Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-17 / 138. szám, szerda

Közélet 3 vrww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 17. imberi jogi szervezetek szerint a kormány csúsztat a menekültek ügyében Civilek: kellenek a kvóták ’ozsony. A menekültek jefogadásával kapcsola- os, az utóbbi hónapok­on felmerült félreérté­seket szeretnék tisztázni ;ivil szervezetek, akik íyílt levélben kérték Ro­bert Fico miniszterelnö- íöt, hogy módosítsa a nenekültek befogadásá­val kapcsolatos elutasító álláspontját. ÖSSZEFOGLALÓ Zuzana Števulová szerint ilapvető tények összemosása folyik a menekültek áthelyezé­se kapcsán. „Nem gazdasági bevándorlók elhelyezését kéri az EU, hanem olyan menekül­tekét, akik az esetek 75 száza­lékában megkapják a mene­kültstátuszt, ami általában a szíriai vagy eritreai menekül­tekre érvényes - jelentette ki tegnap az Emberi Jogi Liga el­nöke. - Az első esetben hábo­rús helyzet elől menekülnek, míg Eritreából a katonai junta elől.” Števulová szerint félreérté­sen alapszik az is, hogy Szlová­kiának mindenkit be kell fo­gadnia, akit az unió a tervezett kvóták keretében küld. „A me­nekültügyi eljárást itt Szlová­kia folytatná le, és ha bármi­lyen kockázat, beleértve a biz­tonsági kockázatot is felmerül, a menekültstátusz iránti ké­relmet el lehet utasítani” - ma­gyarázta az emberi jogi szakér­tő. A menekülteket ugyanis a jelenlegi eljárásnak megfelelő­en a migrációs hivatal és a tit­kosszolgálat is átvilágítaná. Szerinte nem kell attól sem tar­tani, hogy a jövőben automati­kusan újabb menekülteket kel­lene befogadnia Szlovákiának. „Minden újabb menekültáthe­lyezéshez szükség lesz Szlová­kia beleegyezésére is” - jelen­tette ki Števulová. Szlovákiának 790 menekül­tet kellene fogadnia, 471-et Olaszországból, 319-et Görög­országból, ami a 40 ezer mene­kült 1,96 százaléka. „Azt kell tudatosítani, hogy ebben az esetben nemcsak a menekültek iránti szolidaritásról van szó, hanem az unión belüli szolida­ritásról is, hiszen annak a két országnak segítenénk, ahol a legrosszabb a menekülthely­zet, ahová a legtöbb menekült érkezik egy harmadik ország­ból” - magyarázta Laco Ora­vec, a Müan Šimečka Alapít­vány igazgatója. Szerinte Szlo­vákiában ennyi menekült befo­gadására megvan a szükséges kapacitás is, mivel sem az apá­tújfalui, sem a nagyszarvai menekülttábor nincs tele. La­punk információi szerint pél­dául a nagyszarvai menekült­tábornak jelenleg csak 28 lakó­ja van, a teljes kapacitása 140 fő. Civil szervezetek képesek integrációs programot is bizto­sítani ennyi menekültnek. A menekültek befogadására az unió pénzügyi támogatást is biztosít, a teljes program költ­ségvetése 50 millió euró, a Szlovákiába kerülő menekül­tek ellátását, integrációját fe­jenként 6 ezer euróval támo­gatja az unió. A kormányfő tegnap nem re­agált a nyílt levélre, a kor­mányhivatal kérdésünket azzal utasította el, hogy forduljunk a belügy- és a külügyminisztéri­umhoz. Mindkét minisztérium továbbra is elutasító álláspon­tot képvisel a menekültek uni­ón belüli áthelyezésével kap­csolatban. A külügy szerint ugyan Szlovákia szolidáris a menekültekkel, de az áthelye­zésükre vonatkozó kvótákat nem tartja járható útnak. A belügyminisztérium szintén elutasítja a kvótákat, inkább az unió külső határainak védel­mét erősítené. „Figyelembe kell venni azt is, hogy a csa­ládegyesítés során követhetik őket családtagjaik is” - erősí­tett rá a kormány álláspontjára Michaela Paulenová belügyi szóvivő. (lpj, SITA, ba) A menekültstátusszal bírók jobban integrálódnak, állítja a szakértő Képzésen esnek át a menekültek LAJOS P. JÁNOS A menekültekről Tomáš Bauerrel, a Marginal Polgári Társulás munkatársával be­szélgettünk. Szervezetük már évek óta kínál integrációs programo­kat Szlovákiába érkező me­nekülteknek. Kik és mikor vehetik ezt igénybe? Aki illegálisan átlépi a ha­tárt, kérheti a menekültjogi státuszt. Első körben a Ho- monna melletti gyűjtőtáborba kerül, ahol legalább 30 napig tartózkodik. Ez egyben karan­tén is, elvégzik az egészségügyi szűrővizsgálatokat, és elkez­dődik a menekültjogi eljárás. Ebben az időszakban az SIS a migrációs hivatallal közösen el­lenőrzi azt is, hogy a menekült nem jelent-e biztonsági kocká­zatot az ország számára. Ellen­őrzik, hogy a menekültkérel­mében igazat mondott-e. Ezeknek az embereknek általában semmilyen igazol­ványuk sincs. Hogyan lehet megállapítani például a sze­mélyazonosságukat, azt, hogy melyik országból ér­keznek? Léteznek nemzetközi ügy­nökségek, ezek segítségével el­lenőrzik a személyazonossá­gát, és a kérelemben leírtakat. A menekültügyi hivatalnak er­re megvan az eljárása. Sok esetben azonban van náluk va­lamilyen irat, például az iskolai végzettség igazolása, bizonyít­ványok stb. A karantén után hová ke­rülnek? Két menekülttábor van Szlo­vákiában, az egyik Apátújfa­lun, a másik Nagyszarván, itt várják meg, amíg a migrációs hivatal dönt menekültkérel­mükről. Ezt követően kezdhe­Tomáš Bauer (Marginal-felvétel) tik el az integrációs programot, amelyeket Szlovákiában civil szervezetek működtetnek. Meddig tart a kérelmük el­bírálása? Ez esetfüggő. Volt már olyan esetünk is, hogy a gyűjtő­táborban töltött idő alatt elbí­rálták a kérelmet, főleg akkor, ha van valamilyen személy- azonosságot bizonyító iratuk. Ha semmüyen igazolványuk nincs, akkor hónapokig, akár fél évig is eltarthat. Vannak olyanok is, akik ismételten be­adják kérelmüket, üyenkor elő­fordulhat, hogy éveldg húzódik az ügy. Volt olyan család is, ahol gyerek született a várako­zási idő alatt. Ezek azonban a kivételek. Ezután kezdődhet az in­tegráció? Igen, ha megkapják a mene­kültstátuszt, akkor kapnak út­levelet és kikerülnek a mene­külttáborból. Ezt követően hat hónapon át 290 euró támoga­tást kapnak uniós forrásból, amelyet az integrációs prog­ramot működtető szervezet biztosít számukra. Nyelvet ta­nulnak, adaptációs képzésen vesznek részt, amely során megismerkednek a szlovákiai szokásokkal, hagyományokkal, a társadalom működésével. Tudnak szállást is biztosí­tani nekik? Általában az önkormányza­tokkal működünk együtt, mi a kassai önkormányzattal, amely szociális szükséglakásokat biz­tosít. A lakásfenntartást a 290 eurós támogatásból kell fizetni. Ezt azonban nem fejenként kell érteni, egy családból csak egy embernek jár teljes összegben, a többiek - a mi szociális segé­lyünkhöz hasonlóan - csökken­tett összeget kapnak. Az anyagi támogatást csak akkor kapják meg, ha részt vesznek a képzé­seken. A gyerekek óvodába járhatnak, ők integrálódnak a legkönnyebben. Nagyon gyor­san tanulnak nyelvet, sokszor „tolmácsolnak” a szüleiknek: 2-3 hónap alatt annyira na­gyon előrehaladnak a nyelvta­nulásban, míg a szülőknek ez sokkal nehezebben megy. Milyen országokból érkez­nek? Milyen mértékben tud­nak integrálódni? A legtöbben Afganisztánból érkeznek, de vannak Szomá­liából, Eritreából is. Az integ­ráció foka egyéni, függ a mo­tivációtól. Fontos szempont az is, hogy menekültstátuszt kap vagy csak menedékes stá­tuszt, vagyis ideiglenes vé­delmet. A menekültstátusz 5 évig tart, majd kérvényezhe­tik az állampolgárságot, a menedékes státusz rövid ideig érvényes, azzal, hogy ha javul a helyzet a kérvényező orszá­gában, akkor visszaküldhető. A menekültstátusszal bírók jobban integrálódnak, mert motiváltabbak, általában si­keres az integráció. Főleg ha gyerekeik is vannak, és látják, hogy ők iskolába járhatnak, vannak lehetőségeik, (lpj) Csak havi 200 eurós bevétel felett kell a diáknak járulékokat fizetnie - ezt a felmentést csak egy munkaadónál lehet érvényesíteni Nyári kisokos: diákmunka adó és járulékok nélkül Érdemes áttanulmányozni a szabályokat (Képarchívum ÖSSZEFOGLALÓ Nyáron sok diák vállal al­kalmi munkát, s a brigádozó fi­atalok béréből a munkaadók ugyanúgy levonnak bizonyos összeget, mint a rendes mun­kaszerződésre dolgozókéból. Mit kell tenni azért, hogy ez a lehető legkisebb összeg le­gyen? Már 16 évesen dolgozhat A jelenlegi szabályozás lehe­tővé teszi, hogy már a 16 éve­sek is létesíthetnek munkavi­szonyt. A munkatörvénykönyv a rendes munkaviszony mellett különböző megállapodásokat különböztet meg, a diákok kö­rében a brigádmunkáról szóló megállapodás a legelterjed­tebb. Előnye, hogy ha valaki havonta nem keres többet egy meghatározott összegnél, nem kell elvezetnie semmit a Szoci­ális Biztosítóba. Ez az összeg évente változik. Tavaly még különbséget tettek a középiskolások és az egyete­misták között: egy éve még úgy volt, hogyha a 18 évesnél fiata­labb diák havonta nem keresett többet 68 eurónál, nem kellett járulékokat fizetnie - csak a munkaadó térített bizonyos százaléknyi baleset- és garan­ciabiztosítást, a 18-26 év kö­zötti diákok pedig 159 euróig élveztek járulékmentességet. Idén a határ már egységesen 200 euró. Adózás 200 euró felett Ha a diákok - korra való te­kintet nélkül - ennél többet ke­resnek, csak a 200 eurót túllé­pő összegből kell elvezetniük 7 százaléknyi társadalombiztosí­tást, ebből 4% az öregségi, 3 % a rokkantsági járulék. A diákok ezt a kivételt csak egy munkaadónál érvényesít­hetik, éspedig úgy, hogy nyi­latkozatot tesznek, miszerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kérik a felmentést a járulékfizetés alól. Az ehhez szükséges nyomtatvány megta­lálható a Szociális Biztosító in­ternetes oldalán (socpoist.sk). A nyomtatványt nem kell min­den hónapban kitölteni, elég egyszer az alatt az időszak alatt, amíg a munkaviszony tart. Adó-visszaigénylés Hasonló nyilatkozatot lehet tenni az adókkal kapcsolatban is. ,A nyári szünetben alkalmi munkát vállaló diák a munka­adójánál aláírhat egy nyilatko­zatot a bevétel megadózásáról. Havonta így érvényesítheti jo­gát az adóalap adómentes ré­szére, és növeli bevételeit. Az adómentes rész időszerű össze­ge 316,94 euró” - tájékoztatta lapunkat Patrícia Macíková, a központi adó- és vámhivatal szóvivője. A nyilatkozat aláírá­sa de facto azt eredményezheti, hogy a diák a bevételéből nem is fog adót fizetni. A munkáltató elvégezheti helyette az éves adóelszámolást is. Aki nem ír alá ilyen nyüatko- zatot, annak a béréből a mun­kaadó 19%-os adót fog elve­zetni - amit az adóbevallás el­készítése után, jövő tavasszal utólag visszakaphat. Aki 2015-ben nyáron, ületve év közben a különböző brigád­munkákkal • 1901,67 eurónál nagyobb bevételre tesz szert, annak jövőre adóbevallást kell készítenie. Akinek a 2015. évi összjövedelme nem lépi majd túl az 1901,67 eurót, jövő ta­vasszal nem köteles adóbeval­lást kitölteni, de saját érdeké­ben megteheti. „Ha ugyanis év közben a fizetéséből levontak adóelőleget, s készít adóbeval­lást, a 3803,33 eurós adómen­tes rész érvényesítésével adó- túlfizetés fog kijönni, amit az adóbevallással egyszerre be­nyújtott kérvény alapján az adóhivatal visszafizet” - hívta fel a figyelmet Macíková. Külföldi munkavállalás Abban az esetben, ha valaki külföldön dolgozik, rendsze­rint Szlovákiában már nem fi­zet adót, azokból a bevételek­ből már külföldön elvezet bi­zonyos összeget. Az adóbeval­lás elkészítésekor a külföldi be­vételeket külön meg kell majd jelölni - a kettős adózás meg­akadályozása érdekében érvé­nyesíteni kell az ún. kiemelés módszerét, ami azt jelenti, hogy ebből a jövedelemből nem adózik még egyszer. Adó- túlfizetés esetén az összeg visszafizetését mindenkinek annak az országnak az adóhi­vatalától kell igényelnie, ame­lyikben dolgozott, (sza) Mintegy nyolcszáz menekültet kapnánk (TASR/AP-feIvéteI

Next

/
Thumbnails
Contents