteg, a 10 százalék körüli eredményt mindig tudja hozni. Vagy ha még lejjebb megyünk, a parlamenti küszöb biztos, hogy még jó pár választás ere­jéig meglesz. A „tékozló fiúk” közül a nyitás egyelőre csak Radoslav Procházkának látszik sikerülni, a többiek a süllyesztő felé menetelnek. Ismét kísérleteznek a kétszintű orvosi ellátással, egyelőre sikertelenül A csehek fele hajlandó lenne fizetni azért, hogy jobb egészségügyi ellátást kapjon KOKES JÁNOS A csehek fele szívesen fizet­ne a kórházakban, ha az általá­nostól magasabb szintű egész­ségügyi ellátást kapna, a lakos­ság másik fele ezt elutasítja - derült ki egy országos felmé­résből. A 2012-ben bevezetett, majd másfél év múlva az alkotmány- bíróság döntése után megszün­tetett kétszintű egészségügyi ellátás rendszerének újbóli be­vezetését a megkérdezettek 49 százaléka támogatja, míg 51 százalék elutasítja. Csehországban a 2011-ben elfogadott új egészségügyi tör­vény tette lehetővé, hogy az el­látás kétszintű legyen: alap­szintű, s ahol erre lehetőség nyílt, magasabb szintű. A páciensnek joga volt vá­lasztani, de a biztosítók csak az alapszintet fizették. A maga­sabb szintért a betegeknek fi­zetniük kellett. Az alkotmány- bíróság eredetileg elismerte, hogy lehetséges a kétszintű el­látás, de azzal a feltétellel, hogy a magasabb szintet rende­letekben pontosan meghatá­rozzák. Miután ez nem történt meg, a testület 2013 nyarán úgy döntött, hogy a magasabb szint lehetőségét ki kell venni a közegészségügyi törvényből. A téma azonban politikai és társadalmi viták tárgya. A kormánykoalíciós ANO mozga­lom képviselőinek egy csoport­ja a visszaállításra vonatkozó javaslatot terjesztett az alsóház elé, ám az megbukott. Az egészségügyi miniszter szerint azért, mert nem volt jól előké­szítve, s a kormánykoalícióban sem volt egyeztetve a kérdés. A felmérésből kiderült, hogy a kétszintű egészségügyi rend­szertől elsősorban az időseb­bek és az alacsonyabb jöve­delműekfélnek. Az aktív lakosság körében azonban az elképzelésnek a felmérés szerint 70 százalékos támogatottsága van. A kétszintű rendszer hívei azzal érvelnek, hogy a maga­sabb szint bevezetésével könnyebben ki lehetne szűrni a hálapénzeket az egészségügy­ből. Ugyanakkor mindenki egyetért azzal, hogy a rend­szert nagyon szigorúan konk­rét szabályok közé kellene szo­rítani. Globsec biztonságpolitikai konferencia Pozsonyban (Ľubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents