Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-17 / 138. szám, szerda

4 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 17. www.ujszo.con WM2MĽIMM Halál Murszi exelnökre Kairó. Tegnap megerő­sítette az első fokon eljáró kairói büntetőbíróság a Mohamed Murszi volt egyiptomi elnökre egy hó­napja előzetesen kirótt, kötél által végrehajtandó halálbüntetést az ellene fo­lyó börtönkitörési perben. Murszi mellett halálra ítél­ték a mögötte álló Muzul­mán T estvériség vezetőjét, Mohamed Badíét és másik négy magas rangú tiszt­ségviselőjét is. Mursziék ellen az a vád, hogy a 2011-es felkelés első nap­jaiban külföldi fegyvere­sek segítségével kitörtek börtönükből. (MTI) Grad-rakéták pusztítása Kijev. Két katona meg­halt, kettő pedig megsebe­sült, amikor hétfő este az ukrán fegyveres erők tag­jai összecsaptak az ellen­őrzésük alatt lévő területre behatoló oroszbarát diver- zánsokkal. Az összeütkö­zés a Luhanszktól észak­nyugatra, az ukránok el­lenőrizte Trjohizbenka te­lepülésnél történt. A falut a szakadárok Grad rakéta- sorozatvetőkkel is lőtték, a rakéták a 35 Celsius fokos hőségben tüzet okoztak a helyi tbc-szanatórium mel­letti erdőben. (MTI) Új lengyel miniszterek Varsó. Új kincstárügyi, egészségügyi és sportmi­nisztert nevezett ki Bronis­law Komorowski leköszö­nő lengyel elnök a lehall­gatási botrány miatt múlt héten lemondott tárcave­zetők helyébe, az átalakí­tott kormány az őszi par­lamenti választásokig dol­gozik. Komorowski Mari­an Zembala szívsebészt egészségügyi, Andrzej Czerwinski parlamenti képviselőt kincstárügyi, Adam Korol többszörös olimpiai és világbajnok evezőst pedig sportminisz­ternek nevezte ki. (MTI) Putyin: új rakéták jönnek Moszkva. Negyven új interkontinentális ballisz­tikus rakétával bővül az orosz hadsereg nukleáris fegyverarzenálja még eb­ben az évben - jelentette be tegnap Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök. Hangsú­lyozta, hogy az új rakéták a technikailag legfejlettebb rakétavédelmi rendszere­ken is képesek lesznek át­hatolni. Putyin hozzátette, a hadsereg megkezdi a nyugati irányú nagy észle­lőtávolságú radartípus tesztelését is. (MTI) Sem Franciaország, sem Ausztria nem engedi át az Olaszországból vasúttal vagy másként érkező illegális bevándorlókat Róma már nem bír a menekültáradattal Testvériség, egyenlőség? A franciák lezárták a határt a migránsok elől. Tegnap elszállította az olasz rendőrség a francia határ menti Ventimigliáhól az ott táborozó migránsokat. A migránsok tilta­koztak, az emberi jogok tiszteletben tartását követelték. (TASR/AP) Luxembourg/Róma. Az uniós belügyminiszterek tegnap arról tanácskoz­tak, hogy miként helyez­zék el az Olaszországban és Görögországban me­nedéket kért migránsok ezreit. Mattero Renzi olasz kormányfő előzőleg jelezte, ha az EU nem segít a bevándorlásban, Róma B-tervet léptet életbe. ÖSSZEFOGLALÓ Elégtelennek nevezte az Eu­rópai Unió eddigi fellépését a migrációs áradattal szemben Matteo Renzi olasz miniszter- elnök. Renzi úgy nyilatkozott, ha az EU-ban nem a szolidaritás kerekedik felül azon tagálla­mok iránt, ahova a menekültek érkeznek, Olaszország saját megoldást léptet életbe a be­vándorlási helyzet kezelésére. Matteo Renzi hangsúlyozta: Róma az utolsókig arra törek­szik, hogy európai válasz szü­lessen a bevándorlásra. A Tiburtina római vasútállo­máson az utóbbi napokban lete­lepedett mintegy 800 beván­dorló nagy részét a pályaudvar közelében felállított sátortá­borban helyezték el. Aki nem fért be ide, az a környék lakóhá­zainak udvarain keresett me­nedéket. A milánói központi pá­lyaudvar várócsarnokait szom­baton lezárták az itt letelepe­dett migránsok elől, akiket ide­iglenesen a pályaudvar üres üz­lethelységeiben és az állomás külső járdám helyeztek el. A olasz-francia határállomáson, Ventimigliában napok óta vá­rakozó bevándorlók az éjszaká­kat alagutakban töltötték vagy a parti sziklákon. Tegnap el­szállította az olasz rendőrség Ventimigliából a táborozó mig­ránsok egy részét. Az átkelőt a franciák lezárták, aki átlép a ha­táron, azt visszatoloncolják Olaszországba. Ausztria sem engedi át az Olaszországból vasúttal vagy másként érkező bevándorlókat. Olaszországba tavaly 170 ezer, az idén több mint 57 ezer bevándorló érke­zett. Közöttük a legnagyobb csoport, 14 ezer fő eritreai volt, utánuk nigériaiak, szomáliaiak, szíriaiak és szudániak jöttek a legtöbben. Ők Olaszországot tranzitállamnak tartják és első­sorban Németországba, Svéd­országba akarnak továbbutaz­ni. A Tunéziából, Marokkóból és Algériából érkező bevándor­lókat az olasz hatóságok vissza­toloncolják hazájukba. Rómánál az volt az utolsó csepp a menekülttengerben, hogy Ausztria, Franciaország és az EU-n kívüli, de a schengeni egyezményt aláíró Svájc is nö­velte a biztonsági készültséget határainál, hogy útját állja az Olaszországból igyekvő mene­külteknek. Még tovább hergeli az olasz kormányt, hogy az EU-s szomszédok a már átjutottakat is visszatoloncolná a dublini rendeletre hivatkozva, amely szerint abban a tagországban kell menekültkérelemért fo­lyamodnia a menekültnek, ahová az adott személy az EU területére lépett. Olaszország esetében a visszatoloncolás azt jelenti, hogy 25 ezer embert kel­lene északról visszafogadnia. Bár Róma nem részletezte, mi Olaszország B-terve, több nyilatkozatból már összerakha­tó, hogy Európának fájni fog az esetleges olasz döntés - nem ki­zárt, Róma zöld utat adhat a migránsoknak, schengeni ví­zumot nyomva a kezükbe. Ez persze aláásná a dublini rend­szert, de Olaszországnak épp ez a célja, hiszen az a rendelet a legutóbbi módosítás után is aránytalanul osztja meg a fel­adatot a határ menti országok és az EU belső tagjai között. A bevándorlás keltette feszültség nemcsak az EU-tagokkal szem­ben, hanem Olaszország északi és déli része között is érződik, tovább növelve a déli országa résszel szemben amúgy is na­gyobb távolságtartást követelő Északi Liga erejét. Amikor a végletekig túlterhelt, alig 25 négyzetkilométeres Lampedu­sa szigetén vagy a szicíliai tábo­rokban lévő menekültek egyen­letesebb elosztását próbálták megvalósítani Olaszországon belül, akkor az északi tartomá­nyok nyílt elutasítással feleltek. (MTI, Index) Az uniós vészforgatókönyv szerint a hétvégén megkezdik az euróövezet és Görögország közötti pénzforgalom ellenőrzését Ketyeg az óra, Brüsszel csúcsra jár, Athén lazán hátradől ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Athén. Rendkívüli tanácskozásra hívhatják össze péntek estére az uniós orszá­gok állam-, illetve kormányfőit és több napra bezárják a görög bankokat, ha nem sikerül meg­állapodásra jutni a görög ál­lamadósság-válság kezeléséről az euróövezeti pénzügyminisz­terek holnap kezdődő ülésén. A Süddeutsche Zeitung című német lap szerint az euróöve­zeti tagországok vészhelyzeti forgatókönyvet dolgoztak ki a görög kormánnyal folytatott tárgyalások eredménytelensé­ge miatt. A terv alapján amennyiben az eurócsoport - az euróövezeti pénzügyminisz­teri tanács - csütörtökön kez­dődő kétnapos ülésén sem si­kerül megegyezést kötni az athéni vezetéssel, haladéktala­nul rendkívüli uniós csúcsot hívnak össze, akár már péntek estére, hogy a legfelső szinten keressék tovább a megállapo­dás lehetőségét. Márpedig a kudarc szinte borítékolható, mivel Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter közölte, nem rukkol elő új takarékossá­gi tervekkel, mert „az eurócso­port nem megfelelő hely a ter­vek bemutatására.” A Süddeutsche Zeitung meg nem nevezett berlini és brüsszeli forrásokra hivatkozó beszámolója szerint a vészfor­gatókönyv azt is tartalmazza, hogy a hétvégén megkezdik az euróövezet és Görögország kö­zötti pénzforgalom ellenőrzé­sének előkészítését, aminek ré­szeként néhány napra elrende­lik valamennyi görög bank be­zárását. Ezután a bankok pénz- forgalmi korlátozások mellett működhetnek tovább, így összeghatárt vezetnek be a na­pi készpénzfelvételre és a bel­földi átutalásokra. A külföldre irányuló átutalásokat nem tel­jesíthetik a bankok. Az intéz­kedés célja a pánikszerű, tö­meges betétkivonás elkerülése. Mivel az áruk és a tőke szabad mozgása' az egyik alapvető uniós szabadság, korlátozásá­ról csak egy különleges jogsza­bályban lehet rendelkezni. Ha Athén erre nem hajlandó (teg­nap legalábbis ezt jelezte), az euróövezeti partnereknek csak az a lehetőségük marad, hogy elszigetelik Görögországot a valutaunió pénzforgalmi rend­szerében. A görög kormány hetek óta tárgyal a hitelezők - az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - képviselőivel arról, milyen in­tézkedéseket kell tennie azért, hogy felszabaduljon a 2010-ben indított második hi­telprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete. A pénz nélkül Athén szinte biztosan nem tud­ja kifizetni az IMF-től kapott hi­telek aktuális, 1,6 milliárd eu­rós törlesztőrészletét az utolsó határidőig, június végéig. Gö­rögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az EB, az EKB és az IMF szervezésé­ben összeállított hitelkeretek­ből, cserébe súlyos megszorítá­sokat és reformokat kellett végrehajtania. (MTI, TASR) Újra lecsapott egy amerikai drón - meghalt az afganisztáni tálibok egyik „árnyékkormányzója" Levadászták az al-Kaida jemeni csúcsvezetőjét MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Szanaa/Kun- duz. Feltehetően az amerikai CIA titkosszolgálat dróntáma- dása során megölték az Arab­félsziget al-Kaidájának (AQAP) jemeni vezetőjét - jelentette a CNN amerikai hírtelevízió. Az AQAP elismerte, vezetőjét ame­rikai légi csapásban megölték, és közölte, hogy az új vezető a szervezet eddigi katonai pa­rancsnoka lett. A megölt Nasz- szer al-Vahajsi egykor Oszama bin Ladennek, az al-Kaida vezé­rének egyik bizalmasa volt. He­lyi, források a nemzetközi ter­rorhálózat második számú ve­zetőjeként, Ajman az-Zavahri helyetteseként említették őt. Vahajsi jemeni születésű, és A megölt Nasszer al-Vahajsi egykor Oszama bin Ladennek, az al-Kaida vezérének egyik bi­zalmasa volt, szervezete százak haláláért felelős (TASR/AP) először 1998-ban utazott Afga­nisztánba, hogy csatlakozzon az al-Kaidához. Ott találkozott a terrorhálózat vezetőjével, Oszama bin Ladennel, és 2001-ig maradt mellette amo­lyan szárnysegédként. Vahajsi hat éve, 2009-ben lett az AQAP vezetője, néhány évvel azután, hogy megszökött jemeni börtö­néből. Az elmúlt években az AQAP számos terrortámadást hajtott végre Jemenben, me­rényleteiben százak haltak meg. Ez a szervezet vállalta ma­gára a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin elleni táma­dást, Mohamed próféta becs­mérlésével indokolva a 12 halá­los áldozatot követelő véreng­zést. Április közepén amerikai légi csapás végzett az AQAP fő vallási ideológusával, a szaúdi állampolgárságú Ibráhím Szu- lejmán Mohamed ar-Rubejs muftival is. A vallási vezető megölése azt jelzi, az USA AQAP elleni dróncsapásai a je­meni belpolitikai felfordulás el­lenére, az amerikai katonai ta­nácsadók kivonása után is foly­tatódhattak. Az afgán biztonsági erők egyik légi csapása végzett Ba- dahsán észak-afganisztáni tar­tomány tálib „árnyékkor­mányzójával” - közölte tegnap Lai Mohammad Ahmadzai tar­tományi rendőrségi szóvivő. A hétfői támadásban Maulavi Amanuddin „árnyékkormány­zó” mellett 13 másik lázadó is meghalt. A halottak között nyolc külföldi van. Iszlám Állam: kudarc Komoly kurd hadi siker Damaszkusz. Teljesen ellen­őrzésük alá vonták a török ha­tárnál fekvő Tell-Abjad városát a legerősebb Szíriái kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) katonái, súlyos vereséget mérve az Iszlám Állam (IÁ) hade­rejére. „Már teljesen az ellenőr­zésünk alatt áll”-közölte Redur Xelil, a YPG szóvivője, a gyors előretörést hozó hétfői kurd of- fenzívát légi csapásokkal támo­gatta az amerikai hadsereg. Tell-Abjad stratégiai jelentősé­gét áz adja, hogy az IÁ által el­lenőrzött két, török határ menti város közül ez fekszik közelebb, mintegy 80 km-re Rakkához, amely a dzsihádista terrorszer­vezet által kikiáltott „kalifátus” formális fővárosa. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents