Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-17 / 138. szám, szerda

Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 17. A hazautalt pénzből többnyire az otthon maradt családtagok alapvető szükségleteit fedezik Milliárdok a külföldi munkából A külföldön dolgozó szlovák állampolgárok jelentős része az építő­iparban helyezkedik el (Ján Krošlák felvétele) Pozsony/Róma. A hivatalos statisztikai adatok szerint tavaly több mint 130 ezer szlovák állampolgár dol­gozott külföldön. Többsé­gük rendszeresen küld haza pénzt az itthon ma­radt családtagjainak. Ta­valy í gy nagyj ából 2,121 milliárd dollár érkezett Szlovákiába, régiós összehasonlításban azon­ban sereghajtók vagyunk. ÖSSZEFOGLALÓ Az európai országokban élő külföldi munkavállalók tavaly 109,4 milliárd dollárt utaltak haza, és ezzel világszerte 150 millió ember megélhetését biz­tosították. Az ENSZ Nemzetkö­zi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának (IFAD) most közzé­tett felmérése szerint Európá­ban 19 ország fogadott átutalá­sokat külföldön dolgozó polgá­raitól, közülük 10 uniós tagor­szág. Ezekre összesen 20,5 mil­liárd dollár jutott, míg 9 nem uniós állam 16 milliárd dollá­ron osztozott. Alegtöbbet, 7,59 milliárd dol­lárt tavaly Ukrajnába utalták át. Lengyelországba 7,47 milliárd, Romániába 3,43 milliárd, Ma­gyarországra pedig 4,473 milli­árd dollárt utaltak. Csehország esetében ugyanez 2,54 milliárd dollár volt, Szlovákiában pedig 2,121 milliárd. Szlovákiát ezzel az összes környező ország meg­előzi a sorban, kivéve persze Ausztriát, amely a befogadó or­szágok közé tartozik. A legnagyobb összeget, 20,6 milliárd dollárt Oroszországból utalták át, majd Nagy-Britannia (17,1 milliárd), Németország (14 milliárd) és Franciaország (10,5 milliárd) következik. Ezekre az országokra jut az eu­rópai átutalások 75%-a. A szomszédos Ausztriából tavaly 2,48 milliárd dollárt küldtek haza az ott dolgozó külföldiek. Németország esetében külön­legesség, hogy innen küldték a legtöbb pénzt más európai or­szágokba, a legtöbbet Lengyel- országba (2,328 milliárd dol­lárt), utána Magyarországra (969 milliót), és Csehországba (720 milliót). Furcsa módon Törökországba csak 544 millió eurót küldtek haza, bár ez kitet­te a Törökországba küldött összes pénz 48%-át. Néhány európai ország gaz­daságában alapvető fontossá­gúak a hazautalások, így például ezek a moldovai GDP 22 száza­lékát és a koszovói hazai össz­termék 17 százalékát teszik ki. Az átutalások egyharmadának, 36,5 milliárd dollárnak a cím­A külföldön dolgozók által 2014-ben hazautalt pénzösszeg I Ország Hazautalt pénz I Ukrajna 7,587 Lengyelország 7,466 Magyarország 4,473 Szerbia 3,656 Románia 3,431 Csehország 2,537 Szlovákia 2,121 Horvátország 1,524 Az adatok milliárd dollárban vannak feltüntetve • Forrás: Világbank zettje 19 balkáni, baltikumi és kelet-európai ország volt. Az át­utalások évi összege jellemzően 1500-3200 dollár. A jelentés szerint ezek az összegek többnyire alapvető szükségleteket (ételt, ruhát, lakhatást, gyógyszereket, okta­tást) fedeznek az otthon maradt családtagok számára, és gyak­ran a családok jövedelmének akár a felét is kiteszik. Az utalá­sok tranzakciós díjából a bankok is profitálnak (évente nagyjából 2,5 milliárd dollárt), a jelentés arra is kitért, hogy az ilyen utalá­soknál szerintük csökkenteni kellene a terhelést, mivel a pénz sok esetben a célzott családok legalapvetőbb szükségleteinek fedezéséhez kell. (mi, MTI) Az Eurostat szerint a háztartások fogyasztása nagyjából a negyedével marad el az uniós átlagtól Szlovákia az EU hetedik legszegényebb országa ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A háztartások tény­leges fogyasztása alapján Szlo­vákia tavaly az Európai Unió he­tedik legszegényebb országa volt: az uniós háztartások átla­gos fogyasztásának csak a 74 százalékát érte el az itteni fo­gyasztás - derül ki az uniós sta­tisztikai hivatal, az Eurostat tegnap közzétett felméréséből. A tényleges egyéni fogyasztás (AIC) a háztartások anyagi jólé­tét mérő mutató, amelyet vásár­lóerő-paritás egységben (PPS) fejeznek ki. Szlovákiánál e te­kintetben csak Észtországban (65%), Lettországban (65%), Magyarországon (62%), Hor­vátországban (59%), Románi­ában (55%) és Bulgáriában (49%) rosszabb a helyzet. A leg­többet Luxemburgban költenek a háztartások, 40 százalékkal az uniós átlag felett. Ugyanakkor Németország, Ausztria, Dánia, Belgium, Svédország, az Egye­sült Királyság, Finnország, Franciaország és Hollandia is az uniós átlag felett fogyaszt, míg az olaszok fogyasztása csaknem az átlagossal megegyező. Cseh­ország az uniós átlag 75 száza­lékán áll, vagyis csak hajszál­nyival előzi meg Szlovákiát. Az Eurostat az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) alapján is rangsorolta a tagál­lamokat. Ez esetben is Luxem­burg vezet, amelynek az egy la­kosra számított gazdasági telje­sítménye az uniós átlag 263%-ának felel meg. Szlová­kia esetében ez csupán 76 szá­zalék, míg az egy főre jutó cseh GDP az uniós ádag 84, a magyar pedig a 68%-át teszi ki. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Itt a legkisebb a vagyoni szakadék Párizs. A Gazdasági Együttműködési és Fejleszté­si Szervezet (OECD) tagor­szágai közül az Egyesült Ál­lamokban a legegyenlőtle­nebb a vagyonmegoszlás a lakosság körében - állapítja meg az OECD tegnap kiadott tanulmánya. Az Egyesült Ál­lamokban a háztartások leg­gazdagabb 10 százaléka a vagyon több, mint 75 száza­lékát birtokolja, a leggazda­gabb 5 százalék pedig 63 szá­zalékát. A leggazdagabb egy százalék birtokában a vagyon 35 százaléka van, míg a la­kosság legszegényebb három ötödé mindössze alig két szá­zalékát birtokolja a lakossági vagyonnak. A legegyenlőbb vagyonmegoszlást Szlováki­ában mutatta ki az OECD, ahol a háztartások leggazda­gabb 10 százaléka is és a leg­szegényebb három ötödé egyaránt több, mint 30 száza­lékát birtokolja a lakossági vagyonnak. A leggazdagabb öt százalék Szlovákiában a vagyonnak mintegy 25 száza­lékát, a leggazdagabb egy százalék pedig valamivel ke­vesebb, mint tíz százalékát birtokolja. (MTI, TASR) Jogszerű az uniós kötvényvásárlás Luxembourg. Össze­egyeztethető az uniós joggal az a program, amelynek kere­tében az Európai Központi Bank (EKB) a másodlagos pi­acon, bizonyos feltételek tel­jesülése esetén államkötvé­nyeket vásárol - döntött teg­nap a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. Az EKB köt­vényvásárlási programjának hosszú távú célja, hogy len­dületbe hozza az eurózóna gazdaságait. (MTI) Erősíti pozícióját az AXA Pozsony. A francia AXA biztosító Csehországban és Szlovákiában együttesen már 1,5 millió ügyféllel ren­delkezik, tavaly a régióban összesen 9 millió euró nyere­séget ért el, ami 10%-kal több az előző évihez képest - közölte Martin Vogl, az AXA regionális vezérigazgatója. A pénzügyi társaság nagy hangsúlyt fektet az innová­cióra, ennek eredményeként 2014-ben a szerződések 43 százalékát már digitálisan dolgozták fel. (só) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM | VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7182 Hl Lengyel zloty 4,1448 D Cseh korona 27,254 H Magyar forint 311,88 D Horvát kuna 7,5760 Román lej 4,4853 D Japán jen 138,42 g Svájci frank 1,0465 a Kanadai dollár 1,3843 FI USA-dollár 1,1215 n VÉTEL - ELADÁS I BANK 1 düIISI CSEH KORONA 1 FORINT Sberbank 1,16-1,09 28,09-26,45 327,11-298,93 OTP Bank 1,17-1,07 28,48-26,08 326,91-299,35 Postabank 1,16-1,08 28,22-26,31­Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 28,00-26,45 327,04-298,87 Tatra banka 1,16-1,09 28,09-26,46 325,27-300,55 ČSOB 1,15-1,10 27,98-26,59­Általános Hitelbank 1,16-1,09 28,09-26,46 326,45-298,34 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A villanyenergia 9,8%-át állítják elő megújuló energiaforrásokból Mi zöldültünk a leggyorsabban ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Unióban tavaly Szlovákia csökkentette a legnagyobb mértékben a szén­dioxid fosszilis energiahordo­zók elégetéséből származó ki­bocsátását, ami az üvegházha­tás legfontosabb kiváltójának számít. Az Európai Unió statisz­tikai hivatala, az Eurostat számí­tásai szerint 2014-ben az Euró­pai Unió fosszilis üzemanyag felhasználásból eredő szén-dio- xid-kibocsátása 5%-kal csök­kent az előző évhez képest. A legnagyobb csökkenést Szlová­kia (14,1%), Dánia (10,7%) és Szlovénia (9,1%) érte el. A környezetbarát energiafor­rások tekintetében azonban Szlovákia még így is jelentősen lemarad. Az Európai Unióban e tekintetben Svédország számít a legfejlettebbnek, ahol a villany­energia 52 százalékát állítják elő megújuló energiaforrásokból. A (Képarchívum) sorban Lettország, Finnország és Ausztria következik. Szlová­kia csak a 21. az uniós országok közül, 9,8 százalékkal. A Nemzetközi Energiaügy­nökség (IEA) legújabb elemzése szerint a szélenergia, a nap­energia és egyéb megújuló energiaforrások 15 éven belül átvehetik a vezető helyet a szén­től a globális áramtermelésben, ha az országok tartják magukat tervezett vállalásaikhoz az ég­hajlatváltozás lassítása érdeké­ben. A tanulmány szerint 2030-ra a globális áramtermelés 32 százaléka származhat a meg­újuló energiaforrásokból a jelen­legi valamivel több, mint 20 szá­zalék helyett. Az ENSZ klímavál­tozással kapcsolatos tárgyalásai során először van esély arra, hogy az összes tagállam támo­gassa az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökken­tését, és erre vonatkozóan szigo­rú vállalásokat tegyenek abban a szerződésben, amelyet idén de­cemberben terveznek aláírni Párizsban. Az eddig ismertté vált tervek szerint országok tu­catjai - köztük az Egyesült Ál­lamok, számos európai ország és a világ más országai is - vál­lalnák azt, hogy gyors ütemben csökkentik a fosszilis energia- hordozók, elsősorban a szén felhasználását, (mi, TASR) Melléklet az Új Szóban! Június 18-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! KERTESUDVAR Érnek az első zöldségek! A tartalomból: Kecske a ház körül Tudta, hogy a paradicsom gyógynövény? Ritkábban, de bőségesebben öntözzünk Virágok, amelyek árnyékban is pompáznak

Next

/
Thumbnails
Contents