Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-09 / 131. szám, kedd
8 Külföld UJSZO 2015. JUNIUS 9. www.ujszo.com Török parlamenti választások - nyert az iszlamista gyökerű konzervatív kormánypárt, mégis elveszíti abszolút többségét Erdogan elnököt megállították a kurdok Pénteken egy kurd ellenzéki nagygyűlésen, a délkelet-törökországi Diyarbakirban robbantásos támadás történt. Az egyik sérült vasárnap így is leadta voksát - szinte biztosra vehetjük, hogy nem a kormányzó AKP pártra adta a szavazatát... (SITA/AP-felvétel) ■HH Választások Mexikóban Mexikóváros. Megőrizte vezető szerepét Mexikóban a vasárnapi parlamenti és helyhatósági választásokon a hivatalban lévő államfő, Pena Nieto pártja, az Intézményes Forradalmi Párt (PRI). A szavazók az 500 fős alsóház mandátumairól, 9 kormányzó, valamint 900 polgármester személyéről döntöttek 16 szövetségi államban. Az előzetes adatok alapján a kormányzó koalíció (PRI, Zöldek, Új Szövetség Párt) a szavazatok 30,63%-át szerezte meg - ezzel az alsóházban 251 mandátuma lehet. Az ellenzéki konzervatív Nemzeti Akciópárt (PAN) a voksok 22%-át, a baloldali Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) 11,6%-át kapta. (MTI) EU: Jemen elleni embargó Brüsszel. Fegyverembargót rendelt el tegnap a jemeni lázadók ellen az Európai Unió, valamint vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtotta Abdul-Malik al-Hú- szit, a síita húszik vezetőjét és a volt elnök, Ali Ab- dalláh Száleh Ahmed nevű fiát. Az Európai Unió az ENSZ Biztonsági Tanácsának április határozatára alapozza döntését - közölte a közös külpolitika terén meghatározó jogkörökkel rendelkező, a tagállamok kormányainak minisztereiből álló tanács sajtószolgálata. (MTI) Heves tűzharc a talibánokkal Iszlámábád. Öngyilkos merénylő végzett a pakisztáni hadsereg hét katonájával az ország észak-vazi- risztáni törzsi területén, a katonák pedig 19 lázadó fegyverest öltek meg a merénylet nyomán a tegnapra virradóra lezajlott harcokban - közölte Iszlámábádban a hadsereg. A kormányerők hét katonája akkor vesztette életét, amikor elfogtak egy szélsőségest, aki őrizetbe vételekor felrobbantotta a testére erősített pokolgépet. Az ezt követően kirobbant összecsapásban 19 fegyverest megöltek, közte a pakisztáni tálibok öt ismert parancsnokát, de két további katona is elesett. A pakisztáni tálibok korábban Észak-Vazirisztánnak csaknem a teljes területét ellenőrzésük alatt tartották, a biztonsági erők azonban tavaly júniusban a dzsihádisták ellen indított hadjáratukban kiűzték őket a tartomány nagy részéről. (MTI) Ankara/lsztambul. A várakozásoknak megfelelően a kormányon lévő, iszlamista gyökerű kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyerte a Törökországban vasárnap tartott parlamenti választásokat, de elveszíti 13 éven át élvezett abszolút többségét. Először jutott be a parlamentbe a kurdbarát Népi Demokratikus Párt. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Recep Tayyip Erdogan államfő volt pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szavazatok 41,5%-át gyűjtötte be, vagyis 261 mandátumot szerzett az 550 fős törvényhozásban. Ez azt jelenti, hogy az AKP elveszíti abszolút többségét, így el kell állnia az elnöki rendszer bevezetésére irányuló tervétől. Ennek megvalósításához kétharmados többségre lett volna szükÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Pénteken kerültek csak ki az Orbán-kormány 300 millió forintból rendelt idegenellenes óriásplakátjai, de pár órával később már meg is rongáltak belőlük párat. A rongáláscunami azóta is tart, lépten-nyomon találkozni Budapesten átfestett, letépett példányokkal - egyre szélesedő állampolgári mozgalom szerveződik a propagandaanyagok eltávolítására. Az aktivisták, civilek, magányos harcosok eddig csak szerencséjükre hagyatkozhattak, ha célpontot kerestek, mostantól azonban óriásplakát-térkép segíti a vadászatot. „Plakát letépve.” sége, de már a voksok háromötödének birtokában is népszavazásra bocsáthatta volna az elnöki demokrácia ügyét. Először jutott be a parlamentbe a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP). A korábbi kurdbarát Béke és Demokrácia Párt (BDP) és néhány kisebb baloldali csoport 2012-es tömörüléséből létrejött formációnak - első kurd pártként - sikerült átlépnie a bejutáshoz szükséges 10%-os küszöböt. A párt közel 12%-ot és ezzel kb. 80 mandátumot szerzett. A választásokon második helyen a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) végzett a voksok 25,2%-ával, ez az eredmény 129 képviselői helyre jogosítja fel, harmadikként a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) futott be a szavazatok 16,7%-ának megszerzésével, ami 84 mandátumot jelent számára. A részvételi arány rendkívül magas, 85,3%-osvolt. Megfigyelők szerint az eredmény vereséget jelent Erdogan számára, aki a választási „Plakát átfestve.” „Magasan volt, de valaki megoldotta.” „Sajnos ez nem sikerült annyira, de ilyen az élet.” Ilyen és hasonló bejegyzések fogadják azt, aki ellátogat a Plakátmagány elnevezésű, közösségi szerkesztés alatt álló internetes térképre. Ezen a felületen lehet jelezni, ha valahol elhelyeznek egyet a kormányzat bevándorlásellenes kampányplakátjából. A térképen a plakát helyét, szövegét és állapotát is jelezni lehet, így az illegális eltávolítást/átfestést végzők valóságos trófeafala kezd kialakulni. A plakátkampány bejelentésére két szervezet is jelezte, hogy meg fogja rongálni a kirahadjárat során élesen támadta a HDP-t, noha az alkotmány semlegességet követelt volna meg tőle. A kurdbarát párt ugyanakkor mindenekelőtt azzal kampányolt, hogy egyedül tömörülése képes megakadályozni Erdogan tervét az elnöki gasztott hirdetéseket: az Európai Baloldal pénzdíjat is felajánlott a kampányszöveget olvashatatlanná tevőknek, az Együtt pedig aktivistáin, tagjain keresztül maga kezdett bele az akcióba. A plakátok megrongálása során az is kiderült, hogy a rendőrség emberi erőforrást nem sajnálva őrzi, figyelteti a hirdetőtáblákat, az egyik blog még egy rendőri jelentést is bemutatott, amely egy, a Gundel étteremnél végrehajtott akciót dokumentál. A 444.hu hírportál tegnap közzétette azt a rendőrségi jegyzőkönyvet, amely a maga száraz stílusában ismerteti, hogy a hatóságok miként csaptak le az idegenellenes plakátokat megrongáló fiataMT1-ÖSSZEFOGIALÓ München. Tegnap befejeződött a világ hét legfejlettebb ipari országát összefogó ún. G7- csoport vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója a bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau). A házigazda Németország és az USA, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam-, illetve kormányfője, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke részvételével hat munkaülést tartottak. A gazdasági kérdések és az ukrán helyzet áttekintése után tegnap a klímaváltozásról és a terrorizmusról tárgyalt a hét ország csúcsvezetője. Emellett Angela Merkel német kancellár megemlítette, tovább szigoríthatnak az oroszok elleni szankciókon. rendszer bevezetésére, ami - társelnöke, Selahattin Demir- tas szerint - egyet jelentett volna a diktatúrával. A választási eredményre reagálva a kormánypárt egyik magas rangú képviselője felvetette egy kisebbségi kormányzás, továbbá lókra. Ebben többek között az olvasható, hogy a rendőrök álcázva figyelték a rongálókat, „hogy rendőri mivoltunk rejtve maradjon, (...) ezért elvegyültünk a járókelők között, felszerelésünket rejtve.” A plakátügyből már politikai ügy is lett, miután a Fidesz feljelentést tett a tettesek ellen. A Fidesz szerint a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció (amelyre eddig állítólag 400 ezren válaszoltak) plakátjainak megrongálására buzdító Szigetvári Viktor „erőszakos és szélsőséges” párttá tette az Együttet. Az Együtt elnöke, aki elismerte, hogy ő is rongált plakátokat, „vállalhatatlan politikussá, szélsőségessé” vált A záró nap kiemelt témája az ENSZ decemberi párizsi klímakonferenciája (COP21) volt, amelyen a tervek szerint új megállapodást kötnek majd az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról. A házigazda Németország arra törekszik, hogy a Hetek elkötelezzék magukat a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson kijelölt cél mellett, miszerint a globális középhőmérséklet emelkedése az évszázad végéig nem haladja meg a 2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti időkhöz képest. Németország szerint a Hetek állásfoglalása nagyban hozzájárulhat a COP21 sikeréhez, de a kiszivárgott értesülések szerint Japán fenntartásokat fogalmazott meg. További fontos témák a terrorizmus, a fejlődő országok felzárkóztatását szolgáló nemegy előrehozott választás lehetőségét. A Köztársasági Néppárt egyik magas rangú vezetője szerint a választók egyértelműen elutasították az államfő hatalmának további ki- terjesztésére irányuló terveket. „A szavazók egyértelműen nemet mondtak az elnöki rendszerre” — közölte Murat Kara- yalcin. Devlet Bahceli, a Nemzeti Cselekvés Pártjának elnöke azt hangoztatta, hogy az eredmények „a vég kezdetét” jelentik az AKP számára. A politikus leszögezte, hogy Erdogannak vagy az alkotmányos kereteken belül kell maradnia, vagy fontolóra kell vennie a lemondását. Erdogan tavaly augusztusi elnökké választása óta folyamatosan azon igyekezett, hogy az egyre vallásosabb és egyre kevésbé szabad Törökországában végleg bebetonozza a hatalmát. A „szultán” ehhez minél előbb módosítani akarta a török alkotmányt, és a francia modellre hivatkozva, szinte kizárólagos hatalmat adott volna saját magának. mondta tegnap Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője. Az Orbán-kormány idegenellenes hangulatkeltése tovább fokozódik: Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője vasárnap megerősítette, a párt már vizsgálja, hogyan, milyen törvényi és egyéb eszközzel lehetne lezárni Magyarország déli határát, amely a délről és keletről Európába igyekvő menekültek bevett útvonalának egyik legfontosabb állomása. Rogán szerint törvényt alkotnának arról, hogy akik egy biztonságos tranzitországból lépnek Magyarország területére, azok semmiképpen ne igényelhessenek politikai menedékjogot. (NOL, 444.hu, Népsz., MTI) zetközi fejlesztési együttműködés és a szegénységgel összefüggő trópusi betegségek elleni küzdelem, a nyugat-afrikai ebo- lajárványból adódó tanulságok voltak. A Hetek ezekről a kérdésekről többek között Irak, Nigéria és Tunézia, valamint Etiópia, Szenegál és Libéria államilletve kormányfője, valamint az ENSZ főtitkára, a Világbank, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője bevonásával tárgyaltak. A G7-csoport informális egyeztető fórum, csúcstalálkozóin nem hoznak döntéseket, csak nyilatkozatot adnak ki a közös célokról, kezdeményezésekről. Találkozóin 1981 óta az Oroszország tagságát tavaly felfüggesztették, mert megszállta a Krím félszigetet. Idén már meghaladta az ötvenezret az Olaszországban partot ért migránsok száma, miután a Földközi-tengeren járőröző hadihajók a hétvégén közel 6000 illegális bevándorlót mentettek ki a líbiai partok közelében - jelentette az olasz parti őrség. A hatóságok tájékoztatása szerint szombaton 3480, vasárnap pedig 2371 embert szállítottak partra. Áldozatokról nem érkeztek hírek. (SITA/AP) Kezd láthatóvá válni az Orbán-kormány idegenellenes uszító hangvételű plakátkampánya - plakáttépő aktivisták vadászata A déli államhatár lezárását fontolgatja a Fidesz-frakció Befejeződött a világ hét legfejlettebb ipari országa vezetőinek találkozója Terítéken a klíma és a terrorizmus
