Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-18 / 139. szám, csütörtök
12 I Díszkert 2015. június • www.ujszo.com KERT ÉS UDVARI Hogy öntözni kell, azt minden növényt kedvelő, kertészkedni szerető ember tudja. Úgy, ahogy az embernek, a növénynek is szüksége van a vízre, mert csak segítségével tudja felszívni és hasznosítani a tápanyagokat. A növénynek a víz sokkal fontosabb, mint az embernek, ugyanis hiába veszi körül a gyökereit tápanyagban gazdag föld, ha az száraz. V annak olyan növények, amelyek kedvelik a nedves talajt, s vannak, amelyek szenvednek tőle. Még mielőtt növényt vásárolunk, fel kell mérni, hogy milyen a talaj nedvességtartalma, illetve milyenek az öntözés lehetőségei. Például oda, ahol szárazabb a talaj, jobb, ha olyan növényeket választunk, amelyek kedvelik az ilyen talajt. A nedvesebb talajt kedvelő növények száraz helyen csak sínylődnek, rosszul fejlődnek. Ha biztosítani tudjuk a kellő mennyiségű vizet, könnyebben tudunk növényt választani. A PÁZSITOT INKÁBB HAJNALBAN Mivel a pázsit kedveli a nedves talajt, így gyakran igényli - főleg a tavaszi szeles és a nyári forró hónapokban - az öntözést. Szerencsére a modern technika megkönnyítheti a dolgunkat, s esőszenzorral ellátott automatizált öntöző- berendezés leveheti vállunkról ezt a gondot. Ha automata öntözőberendezéssel vagy kézzel öntözünk, jó, ha a füves területet elkülönítjük a többi növénytől, vagyis ha a pázsitot nem tagoljuk, a fűbe nem ültetünk semmit, hanem inkább bokorágyásokat alakítunk ki, s oda telepítjük a növényeket. így a szórófej megtudja öntözni az egész területet anélkül, hogy a vizcseppek akadályba ütköznének. Nem fordulhat elő, hogy a fűbe ültetett növény egyik felén túl nedves, másik felén pedig teljesen \ száraz legyen a föld. A dísznövények esetében egyébként is jobb, ha csöpögtetővel, vagy más módon öntözünk, nehogy a levelekre kerüljön a víz. Ez főleg a nyári forróságban okozhat kárt. A gyepet inkább hajnalban, illetve a kora reggeli órákban öntözzük, mert a gombafélék és a mohafajták kedvelik az éjszakai sötétséget és nedvességet. Ha hajnalban vagy kora reggel öntözzük a füvet, a nedvesség egy része lejut a talaj mélyebb rétegeibe, a többi pedig az első napsugárral elpárolog, így jelentősen romlanak a moha- és gombafélék életkörülményei. Inkább ritkábban és bőségesebben öntözzünk, mint gyakran és gyengén. Ha a füvet bőségesen öntözzük meg, több víz kerül a talaj mélyebb rétegeibe - egyrészt így több tápanyag tud a gyökerek körül feloldódni, másrészt a mélyebb rétegekből nem párolog el olyan gyorsan a nedvesség. AZ „ELKÉNYEZTETETT FŰ SÉRÜLÉKENY A gyakori öntözésnek az a hátránya, hogy a talaj felső rétege állandóan nedves, ami kedvez a gombák szaporodásának, s a ' fű pedig nincs rákényszerítve arra, hogy avíz eléréséért mélyre eressze gyökereit. Az így „elkényeztetett" pázsit sokkal sérülékenyebb. A növény megsínyli, ha elmarad a szokásos öntözés. Nem tud a talaj mélyebb rétegeiből sem nedvességet, sem tápanyagot felvenni. Ezért érzékeny a frissen lehelyezett gyepszőnyeg, ugyanis úgy nevelik, hogy gyökérzete a felső talajrétegben maradjon, így kis gyökérveszteség nélkül is fel lehet vágni, felgöngyölni és máshova telepíteni. Eleinte gyakran kell öntözni, de később fokozatosan áttérhetünk a ritkább, de bőségesebb öntözésre. Ezzel kénysze- rítsük hosszú gyökerek növelésére. GYÚJTSUNK ESŐVIZET! Nagyon praktikusnak ígérkezik az ún. csöpög- tető módszer alkalmazása a pázsit öntözésére. Nem szórófejek locsolják felülről a füvet, hanem vékony membrános csőrendszert helyeznek a gyepszőnyeg alá. Parányi lyukakon szállítja a vizet a fűszőnyeg alá. A párolgás korlátozott, a nedvesség rögtön a mélyebb talajszintekre kerül, s így a fű mélyebbre ereszti gyökereit, ezzel ellenállóbbá, edzettebbé válik. Az ilyen öntözési módszernél az sem áll fönn, ami a szórófejes megoldásnál: miszerint hiába vannak a szórófejek sűrűn elhelyezve, de ha öntözés közben pl. fúj a szél, gyakran történik meg, hogy a könnyű vízszemeket elfújja a szél, s így szárazon maradnak bizonyos részek. Nem utolsósorban fontos a víz minősége is: ideális, ha állott, langyos esővízzel öntözünk. Az esővíz sokkal több ásványi és tápanyagot tartalmaz, mint a kútvíz. Ha van rá módunk, gyűjtsük ösz- sze az esővizet, amit fel tudunk majd használni az öntözéshez. Ezzel pénztárcánkat és környezetünket is kímélhetjük, növényeink pedig buja zölddel hálálják meg a gondoskodást. Kochanová Zsuzsanna, a Max Carden kert- és tájépítő mérnöke
