Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-22 / 142. szám, hétfő
4 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 22. www.ujszo.com KOMMENTAR Gyűlöletcunami MOLNÁR NORBERT Míg a világ vezető politikusai és biztonságpolitikai szakemberei a menekültkérdésről, az ukrán helyzetről, Oroszország erőfitogtatásáról tanácskoztak egy pozsonyi szállodában, addig a szlovák főváros utcáin szélső- jobboldali csőcselék randalírozott. Az azért érdekelne, hogy ki volt az a széles látókörű, finommechanikus agy, aki engedélyt adott a Globsec konferencia idejére egy nyilvánvalóan agresszív tömegnek a tüntetésre. Meg az is érdekelne, a rendőrség miért gondolta hosszú ideig, hogy elég nézni a kopasz tömeget. Az is érdekelne, hogy ha valaki tudósít a pozsonyi eseményről, akkor miért úgy ír róla, mintha csak a szlovák sajtó állítaná be hazug módon szélsőjobboldali erőszakos hordának az egyébként békés tiltakozókat, szinte romlatlan óvodásoknak festve le őket, akik egy origami délutánra érkeztek a fővárosba. De ezek mind mellékszálak. Az első pillanattól világos volt, hogy Pozsonyban összetűzések lesznek. Amikor különféle futballcsapatok ultrái jelezték a közösségi oldalakon, hogy ott lesznek a fővárosban és buli lesz, az illetékeseknek be kellett volna tiltani a rendezvényt, s ha ezt nem tették meg, akkor a rendőröknek kellett volna mindjárt az elején közbelépniük. Az Európa iszlamizációja ellen nevet viselő tüntetés nem arról szólt, hogy Európa ne iszlamizálódjon. Ha erről szólt volna, az is tragédia lenne, hiszen a szerencsétlen menekültek hullámát meglovagolni hazug és ócska dolog, főleg egy olyan országban, ahol nincsenek is, és ha lesznek, számuk elenyésző lesz, pedig többet is elbírnánk. A közösségi médiát elöntő menekültekkel szembeni gyűlöletcunami világosan mutatja, hogy kiveszett az emberekből a humánum, és hogy értelmetlen félelmeinknél már csak önzőségünk nagyobb. De oda nem juthatunk el, hogy a megoldásokat csak az erőszakot kínáló, agresszív és kirekesztő kopaszoktól várjuk, mert tőlük nem kapjuk meg, csak további problémákat generálnak. Tényleg a rendőrautókat borogató, egy bicikliverseny nézőit megtámadó, önkényuralmi jelképekkel felszerelt izombarmok a jövőképünk? Ők fognak bennünket megvédeni a... mitől is? Ezek az emberek bármelyikünket megtámadják az utcán, ha úgy tartja kedvük. Jobb, ha tudatosítjuk, hogy nem a menekültek jelentenek számunkra komoly veszélyt, hanem az egyszerű megoldásokat kínáló szélsőségesek. Besztercebánya ura komolyabb veszély, mint egy szerencsétlen eritreai. Ha Kodéba így folytatja, és kihasználja az emberek ostobaságát, jövőre bemasírozik a parlamentbe is. A randalírozás és a gyűlöletpolitika a parlamenti padsorokban folytatódhat, és a futballhuligánok diktálhatják a tempót. Biztosan ezt akarjuk? A britek 66%-a maradna A friss felmérések szerint a britek kétharmada azt szeretné, hogy Nagy-Britannia EU-tag maradjon. Az EU-tag- ság támogatottsága 25 éve nem volt ilyen magas. Ha most tartanák a konzervatív párti brit kormány által 2017 végéig tervezett népszavazást, a választók 66 százaléka voksolna a bennmaradásra, és csak 22 százalék adná szavazatát a kilépésére. ^százaléknyi bizonytalan szavazó kiszűrésével 75:25 a brit EU- tagságot, illetve a kilépést támogatók megoszlása. Gideon Skinner, az Ipsos MÓRI politikai kutatásokért felelős igazgatója hangsúlyozta: 2011-ben, az euróövezeti válság fellángolásának idején a kilépést pártolók voltak többségben, vagyis egy esetleges újabb válság ismét fordíthat a közhangulaton. Egyes sajtó- értesülések szerint 2017 vége helyett akár már jövő októberre kiírhatja a brit kormány a népszavazást. (MTI) Mohamed miatt betiltott hirdetés Nem vetítette le az iszlámellenes nézeteiről ismert Geeit Wilders holland populista politikus Mohamed-karikatú- rákat is tartalmazó televíziós politikai hirdetését a holland köztévé, ehelyett Wilders szélsőjobboldali Szabadság- pártjának egy régi videofelvételét sugározta. A történteket a populista politikus először szabotázsként értékelte, később azt mondta, félreértés történt, beszélt a tévé vezetőjével, és jövő szerdán levetítik a felvételt. Wilders hozzátette, a képsorokat addig is a YouTube videomegosztó portálon lehet megtekinteni. Mivel Wilders iszlámellenes megnyilvánulásai korábban többször is muzulmán tiltakozó akciókat gerjesztettek, a hatóságok ezúttal is incidensekre készültek. Sajtóértesülések szerint az ország nagykövetségeit arra szólították fel a hatóságok, hogy tegyék meg a megfelelő óvintézkedéseket. (MTI) A KDH „tékozló fiúi" nem igazán tudnak labdába rúgni a pártból való távozás után Mint a gyermek anyja kebelére Tárgyalóasztalhoz ült Dániel Lipšic, a tartósan a bejutási küszöb alatt tanyázó Új Többség (NOVA) elnöke és Ján Figeľ, a Kereszténydemokrata Mozgalom első embere. KOCUR LÁSZLÓ Találkozásuk informális volt, lehet, hogy csak ittak egy kávét valahol, elvégre emberek vagyunk, és a gazdasági életben is teljesen általános, hogy a konkurens cégek vezetői is beszélőviszonyban vannak egymással. Informális, és a sajtóbeszámolók szerint eredménytelen találkozójuk ténye azonban csak kiszivárgott valahogy. Ennek pontos körülményeit e sorok írója nem ismeri, de ez egyaránt szolgálhatja mindkét fél érdekét. Figeľ kereszt(ény)apa megmutathatja, hogy a tékozló fiúk számára is van visszatérés, főként, ha még hoznak is 2-3 százalékot. Lipšic számára a helyzet kicsit ciki, talán még a megalázó jelző sem lenne túlzás, ugyanakkor így biztosíthatja az elfordulást fontolgató híveit, hogy szavazataik nem vesznek el. Az Új Többség nem lett sikerprojekt. Nem volt olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá, amikor a 2012-es választások után alig két hónappal Lipšic és Jana Žitňanská virágzó cseresznyefák tövében jelentette be távozási szándékát a Kereszténydemokrata Mozgalomból. A pártot ugyanezen év októberében sikerült bejegyeztetni, az országot pedig teleplakátolták ,A jobboldalnak új vezetőre van szüksége” óriásposzterekkel, amelyeket Lipšic képe díszített. Aztán mégsem ő lett az. Ennek több oka is lehet, de ezek közt mindenképpen ott kell látnunk azt, hogy a választások után túl korán került sor a szakításra; a pártépítés nem volt koncepciózus, a liberális Szabadság és Szolidaritás szakadásaival folytatott körtáncokat a konzervatív választó- polgár nehezen tudta értelmezni; valamint hiányoztak a saját témák. Lipšicék olyan, nagy, mindenki által ostorozott területeket próbáltak megragadni, mint a Gorilla-ügy és a korrupció, amelyek nemcsak a jobboldali, de feltételezhetjük, hogy még akár a nem teljesen elvakult Smer-szimpatizánso- kat is irritálhatják. Ezzel szemben a KDH a stabilitás szobra, legyen akár kormányon, akár ellenzékben. Oldalhajtásai sorra elhervadnak, legyen szó akár az egy időre a mestert túlnövő tanítvány látszatát keltő Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióról, a Szabad Fórumról, vagy akár az Új Többségről is. Ennek iskolapéldája Ivan Šimko, aki a KDH-t elhagyva három másik pártot is megjárt, ebből kettőt ő alapított, majd miután látta, hogy a KDH-n kívül sehol nem tudott labdába rúgni a konzervatív térfélen, „alázattal tért vissza”, egyszerű tagként. A KDH-nak szinte nincs félnivalója. Amíg elég széles az idős, vidéki, vallásos szavazóréteg, a 10 százalék körüli eredményt mindig tudja hozni. Vagy ha még lejjebb megyünk, a parlamenti küszöb biztos, hogy még jó pár választás erejéig meglesz. A „tékozló fiúk” közül a nyitás egyelőre csak Radoslav Procházkának látszik sikerülni, a többiek a süllyesztő felé menetelnek. Ismét kísérleteznek a kétszintű orvosi ellátással, egyelőre sikertelenül A csehek fele hajlandó lenne fizetni azért, hogy jobb egészségügyi ellátást kapjon KOKES JÁNOS A csehek fele szívesen fizetne a kórházakban, ha az általánostól magasabb szintű egészségügyi ellátást kapna, a lakosság másik fele ezt elutasítja - derült ki egy országos felmérésből. A 2012-ben bevezetett, majd másfél év múlva az alkotmány- bíróság döntése után megszüntetett kétszintű egészségügyi ellátás rendszerének újbóli bevezetését a megkérdezettek 49 százaléka támogatja, míg 51 százalék elutasítja. Csehországban a 2011-ben elfogadott új egészségügyi törvény tette lehetővé, hogy az ellátás kétszintű legyen: alapszintű, s ahol erre lehetőség nyílt, magasabb szintű. A páciensnek joga volt választani, de a biztosítók csak az alapszintet fizették. A magasabb szintért a betegeknek fizetniük kellett. Az alkotmány- bíróság eredetileg elismerte, hogy lehetséges a kétszintű ellátás, de azzal a feltétellel, hogy a magasabb szintet rendeletekben pontosan meghatározzák. Miután ez nem történt meg, a testület 2013 nyarán úgy döntött, hogy a magasabb szint lehetőségét ki kell venni a közegészségügyi törvényből. A téma azonban politikai és társadalmi viták tárgya. A kormánykoalíciós ANO mozgalom képviselőinek egy csoportja a visszaállításra vonatkozó javaslatot terjesztett az alsóház elé, ám az megbukott. Az egészségügyi miniszter szerint azért, mert nem volt jól előkészítve, s a kormánykoalícióban sem volt egyeztetve a kérdés. A felmérésből kiderült, hogy a kétszintű egészségügyi rendszertől elsősorban az idősebbek és az alacsonyabb jövedelműekfélnek. Az aktív lakosság körében azonban az elképzelésnek a felmérés szerint 70 százalékos támogatottsága van. A kétszintű rendszer hívei azzal érvelnek, hogy a magasabb szint bevezetésével könnyebben ki lehetne szűrni a hálapénzeket az egészségügyből. Ugyanakkor mindenki egyetért azzal, hogy a rendszert nagyon szigorúan konkrét szabályok közé kellene szorítani. Globsec biztonságpolitikai konferencia Pozsonyban (Ľubomír Kotrha karikatúrája)
