Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-18 / 139. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 18. www.ujszo.com Elhunyt a volt török elnök Ankara. Kilencvenéves korában tegnap elhunyt Suleyman Demirel volt török elnök - a légzőszervi fertőzéssel kezelt Demirel- lel szívroham végzett. Demirel, aki Törökország elmúlt fél évszázadának egyik kiemelkedő alakja volt, 1993 és 2000 között töltötte be az elnöki posztot, betetőzéseként annak a karriernek, amelynek során öt ízben volt miniszterelnök. (MTI) Merényletterv New Yorkban New York. Letartóztatott a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy 20 éves főiskolai hallgatót, aki az Iszlám Állam dzsihádista szervezet nevében New York-i terrortámadások végrehajtására készült. A metropolis Queens városrészében élő 20 éves diákra, Munther Omar Salehre 3 hónappal ezelőtt online tevékenysége miatt figyeltek fel a szövetségi hatóságok. Saleh arról írt, hogy az al-Kaida terrorszervezet „túlságosan mérsékeltté” szelídült, és dicsőítette azt a két merénylőt, aki életét vesztette texasi Garland- ban Mohamed próféta karikatúráiból megrendezett kiállítás elleni sikertelen terrortámadásban. (MTI) Tárgyalás és bombázás Szanaa/Genf. Tegnap folytatta a jemeni célpontok bombázását a Szaúd- Arábia vezette arab koalíció, a jemeni polgárháborúban szemben álló felek között zajló genfi béketárgyalások ellenére. 31 menekülő civil halt meg a koalíciós repülők támadásában a dél-jemeni Áden mellett. A jemeni húszi lázadók felrobbantották a Genfben az Abed Rabbo Manszúr Hádi nemzetkö- züeg elismert elnök kormányát képviselő küldöttség helyettes vezetőjének a dél-jemeni Damarban lévő házát. (MTI) A Boko Haram pokolgépei Lagos. Mintegy 70 ember vesztette életét, amikor a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet egyik elhagyott táborában talált, házilag készített robbanószerek robbantak fel Nigéria északkeleti részén. Egy önvédelmi milícia egysége akadt rá a fémtárgyakat tartalmazó zsákra. A pokolgépek akkor léptek működésbe, amikor nézelődők gyűrűjében kinyitották a zsákot. (MTI) A Szabadság és Nemzetek Európája néven Marine Le Pen vezetésével új képviselőcsoport jött létre az Európai Parlamentben Nem kérnek a Jobbikból az EP új szélsőjobbos frakciójában ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. „Nem kívánunk egy antiszemita párttal egy frakcióban ülni” - válaszolta Geert Wilders holland pártvezető, miért nem tagja a Jobbik az Európai Parlament új szélső- jobboldali frakciójának. A francia Marine Le Pen vezetésével kedden alakult meg az EP-ben a Szabadság és Nemzetek Európája (SZNE) nevű politikai csoport. Célja a nemzeti szuverenitás védelme a „mindent maga alá gyűrő EU-val” szemben, az eurózóna szétverése és a bevándorlás teljes leállítása. Hét tagállamnak eddig a függetlenek soraiban ülő 36 képviselője alakította meg az Európai Parlament szélsőjobbjához tartozó új csoportosulást. A frakció gerincét a francia Nemzeti Front tagjai alkotják, akik a holland Szabadságpárttal, az Osztrák Szabadságpárttal, az olasz Északi Ligával, a lengyel Új Jobboldallal, a belgiumi Flamand Érdek honatyáival, valamint a brit Függetlenség Pártból „költségelszámolási visszaélések” miatt még márciusban kitessékelt képviselővel szövetkeztek az Európai Unió fölbomlasztására. Az Európai Parlament szabályai szerint önálló frakció akkor jöhet létre, ha legalább 7 uniós tagállamból minimum 25 képviselő csatlakozik hozzá. Le Pen és Wilders már a tavalyi EP-vá- lasztásokat követően megpróbálkozott a frakcióalakítással, akkor azonban politikai viták és egyéb ellentétek miatt meghiúsult az összefogás. Azóta a Nemzeti Front megpróbált irányt váltani, szakítani nyíltan antiszemita, rasszista retorikájával, és ez szalonképessé tette az európai szélsőjobb összefogást fontolgató többi pártja számára. Marine Le Pen tudatta, hogy a frakció megalapítása egy év munka eredménye, s gúnyosan köszönetét mondott az EP szociáldemokrata, német elnökének, Martin Schulznak, mert szerinte azzal, hogy másodrendű képviselőként kezelte és éveken át üldözte őket, lökést adott annak, hogy létrejöhessen egy „erős, meggyőződéses és koherens” csoport. Az önálló frakció megalapításával, a csoport az uniós költségvetésből folyósított támogatásból is részesül majd a jövőben. Az Eu- ractiv uniós ügyekkel foglalkozó portál szerint az Szabadság és Nemzetek Európája képviselőcsoport a ciklusból hátralévő nagyjából négy évben 17,5 millió euróhoz juthat hozzá, ha sikerül egyben maradnia. Az SZNE-t alkotó radikális jobboldali pártok között korántsem akkora az összhang, mint azt a megalakulás eufórikus hangulata sejteti. Az eurózónát ugyan tervezhetik együtt szétverni, de nacionalizmusuk, idegengyűlöletük könnyen véget vethet az összefogásnak. (NOL, ű) Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hazugsággal vádolja a Ciprasz-kormányt - Athén megfenyegette hitelezőit Görög jegybank: fájdalmas folyamat jöhet Brüsszel/Athén. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból ítélve a 24. órában sem közeledett Görögország és hitelezőinek álláspontja az eurózóna ma kezdődő tárgyalásai előtt. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyenesen hazugsággal vádolta meg a Ciprasz-kormányt. ÖSSZEFOGLALÓ Angela Merkel német kancellár azt mondta: az a célja, hogy Görögország az euróövezet tagja maradjon, de hangsúlyozta, hogy Athénnak tej esítenie kell a pénzügyi mentőcsomag fejében vállalt kötelezettségeket. „Minden energiámat arra fordítom, hogy segítsem a három intézményt (IMF, Európai Központi Bank, Európai Bizottság) és Görögországot, hogy megoldást találjanak. A megállapodás feltétele egy 7,2 milliárd eurós kölcsön folyósításának, e nélkül Görögország minden bizonnyal fizetésképtelenné válna, és esetleg távoznia kellene az eu- rózónából. Az egyezség sürgető, mert a hitelprogram június végén kifut, és addig Athénnak 1,6 milliárd euró fizetési kötelezettsége van. Janisz Varufa- kisz görög pénzügyminiszter viszont azt mondta, nem tesznek új javaslatokat, a görög takarékossági és reformjavaslatok máris „kemények és embertelenek.” A felelősséget most a hitelezők viselik - mondta Va- rufakisz, hozzátéve: „kérdezzék meg Merkel asszonyt, lesz-e a héten megállapodás vagy sem”. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök arról beszélt, hogy a nemzetközi hitelezők megpróbálják „megalázni” a görög kormányt, valamint politikailag motiváltnak nevezte a Valutaalap (IMF) ragaszkodását a megszorító intézkedésekhez. „Az IMF-et bűnös felelősség terheli a jelenlegi helyzetért” - jelentette ki a kormányfő. Súlyos következményeket lengettek be a görög jegybank tegnapi közleményében arra az esetre, ha Görögország nem tud most megállapodni a hitelezőivel. A jegybank kivételesen éles hangú közleményében arra figyelmeztet, hogy egy „fájdalmas folyamat kezdetét” jelentené, ha nem sikerülne megállapodásra jutni a hitelezőkkel. Ami „először államcsődhöz, majd az ország euróövezeti kilépéséhez” vezetne, de esetleg Görögországnak az unióból való távozását is maga után vonná. A válságot érzékelve hétfőn a görögök egy nap alatt 400 millió eurót vettek tó a bankokból, az elmúlt hetekben a napi átlag 200-250 millió euró volt. Jeroen Dijssel- bloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke kijelentette, az euróövezeti pénzügyminiszterek változatianul ellenzik a görög adósságok leírását, és ragaszkodnak az általuk korábban kidolgozott keretfeltételekhez, de ezeken belül várják a görög javaslatokat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a béketűrését elveszítve közölte, Ciprasz kormányfő hazugságokkal bombázza a közvéleményt, mert olyan követelések teljesítésével riogatja az embereket, amelyeket nem is kértek a hitelezők. A görög miniszter- elnök is egyre élesebben fogalmaz, ugyanis kijelentette: ha a hónap végéig nem egyeznek meg a hitelezőkkel, akkor június végén nem fizetik tó az IMF- nek az 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet. Ez a lépés valójában az államcsőd elismerése volna. A helyzet tóélezettségét mutatja, hogy több utazási iroda azt tanácsolja a Görögországba készülő turistáknak, elegendő készpénzt vigyenek magukkal, mert rövidesen korlátozhatják a készpénzkivételt a pénzautomatákból. Nem kizárt, pénteken rendkívüli uniós csúcsot hívnak össze a görög válság miatt. (MTI, TASR, ct24) John Kerry amerikai külügyminisztert aggasztja az orosz interkontinentális rakétaarzenál bővítése F-22-es Raptorokat vezényelhetnek Európába Üzenet Moszkvának: NATO-hadgyakorlat Lengyelországban. A Baltikum egén B-52-es nehézbombázók is felbukkannak. (SITA/AP) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok Európába vezényel néhányat a legfejlettebb, F-22-es Raptor típusú harci gépéből, hogy erődemonstrációval válaszoljon Oroszország ukrajnai fellépésére - jelentette tó Deborah Lee James légierőért felelős miniszter a CNN amerikai televízió szerint. A 2005-ben hadrendbe áhított lopakodó F-22- eseket tavaly év végén küldték első harci bevetésükre Szíriában, az Iszlám Állam terrorszervezete elleni hadműveletekben. A gépek alkalmasak légi harcra és földi célpontok bombázására. Az amerikai légierő ismertetője szerint az egyenként 143 millió dollárba kerülő F-22-esek képességei nem hasonlíthatók egyetlen ismert vagy fejlesztés alatt álló harci gépéhez sem. A katonai manőverekben a B-2-es és B-52-es bombázók, valamint az F-15C és az A-10 típusú támadó gépek mellett az amerikai hadsereg és haditengerészet harci eszközei is részt vesznek. Az Obama-kormány légierőért felelős minisztere szerint az Európába küldött katonai repülők palettája kiegészülhet az F-22-es Raptorral is. Az elmúlt hónapokban orosz vadászgépek több alkalommal is veszélyes közelségben szálltak el amerikai repülők mellett. A legutóbbi ilyen incidens kapcsán amerikai tisztségviselők a CNN-nek azt mondták, hogy mivel a NATO és Oroszország katonai repülőgépei nagyobb számban repülnek a Fekete- és a Balti-tenger felett, gyakrabban is találkoznak egymással. Ezzel párhuzamosan egyre gyakoribbak az orosz határ közeli NATO-hadgyakorlatok, jelenleg Lengyelországban és Bulgáriában gyakorlatoznak a szövetségesek. John Kerry amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte tó Vlagyimir Putyin orosz elnök azon bejelentésével kapcsolatban, miszerint idén 40 új interkontinentális ballisztikus rakétával bővítik az orosz nukleáris arzenált. „Mindenkit aggodalommal tölt el, hogy mik lehetnek a következmények, ha ilyen bejelentést hall egy ilyen hatalmas ország vezetőjétől” - mondta az amerikai diplomácia vezetője. További hat hónap Maradnak az EU szankciói Brüsszel. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek korábbi döntésével összhangban az EU meghosszabbítja az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat. A tagállamok brüsszeli nagyköveteinek tegnap sikerült megegyezniük a részletekről. Az uniós csúcsvezetők márciusban úgy döntöttek, a szankciók lebontását attól teszik függővé, hogy teljesül-e az ukrajnai konfliktus politikai rendezését szolgáló minszki megállapodás, amely azt is kiköti, hogy Ukrajnának az év végéig vissza kell kapnia az ellenőrzést keleti határa fölött. Értesülések szerint a júliusban lejáró intézkedéseket 6 hónappal, 2016. január végéig hosszabbíthatja meg az unió. így a tagoknak az évvégét követően egy hónapjuk lesz értékelni, hogy megvalósultak-e a Minszkben tett vállalások. (MTI) Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front és Geert Wilders (jobbra), a holland Szabadságpárt elnöke az új frakció két vezére (SITA/AP)
