Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-15 / 136. szám, hétfő

E GYÓGYHÍREK Egy agyi esemény nyolc évvel öregítheti agyunkat! Az elszenvedett agyi érkatasztrófa egy új vizsgálat szerint mintegy 8 évvel öregítheti agyunkat a funkciók, a működés kiesése, romlá­sa révén. Főleg a kognitív készség és a memória érintett Több fáj­nál is elvégzett vizsgálatok alapján, egy 27 kérdésből álló memó­ria- és gondolkodási sebességet mérő teszt kimutatta, hogy egyes agyi funkciók sztrókot átélt betegeknél annyira romlottak, mintha egy nap alatt közel nyolc évet öregedtek volna... A vizsgálat Amerikában (USA) a michigani egyetem orvoskarán zajlott, mintegy 4900 betegen, akik már időskorúnak számítot­tak (65 év felett). A kutatás részben ún. meta-analí- zis volt (már meglévő adatok utó­lagos elemzése), ennek forrása amerikai biztosítótársaságok adat­bázisa, nyilvántartása. Részben pedig a fent említett, korábban elvégzett tesztek szintén utólagos elemzése. A fekete bőrűeknél 7,5, a fehérek­nél 6,7%-os volt a kognitív ké­pességek csökkenése korábban el­szenvedett agyi esemény után (az egyéb zavaró betegségeket kizár­ták, pl. a fennálló demenciát). Ha az 1998-2012 között elvég­zett kognitív teszteket figyelték, egyértelműen kiderült, hogy mindkét rassznál a szélütést köve­tően szignifikánsan romlottak az eredmények. A kutatók szerint eredménye­ik főként a szélütés lehetsé­ges megelőzése miatt fontosak. „Voltaképpen a két fej (feketék - fehé­rek) közötti kog- nitívhanyadás- különbségek mozgatóru­góit keres­tük, és ki­derült, hogy a sztrók, mint egyfajta csapás, ütés, szélütés milyen mértékben járulhat hoz­zá mindehhez” — mond­ja Dr. Deborah Levine, a michigani egyetem do­cense. „Bár úgy tűnik, egy agyi esemény önma­gában nem magyarázza a fajok közötti különbségeket, de az bizo­nyos, hogy a sztrók rontja a kog­nitív készséget, megelőzése vi­szont javíthatja a szellemi műkö­dés esélyeit.” Természetesen számos más ténye­zőt is vizsgáltak a két fej esetében, pl. szociális helyzet, iskolázottság, érbetegségekkel kapcsolatos koc­kázatok (cukorbetegség, magas vérnyomás, dohányzás stb.) Ezek is felelőssé tehetőek bizonyos mértékben a szellemi hanyadás létrejöttében. Egy bizonyos: a sztrók súlyos kö­vetkezménnyel járhat az agymű­ködés memóriával és gondolko­dással kapcsolatos funkciói szá­mára is. Mit tehetünk a kockázat csökkentése érdekében? Döntőek lehetnek az egészséges életmóddal kapcsolatos tennivalók: a vérnyo­más, a vércukorszint mérséklése, a koleszterinszint csökkentése, a dohányzás elhagyása, a felismert cukorbe­tegség helyes kezelé­se, menedzselése, kellő mennyiségű testmozgás - idő­sebb korban is. (egeszsegkalauz) EGÉSZSÉG ■ 2015. JÚNIUS 15. „Ki a hibás azért, hogy depressziós lettem?” Az emberek jelentős része gyakran azt gondolja, hogy a depresszió egyfajta válasz valamire, és ha azt a valamit megszüntetik, elmúlik a depresszió is. Keresik az okokat, a bűnösöket. A valóság azonban az, hogy a depresszió sokkal bonyolultabb okok miatt alakul ki. A valóságban több té­nyező - veleszületett hajlam, hosszú ideig tartó stressz, az évsza­kok váltakozása, a fény hossza, szociális tényezők - összjátéka miatt alakul ki. Kiválthatja betegség, pajzsmirigyzavar, hormonális kilengé­sek, fajdalommal járó állapotok - mondja dr. Zuzana Janíková pszichiá­ter, majd hozzáteszi: - Tehát semmi­képpen sem véledenül tör az emberre. Vannak emberek, akik óriási szenve­désen mennek keresztül, mégsem de­pressziósak, s vannak, akiknél semmi­lyen probléma nincs, mégis depresszi­óba esnek. Tehát senkit nem lehet érte hibáztatni. Jelenleg Szlovákiában legalább 17 kü­lönféle antidepresszáns van forgalom­ban. Ezek hosszú távú alkalmazásra valók, függőség nem alakul ki. Az an- tidepresszánsok semmilyen idegen anyagot nem juttatnak a szervezetbe, csak a saját idegsejtekben szabályozzák saját anyagainkat, amelyek elveszítet­ték életképességüket. Brit kutatóknak a The BMJ Journal című szaklapban megjelentetett tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy Nagy-Britanniában min­den harmadik depresszióban szenvedő fiatal felnőtt gyer­mekkorában iskolai csúfoló­dásnak volt kitéve. A szakértők egy, a nyugat­angliai Bristolban készített nagyszabású projektet vet­tek alapul, amelynek kereté­ben 14 500 lakost kérdeztek egészségéről az 1990-es évek óta. A kutatásban töb­bek között négyezer fiatalt kérdeztek meg 13, majd 18 éves korában is. Utóbbi alka­lommal depresszióra utaló jeleket kerestek. Összesen 683-an vallottak úgy 13 évesen, hogy leg­alább hetente egyszer ki vannak téve kortársaik pisz- kálódásainak. 15 százalékuk küzdött depresszióval 18 éves korában. Ez az arány háromszor akkora, mint azoknál a 18 éveseknél, akiknek nem volt ilyen ta­pasztalatuk. A mobbing áldozatai azok a gyerekek, akiket kortársaik sze­kálnak, kirekesztenek, megszól­nak, meglopnak, megfenyeget­www.ujszo.com Melyek azok a hibák, amelyeket a de­presszióban szenvedő betegek leg­gyakrabban elkövetnek? „Már jól vagyok, gyógyszerre nincs szükségem, abbahagyom szedésü­ket” - az ön pszichiátere több ezer de­pressziós beteget kezel, beszélje meg ve­le, mikor ajánlja a kezelés megváltozta­tását, hiszen mégiscsak többet tud er­ről, mint a szomszéd vagy a barát. „Már csak akkor veszem be a gyógyszert, amikor rosszabbul ér­zem magam” - vannak gyógyszerek, amelyeket szükség szerint, pl. szoron­gás ellen kell szedni. Am nem az an­99 Kiválthatja betegség, pajzsmirigyzavar, hormo­nális kilengések, fájda­lommal járó állapotok tidepresszánsokat, amelyeket rendsze­resen, megszakítás nélkül kell szedni, mert ellenkező esetben mesterségesen az állapot romlását váltják ki. , Az esti gyógyszereket akkor szedem be, amikor nem tudok aludni” - né­hány esti gyógyszer segítheti az elalvást, bár az antideptesszánsok nem altatók. Ha antidepresszánst szed, nem szabad kihagyni. Ellenben az altatókat csak akkor szedje, ha szükség van rá, ezt az orvosnak kell szabályoznia (ki) nek, zsarolnak vagy akár ese­tenként megvernek. Amikor a szakértők más té­nyezőket, például magatar­tászavarokat vagy családi problémákat is bevontak az elemzésbe, kevésbé határo­zottan volt kimutatható a zaklatás és a depresszió kö­zötti összefüggés. Ebben az esetben a fiatal mobbing ál­dozatok aránya, akik később depresszióssá váltak, még mindig kétszer nagyobb volt, mint a többi megkérdezett­nél. A tudósok számításai szerint a depressziós esetek több mint 30 százaléka a gyermekkori zaklatásra vezethető vissza. A szakértők az idejében történő beavatkozás fontosságára hív­ják fel a figyelmet. (informed) AKIKNÉL KIMUTATTÁK A TROMBOFÍLIÁT, MINDENKÉPPEN ORVOSI KONZULTÁCIÓT IGÉNYELNEK, ÉS A HORMONÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÓK HELYETT MÁS VÉDEKEZÉSI MÓDSZERT KELL VÁLASZTANIUK Halálos áldozatot szedett a fogamzásgádó tabletta Néhány nappal ezelőtt egy fiatal angol lány tüdőembóliában életét vesztette. A gyanú szerint a fogamzásgátló mellékhatá­saként lépett fel vérrögképződés, mely kiváltotta a tüdőem­bóliát, a későbbiekben pedig ezzel összefüggésben az agyha­lált. Az, hogy a fogamzásgátló mellékhatásai között szerepel a vérrögképződés, már ismert, erről dr. Blaskó György, a buda­pesti Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt. A testben a vér alvadása és a vérzés kényes egyensúlyban van. A vérrögképződést, vagyis az alvadást nagyon hatékonyan gátolja a szervezet, ám ugyan­ilyen hatékonyan lép fel akkor is, ha a test valahol vérezni kezd. Az egyensúly fenntartásá­ban egy olyan fehérje is részt vesz, mely antitrombin névre hallgat, és a feladata az, hogy megkösse az alvadási enzime­ket. A fogamzásgátló tabletták ma­gas hormontartalma azonban a folyamatot erősen befolyásolja, méghozzá az antitrombin fe­hérje szintézisének gátlásával. Ennek következtében a keve­sebb fehérje kevesebb alvadási faktort képes megkötni, így a trombózis kialakulásának esé­lye megnő. „A trombotikus szövődmények kialakulása a magas hormon­tartalom következménye a fo­gamzásgátló tabletták esetében. Miután egyértelművé vált, hogy ezek a készítmények trombózist okozhatnak, kuta­tások indultak az összefüggések pontos feltérképezésére, és ez­zel egy időben az ipar meg­kezdte a hormontartalom csök­kentését is a szerekben. A har­madik generációs fogamzásgát­lók így már jóval alacsonyabb hormontartalommal bírnak, ezzel együtt pedig kisebb rizi­kófaktorral kerültek forgalom­ba. Viszont azt nem árt hozzá­tenni, hogy érdekes módon az ún. negyedik generációs fo­gamzásgátlóknak már megint magasabb a trombózisrizikó­juk! Ha esetleg előfordul trom­bózis, annak helye a mélyebb vénákban van, és a felkar, illet­ve a láb az érintett” - fejti ki dr. Blaskó György. Szerencsére ma már egyre ala­csonyabb a hormontartalom ezekben a készítményekben, így a szedésük, illetve a terhes­ség alatti trombózis kialakulá­sának kockázata is mérséklő­dik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a veszély ne lenne je­len, ami azonban könnyen fel­ismerhető, így pedig kezelhető. Nem kell visszariadni a hormo­nális fogamzásgátlás lehetőségé­től, még a fokozott veszély elle­nére sem. A trombózis lehetősé­ge ugyanis minimálisra csök­kenthető abban az esetben, ha az, aki szedi a tablettákat, tesz ellene. Erre az egyik lehetőség, hogy végiggondolja, volt-e nála vagy a családjában trombózis, illetve tüdőembólia. Ezek a kór­képek ugyanis családi halmozó­dást mutatnak, így ha a közvet­len rokonoknál jelentkezett már, akkor nagyobb a valószí­nűsége a kialakulásnak. A genetikai hajlamot vérből nagy biztonsággal ki lehet mu­tatni. Akiknél kimutatták a trombofíliát, mindenképpen orvosi konzultációt igényelnek, és a hormonális fogamzásgát­lók helyett más védekezési módszert kell választaniuk. Emellett szükség esetén meg­előző terápiában részesülhetnek azok, akiknek fokozott hajla­muk van a vérrögképződésre. (Forrás: Trombózisközpont) » Az iskolai szekálás felnőttkori következménye A gyerekkori iskolai csúfolódások és piszkáiódások nagy eséllyel vezetnek depresszióhoz, az áldozatok évekkel később is szenvedhetnek a zaklatás következményeitől.

Next

/
Thumbnails
Contents