Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-12 / 134. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 12. www.ujszo.com ■HinninH Olasz ellenzék: kell Schengen Róma. Az Európai Unión belüli határellenőrzés helyreállítását sürgette az illegális bevándorlás feltartóztatására Roberto Maroni az északnyugatolasz Lombardia tartományi elnöke, az ellenzéki Északi Liga politikusa. Az Északi Liga politikusa azt szorgalmazta, hogy Olaszország az ENSZ-ben kezdeményezze a Líbia és Olaszország közötti migrációs hullám megállítását földközi-tengeri hajóblokád felállításával. Ezt szorgalmazza Beppe Gril- lo az 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezére is. Olaszországba tavaly 170 ezer illegális bevándorló érkezett, az idén már több mint ötvenezren. (MTI) Drúzokat öltek az iszlamisták Damaszkusz. A drúz kisebbség húsz tagját gyilkolták meg Szíria észak- nyugati részén az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet helyi ágának fegyveresei. A nyugati támogatást élvező ellenzéki Szíriái Nemzeti Koalíció értesülése szerint drúz fiatalok tucatjait gyilkolták meg a fegyveresek. A főként Szíriában, Libanonban, Izraelben és Jordániában élő drúz egyistenhívő vallási közösség az iszlám síita ágából alakult ki a 11. században. Hitük sok tekintetben szemben áll az iszlámmal, pl. csak egy feleségük lehet, és hisznek a lélekvándorlásban. (MTI) Törökországi kormányalakítás Ankara. Törökországban koalíciós kormánynak kell létrejönnie, de úgy, hogy abban ne vegyen részt a jelenlegi kormánypárt, a parlamenti választásokat megnyerő, ám abszolút többségét elvesztő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) - jelentette ki a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) társelnöke. Selahattin Demirtas úgy nyilatkozott: nem sok értelme lenne Törökországot belerángatni egy új választásokról szóló vitába, a törvényhozásba első alkalommal bejutott pártja ezért úgy gondolja, hogy koalíciót kell alakítani. Hangoztatta, hogy a HDP nyitott minden koalícióra, de csak az AKP kizárásával. Ahmet Davu- toglu kormányfő csütörtökön azt hangsúlyozta, hogy bár az ország számára nem ideális egy koalíciós kormányzás, az AKP-t minden olyan opció érdekli, amely a kormányalakítást elősegíti. (MTI) Megkéstek az egy éve kirobbant lengyel lehallgatási botránnyal összefüggő, több vezetői poszton végrehajtott változások Lemondási hullám a lengyel kormányban Andrzej Seremet lengyel főügyész. Számára sem terem babér a lehallgatási ügy nyomozati anyagainak kiszivárgása miatt. (SITA/AP) Varsó. Benyújtotta lemondását Radoslaw Si- korski lengyel házelnök, Wlodzimierz Karpinski kincstárügyi, Bartosz Ar- lukowicz egészségügyi, valamint Andrzej Biemat sport- és turisztikai miniszter-jelentette be Ewa Kopacz lengyel miniszter- elnök. A lemondások a tavalyjúniusban kirobbant és a héten újra nagy port kavart lehallgatási botránnyal függenek össze. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A minisztereken kívül bejelentette távozását Jacek Ros- towski, a miniszterelnök főtanácsadója, valamint Jacek Ci- chocki államtitkár, a miniszter- elnöki hivatal vezetője és a titkosszolgálat felügyelője, akárcsak három miniszterhelyettes is. A lemondások a tavaly júniusban kirobbant lehallgatási botránnyal függenek össze, amely e héten azért okozott politikai vihart, mert egy vállalkozó, Zbigniew Stonoga a Face- book közösségi oldalon hozzáférhetővé tett több mint 3 ezer oldal nyomozati anyagot, amely az ügyészség által kihallgatott személyek vallomásait és a bizonyítékul szolgáló anyag egy részét tartalmazta. ,A közvélemény két napja a törvénytelen hangfelvételek ügyével foglalkozik, ez negatív hatással van az állam működésére” - jelentette ki Ewa Kopacz kormányfő, hozzátéve: a több mint egy éve folytatott ügyészségi nyomozás „egyetlen eredménye a nyomozati iratok bőséges kiszivárogtatása”. Ezzel kapcsolatban kilátásba helyezte: követelni fogja Andrzej Seremet főügyész leváltását is. A kormányfő a sajtóértekezleten a kormányzó Polgári Platform (PO) nevében bocsánatot kért a lengyelektől a magas rangú politikusok azon kijelentéseiért, amelyeket az eddig közzétett hangfelvételeken hallottak. A lemondásokat az érintetteknek „az államért viselt felelősség- érzetével” indokolta. Megkéstek az egy éve kirobbant lengyel lehallgatási botránnyal összefüggő, a legmagasabb lengyel politikai posztokon végrehajtott, szerda este bejelentett változtatások, azok csakis a kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO) népszerűségét hivatottak menteni - vélekedett tegnap a lengyel politikai megfigyelők többsége. Andrzej Duda megválasztott elnök megrázkódtatás nélküli politikai átmenetre szólított fel, Grzegorz Schetyna külügyminiszter ugyanakkor politikai földindulásról beszélt. Lengyelország érzékeny átmeneti időszakban van, amikor Andrzej Duda elnökválasztást nyert, és a pártok - köztük a belső feszültségektől szenvedő kormányzó PO - az ősszel esedékes parlamenti választásokra készülnek. A PO népszerűsége az ellenzéki Andrzej Duda által megnyert májusi elnökválasztás után egyre inkább csökken. A legutóbbi felmérések szerint a jelenleg kormányzó párt 24 százalékos támogatottságot élvez, miközben az ellenzéki nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) 32 százalékra, a májusi elnökválasztás során meglepően előretörő független Pawel Kukiz még csak alakulóban levő pártja pedig 20 százalékra számíthat. Botrányosan beszélő miniszterek Varsó. A tavaly júniusban kirobbant lehallgatási botrány során nyilvánosságra került - tisztázatlan körülmények között rögzített - hangfelvételeken többek között Radoslaw Sikorski akkori külügyminiszter, Elzbieta Bienkowska jelenlegi európai biztos, akkori kormányfőhelyettes és infrastrukturális miniszter közönséges hangvételű, több botrányos ügyre utaló beszélgetése hallható. A felvételek Bartlomiej Sienkiewicz akkori belügyminiszter és Marek Belka jegybankelnök beszélgetését is tartalmazzák, többek között arról, hogy a központi bank kész pénzügyi támogatást nyújtani a kormánynak a választások előtt, ha az cserében eltávolítja Jacek Rostowski pénzügyminisztert. Az ügyészségi nyomozás azóta csak a hangfelvételek keletkezésének körülményeire irányul. (MTI) Menesztette Petro Porosenko államfő a Donyeck megyei kormányzót Nem csituló harcok a keleti fronton MTI-HÍR Kijev. Petro Porosenko ukrán elnök menesztette posztjáról Olekszandr Kihtenkót, Donyeck megye kormányzóját - közölte tegnap Olekszandr Brihinec, a kijevi hadműveleti parancsnokság egyik vezetője. A kormány kérésére váltotta le a megyei ukrán ellenőrzésű részét irányító kormányzót, a kabinet ugyanis elégedetlen volt munkájával. A kormányzat úgy ítélte meg, hogy a megyében nem elég gyorsan épül az ukrán-orosz „határfal”. Közben továbbra sem csitulnak a harcok a kelet-ukrajnai front mentén. Andrij Liszenko katonai szóvivő tegnap arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők a frontvonal gyakorlatilag egész hosszán szenvedtek el veszteségeket. A beérkezett adatok alapján az elmúlt 24 órában két katona vesztette életét és 13 sebesült meg. Luhanszk megyében a Bahmutyivka térségében lévő ukrán ellenőrző posztot vették a szakadárok több ízben is tüzérségi tűz alá, aminek következtében egy katona meghalt, négy pedig megsebesült. Az éjjel Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárostól nem messze, a frontvonalnál lévő Si- rokine falut érte újabb heves tüzérségi támadás, ami közben egy katona életét vesztette. Izrael szerint nem követett el kibertámadást Lehallgatott tárgyalások MTI-HÍR Bécs/Genf. Feltehetően lehallgatták az iráni atomprogramról folytatott nemzetközi tárgyalásokat tavasszal - erősítette meg a gyanút tegnap a svájci államügyészség, és vizsgálatot indítottak az ügyben. Az osztrák belügyminisztérium is bejelentette, az osztrák hatóságok is nyomozni kezdtek az eset miatt, és átvizsgálják a tárgyalások bécsi helyszínét, a Co- burg-palotát. A Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat korábban úgy vélte, hogy az egyeztetéseket egy számítógépes vírus segítségével hallgathatták le, s a kártevő a korábban a cég belső hálózatát is megtámadó, Duqu névre keresztelt vírussal mutat rokon vonásokat. Izrael, amely élesen bírálja az iszlám köztársasággal folytatott nemzetközi párbeszédet annak nukleáris tevékenységéről, visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Jeruzsálem állna a kibertámadás mögött. Leminősítette Görögországot a Standard & Poor's - német jegybankelnök: egyre nő a görög fizetésképtelenség veszélye Athén képtelen elfogadható reformcsomag kidolgozására Alekszisz Ciprasz görög kormányfő az óráját nézi. Fogytán az idő, június 30-ig kellene megegyezni a hitelezőkkel. (SITA/AP-felv.) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök tegnap ismét találkozott Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, miután a német kancellárral és a francia államfővel abban állapodott meg, hogy fokozzák a görög államcsőd megakadályozását célzó megállapodás megkötésére irányuló erőfeszítéseket. Angela Merkel, Francois Hollandé és Alekszisz Ciprasz szerda éjszakába nyúló egyeztetése áttörés nélkül végződött, miközben ezzel egyidejűleg a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő bejelentette, hogy leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív államadós-be- sorolását. A Standard & Poor's indoklása szerint a leminősítés tükrözi a cég azon véleményét, hogy ha nem születik megállapodás Görögország és hivatalos hitelezői között, a görög kormány valószínűleg egy éven belül törlesztési csődbe kerül a kereskedelmi hitelezőkkel szembeni adósságaival. Minden nappal nő a veszélye annak, hogy Görögország fizetésképtelenné válik. Ha ez a forgató- könyv valósul meg, annak a legnagyobb vesztesei a görög emberek lennének - jelentette ki tegnap Jens Weidmann német jegybankelnök, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja. Faképnél hagyta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége tegnap Brüsszelben a görög delegációt az adósságválság rendezéséről folyó tárgyalásokon, mert úgy értékelte, hogy jottányit sem közeledtek az álláspontok. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócso- port elnöke úgy vélte, még van idő arra, hogy Görögország és a hitelezők megállapodásra jussanak az euróövezeti miniszterek június 18-i ülése előtt. Dijsselbloem is jelezte, hogy az új görög javaslatok nem kielégítő- ek, de hozzátette, hogy kevés vitás kérdés maradt. A Cipraszkormány helyzetét nehezíti, hogy egy görög bíróság szerdán alkotmányellenesnek minősítette a nyugdíjak 2012-es csökkentését. Az ítélet évente 1,2-1,5 milliárd euróba kerülhet a görög államnak. A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján Athénnak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a mentőcsomagból maradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet. A határidő június 30. A tárgyalások azért akadoznak, mert az athéni kormány nem hajlandó teljesíteni a hitelezőknek azt a követelését, hogy csökkentse a nyugdíjakat, és hajtson végre több változtatást a munkaerőpiacon.
