Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-20 / 141. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 20. www.ujszo.com Benoit Coeure, az Európai Központi Bank csúcsvezetője: „Pénteken még kinyitnak a görög bankok, hétfőn már nem biztos." Sorra menekítik ki a pénzüket a görögök Csak csütörtökön 7 milliárd eurót vettek ki a görögök a bankokból, miközben Athénban azt követelték, tartsák meg az eurót (SITA/AP) Kiszabadult a 10 tunéziai túsz Tunisz. Kiszabadult mind a tíz tunéziai diplomata, akit egy hete raboltak el Líbiában - közölte tegnap Taíb Bakus tunéziai külügyminiszter. A volt túszok már mindannyian hazatértek. Eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett azzal, hogy elrabolta őket. Mindenesetre nem sokkal azután szabadultak ki, hogy egy tunéziai bíróság úgy rendelkezett: Tunisznak ki kell adnia egy líbiait, aki ellen terrorizmus gyanújával eljárás indult. Tunézia líbiai konzulátusát múlt pénteken ostromolta meg egy fegyveres csoport, és rabolta el a tíz diplomatát. A tunéziai külügyminiszter bejelentette, országa a történtekre való tekintettel bezárja tripoli képviseletét. (MTI) Fajüldöző volt az ifjú gyilkos Charleston. Hónapokon át készült a vérengzésre az a fehér férfi, aki szerda este 9 afroamerikai hívőt ölt meg a dél-karolinai Charleston egyik, feketék által látogatott metodista templomában. A 21 éves Dylann Storm Roof, aki születésnapi ajándékként kapta pisztolyát, egy órán át bent volt a templomban, mielőtt lövöldözni kezdett. Egyik barátja szerint a férfi mintegy hat hónapon át készült „valami hasonlóra”. Nagy híve volt a fehérek és a feketék faji elkülönítésének, folyton panaszkodott, hogy a feketék hatalmukba kerítik a világot, és a fehéreknek tenniük kell valamit ez ellen. Egy másik barátja azt mondta, a gyanúsított a múlt héten azt hajtogatta, hogy néhány embert meg akar ölni, de senki sem vette őt komolyan. (MTI) Krím: maradnak a szankciók Brüsszel. Az Európai Unió Tanácsa egy évvel meghosszabbította azoknak a büntetőintézkedéseknek a hatályát, amelyeket az unió azért vezetett be, mert Oroszország jogellenesen elcsatolta a Krím félszigetet és Sze- vasztopolt. A szankciók 2016. június 23-ig maradnak érvényben. A szankciók értelmében a Krímből és Szevasztopol- ból származó semmilyen árut nem lehet importálni az Európai Unióba, az unió egyetlen állampolgára és egyetlen, az unióban bejegyzett cég sem vásárolhat ingatlant vagy vállalatot a félszigeten. A büntetőintézkedések a turizmust is érintik. (MTI) Luxembourg/Athén. Összeomlottak a tárgyalások Görögország és hitelezői - ezúttal az eurózóna pénzügyminiszterek- között csütörtök éjjel, és csoda kellene ahhoz, hogy a hétfőre összehívott rendkívüli EU-csúcson megoldást találjanak a helyzetre. Bár már eddig is voltak utolsó utáninak nevezett határidők, most már tényleg közeledik a végső, amikor eldől, hogy Görögország az eurózónában marad- hat-e vagy sem. ÖSSZEFOGLALÓ Mivel nem született megállapodás a görög adósságválság ügyében az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek csütörtöki luxembourgi tanácskozásán, ezért Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének elnöke hétfő estére összehívta az euró- zóna-országok csúcsvezetőinek tanácskozását. Előtte hétfőn délután újra összeül a közös pénzt használó országok pénzügyminisztereinek tanácsa. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euró ügyeiért felelős alelnöke szerint a megállapodás elmaradása „erős jelzés” Görögország számára, hogy vegye komolyan a tárgyalásokat. Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminiszterei testületének elnöke azt mondta, a megállapodás „még nincs a láthatáron”, de az még így is elképzelhető a június végi határidő lejárta előtt, ha a görög fél megfelelő elképzelésekkel áll elő. Dijsselbloem szerint a görögökkel tárgyalásban levő intézmények - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - számos részterületen lennének készek engedményeket tenni, de cserébe „rendbe Koppenhága. Az ellenzék győzött a csütörtöki dániai parlamenti választásokon, a Lars Lökké Rasmussen vezette jobboldali koalíció 90 mandátumot kapott a 179 képviselői helyből, míg az eddigi kormányfő, Helle Thorning-Schmidt mögött álló baloldali erők 85 helyre számíthatnak. Annak a négy mandátumnak a sorsáról, amelyről Grönland, illetve a Feröer-szi- getek lakosai döntöttek, még nincsenek hírek. A választás nagy nyertese a bevándorlásellenes, jobboldali, populista Dán Néppárt, amely 15-tel növelte eddigi képviselői helyei számát. Dánia történetének első női miniszterelnöke, Helle Thorning- Schmidt éjszaka elismerte vereségét, s közölte: nemcsak a kormányfői tisztségről, hanem a szociáldemokrata párt elnöki kellene tenni” Görögországot. Dijsselbloem utalást tett bizonyos határidő-kitolás lehetőségére is, ami most június 30. - Görögországnak június végéig 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ám mostanra világossá vált, hogy Görögországnak ehhez nincs elég pénze. Christine Lagarde, az IMF vezetője közölte: ha Athén nem fizet időben, azt az IMF elmaradásként fogja kezelni, nem ad haladékot, s Athén nem juthat több pénzhez a Valutaalaptól, míg azt nem tudja rendezni. A hitelminősítők tudatták, ezt nem tekintenék államcsődnek, mert számukra csak a magánhitelezőknek fennálló tartozások kiegyenlítése számít. Éles vitapontok Athén 2010 óta mintegy 320 milliárd euró értékben kapott mentőcsomagokat. A görögök az adósság egy részének elengedését, a fennmaradó adósság futamidejének meghosszabbítását szeretnék elérni. Ebben az esetben nem tartanának igényt a második mentőcsomagból még fennmaradt 7,2 milliárd euróra. A hitelezők ugyanakkor azt akarják látni, hogy Athén alapvető költségvetési reformposztjáról is lemond. A jobboldali tábort vezető Lars Lökké Rasmussennek ugyanakkor nem lesz könnyű dolga a kormányalakításkor: az általa vezetett liberális párt, a Venstre ugyanis kevesebb szavazatot szerzett, mint a Dán Néppárt. (A Venstre 34, a Dán Néppárt 37 mandátumot kaphat.) Az elmúlt években mindkét párt a szociáldemokrata kormány ellenzékéhez tartozott, s amikor Rasmussen 2009 és 2011 között Dánia kormányfője volt, számíthatott a Dán Néppárt, a DF külső támogatására. Most viszont nagy kérdés, hogy a DF be akar-e lépni a kormányba, illetve hogy mit kér támogatása fejében. A Dán Néppárt a szigorúbb határellenőrzés bevezetéséért, az Európai Unió hatalmának csökkentéséért és a Dániába igyekvő menekültek feltartóztatásáért száll síkra. lépésekkel biztosítja pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát. Különösen éles vitapont a nyugdíjreform, azon belül a nyugdíjkiegészítések rendszerének kivezetése, illetve az áfakulcs emelésénekkérdése. Az EKB kezében a döntés A görögök kilépését az válthatja ki, ha az Európai Központi Bank (EKB), amely jelenleg úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtással (ELA) tartja fenn a görög bankok fizetőképességét, nem lesz képes ezt folytatni - márpedig a gyorsuló pénzkivétel miatt ez egyre nehezebb. Az Európai Központi Bank tegnapi rendkívüli ülésén úgy döntött, megemeli a görög bankrendszernek nyújtott sürgősségi támogatás keretét. A rendkívüli ülést az indokolta, hogy az elmúlt napokban nagymértékben felgyorsult a betétkivonás a görög bankokból. Ha a későbbiekben az eu- rózóna jegybankja, az EKB nem tudja biztosítani a bankrendszer likviditását, akkor ezt a görög jegybanknak kell megtennie. Az viszont csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából. Egyébként Görögország elvileg már csődben van, ami csak azért nem történt meg már május-júniusban, mert az IMF- nél segítettek nekik, a görög állam pedig kisöpörte a padlást az összes állami intézménynél és cégnél, a kórházaktól az egyetemekig - csak hogy legyen miből fizetni a béreket és az adósságok kamatait. Nem kizárt, hogy az utolsó pillanatban Oroszország dob pénzügyi mentőövet Athénnak - Alek- szisz Ciprasz görög kormányfő tegnap éppen Szentpéterváron tárgyalt... Milliárdokat vesznek ki Görög bankárkörök információi szerint csak csütörtökön további 1 milliárd eurót vettek ki a betétesek a görög bankokból, hétfőtől szerdáig pedig 2 milliárd eurót. Az együtt már 3 milliárd euró a görög lakossági és vállalati bankbetétek közel 2,2%-a. A görög központi bank szerint már januártól májusig 29,4 milliárd euró bankbetétet számoltak fel, így a betétek összege 128 milliárd euróra esett. Bár csütörtökön pániknak nem volt jele, esetenként sorok alakultak ki a bankjegy- kiadó automaták előtt. „A emberek sorra veszik ki a pénzüket” - mondta tegnap egy banki MT1-HÍR Kijev. Csaknem kilencezer orosz katona tartózkodik jelenleg Ukrajna területén - jelentette ki tegnap Szerhij Halusko ezredes, a Kijev által terrorellenesnek nevezett hadművelet parancsnokhelyettese. Az ezredes által ismertetett adatok szerint az országban levő orosz csapatok összesen 532 páncélozott harceszközzel, 153 tüzérségi fegyverrel, 190 harckocsival, 89 rakéta-sorozatvetővel, 66 légvédelmi rendszerrel és 4 Tocska-U típusú harcászati rakétarendszerrel rendelkeznek. A „törvénytelen fegyveres csoportok”, vagyis az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadár erők jelenlegi összlétszáma 33 ezer fő. Egy hónappal korábban még 43 ezer főre tette a parancsnokság a szakadár fegyveresek számát. A parancsnokhelyettes alkalmazott. Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög kormány már a jövő héten tőkekorlátozások bevezetésére kényszerülhet a hitelezőkkel folytatott tárgyalások eredménytelensége miatt. Az Európai Központi Bank nem zárta ki, hogy a drámaian felgyorsult betétkivonás miatt a görög bankok nem tudnak kinyitni hétfőn. Ezért azt tanácsoljuk a nyáron Görögországba utazóknak, hogy vigyenek magukkal elegendőkészpénzt... Több ezren tüntettek csütörtök este Athén központjában, a parlament épülete előtt, aggódva a Ciprasz-kormánynak a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon követett stratégiája miatt, ami akár az euróövezetből való kényszerű kiváláshoz is elvezethet. A tüntetők azt követelték, hogy Görögország őrizze meg az eurót mint fizetőeszközt. A tömeg az Európában maradunk jelszót skandálta. A közvélemény-kutatások szerint a görögök nagy része támogatja az euró megőrzését, még akkor is, ha nagyon sokan bírálják az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által az elmúlt években előírt megszorító intézkedéseket, azok társadalmi hatásait. (MTI, 444.hu, Patria.cz) hozzátette, hogy a kelet-ukrajnai szakadároknak jelenleg legalább 368 harckocsijuk, 940 egyéb páncélozott harcjár- művükés 375 lövegükvan. A kijevi parancsnokság tegnapi közleménye szerint nem csitulnak a szakadárok támadásai a kelet-ukrajnai front mentén, csütörtökön körülbelül 90-szer sértették meg a „törvénytelen fegyveres alakulatok” a tűzszünetet. A leghevesebb támadások a Donyeck környékén, a marjinkai katonai állásokat érték, amelyekre legalább tízszer nyitottak tüzet a szakadárok. A Luhanszk megyei szakadárok a frontvonal teljes hosszán lőttékaz ukrán katonák állásait Grad rakéta-sorozatve- tőkkel, tüzérségi eszközökkel, harci járművekről, valamint gránátvetőkkel és kézi lőfegyverekkel, bevetve a tütott, nagy kaliberű fegyvereket is. Előretört a bevándorlásellenes Dán Néppárt Jobboldali dán kormány MTl-HÍR Közel 9 ezer orosz katona van Ukrajna területén 33 ezer szakadár harcol Beszélnek Orbánnal Szerbia nem kér a falból Belgrád. Aleksandar Vucic szerb kormányfő hamarosan beszélni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel arról, hogy Magyarország lezárná a magyar-szerb határt, és arra fogja kérni, hogy „ne építse fel azt a falat”. Tegnap a szerb kormányfő kiemelte: Belgrád és Budapest az utóbbi időben mindent megtett azért, hogyjó kapcsolatot építsen ki egymással, „és akkor felmerült az ötlet, hogy falat építenek Szerbia felé” a Szíriái migránsok miatt. Vucic leszögezte: beszélni fog Orbánnal, habár tudja, hogy a magyar miniszterelnök „a saját nyilvánossága számára” ígéretet tett, és „kemény politikus”, Szerbia nevében mégis arra kéri majd, hogy ne emeljen falakat, hanem találjanak valamilyen más közös megoldást. (MTI)
